Szia Kati!
Hát ezt nehéz két mondatban leírni (nem is tudnám). Kissé meg lett bonyolítva ez évtől, mégha az egyszerűsítés elve is dominált a trv megalkotásakot. Ugyanis eddig 5 féle járulékalap volt, (ahogy sok helyütt olvastam), míg most leszűkítették kettőre: a tbj alap és az eg.bizt.járulék alap.
Az adófórumon megjelent egy cikk, amelyben próbálja a szerző definiálni a fogalmakat, talán azt tudnám javasolni.
http://www.adoforum.hu/cikk/57907/munkavallaloi-jarulek
Munkaadói járulékot továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után kell a munkaadónak fizetnie. A munkaadói járulék alapja megegyezik a foglalkoztató által fizetendő, 29%-os társadalombiztosítási járulék alapjával. Ami után 29 % tb járulékot kell fizetni, azután értelemszrűen kell munkaadóit is, és ha munkaadót kell, akkor kell szakképzésit is.
Még annyit, így hogy jobban utánna keresgéltem nem vagyok benne biztos, hogy igaz az előző hsz-ban az utolsó bekezdés:
"Megbízási szerződés után nem kell munkaadóit, munkavállalóit fizetni, ez nem szolgál jogalapot ugyanis arra, hogy munkanélküli segélybe részesüljön a későbbiekben. "
Ugyanis ha eléri a megbízási díj a min.bér 30 - ad részét, biztosítottá válik, és így fizetni kell utánna a munkaadóit és a szakképzési hozzájárulást is.
A szakképzési hozzájárulás alapja
- szűkebb lett, annyiban, hogy
- az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében felsorolt (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, például megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, gazdálkodó szervezetek választott tisztségviselői) jövedelmét csak akkor kell hozzájárulás-alapként figyelembe venni, ha az eléri a minimálbér 30 százalékát,
- a nyugdíjas társas vállalkozók jövedelme (miután nem képez társadalombiztosítási járulékalapot) nem képezi szakképzési hozzájárulás alapját sem,
- a járulékkedvezményt, csökkentett járulékfizetést biztosító konstrukciók esetében (START-kártya, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) a járulékkedvezménnyel érintett jövedelem, illetve az ekhózó jövedelem mentes lesz a szakképzési hozzájárulás alól – mivel azok nem képezik társadalombiztosítási járulék alapját.
A munkaadói járulék alapja
- szűkebb lett, mivel a cégautó adó 25%-a után nem kell 3% munkaadói járulékot fizetni.
- szélesebb lett a következőkkel: kiküldetési napidíj adóköteles hányada, lakhatási költségtérítés, adóköteles biztosítási díj, részvényopcióból származó bérjövedelmek minősülő juttatás (ezek nem részei a statisztikai fogalmak szerinti keresetnek, mivel vagy egyéb munkajövedelemnek minősülnek, vagy egyáltalán nem tartoznak a statisztikai fogalmak szerinti munkaerőköltség kategóriájába, de eddig is TB-járulék alapját képezték – és ezután munkaadói járulék alapját is).
/E jövedelmekkel bővül a szakképzési hozzájárulás alapja is, mivel korábban annak is a bérköltség, azaz a statisztikai fogalmak szerinti kereset volt a vetítési alapja./
- továbbá szélesebb lett az alap az adóköteles természetbeni juttatásra jutó szja-val (természetbeni juttatásoknál nem csak a juttatás értéke után, hanem az adóval (54%-kal) növelt összeg után kell munkaadói járulékot fizetni, ugyanúgy, mint TB-járulékot)
Remélem sikerült tisztábbá tenni a dolgokat. Üdv Etus