Adófórum

Adózási és számviteli információk

átalányadós ev, vagy kft kis forgalomnál?

Adatszolgáltatás

átalányadós ev, vagy kft kis forgalomnál?

HozzászólásSzerző: pazsin1 » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

üdv!

építészeti látványtervek készítésével szeretnék foglalkozni (számítógéppel készített grafika, pl. lakóparkok óriásplakátjain), de nem tudom, hogy milyen keretek között lenne szerencsés.

(tudom, hogy 2 napja volt egy hasonló kérdés, de nekem nem esett le a tantusz).

korábban szóba került az átalányadózás, és a kft. az lenne a kérdésem, hogy melyik lehetőség lenne a megfelelő?

az adatok és kérdések pedig:

1 az elején (az első pár hónap) nettó 200-300 ezer bevétel, ami reményeim szerint felmegy 6-800 ezerig, 1 millióig is,

2 kevés számlaforgalom lenne, havi 3-5 bevétel, és 1-3 kiadási számla (a kiadás összesen nem lenne több 5-10 ezer forintnál havonta)

3 csak főfoglalkozású tudnék lenni, ha az átalányadózást választom?

4 az első megkezdett évben csak minimálbér után (71500) kell járulékokat fizetni (kb 36-37000 forint), jól tudom?utána pedig a minimálbér kétszerese után?

5 mennyire éri meg ugyanezek a feltételek mellett kft-ben csinálni a bizniszt?

6 hosszútávon, amikor megnőnek a bevételek, és embert is kell alkalmazni, mennyire éri meg az ev, és a kft?

 előre is nagyon köszönöm a segítséget!

üdv:

pazsin

pazsin1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:22 am

átalányadós ev, vagy kft kis forgalomnál?

HozzászólásSzerző: simke » pén. márc. 20, 2009 7:16 am

Szia Pazsin!

Először is pont nélkül szeretnék írni, vagyis mivel az összes pontodat felajánlottad és lehetnek még majd kérdéseid a jövőben, írjál majd választ, és fogadd el a saját válaszod, hogy visszakerüljenek a pontok hozzád, szükséged lehet még rá.

A teáor számoknál kezdem. Szerintem a te tevékenységed 7111 Építészmérnöki tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik:
- az építészmérnöki tanácsadás:
     - az épülettervezés, tervrajzkészítés
     - a várostervezés, tájépítés-tervezés

Az szja trv. 53 §-ban viszont nem találom, hogy megengedné ezt a formát az átalányadózásra. Persze lehet, hogy te másképp definiálod a tevékenységed, akkor is meg kell nézni az 53 §-t, hogy belefér-e!

Ha átalányadózást választod, mellette munkaviszonyod nem lehet. 

A 71 500,- ft után

Havi összes levonás a bruttó bérből: 13.943 Ft
Havi összes munkaadói járulék: 24.310 Ft
Összesen havonta az államnak fizetendő: 38.253 Ft (ebben nincs benne a nettó munkabéred és ha főfoglalkozású társasvállalkozó vagy, akkor nincs adójáváírás (11.340,- Ft) Nagyjából ennyire számíthatsz.
Ha lenne munkaviszonyod (min. 36 órás) a kft alapítás mellett, akkor nincs  járulékfizetés, csak évvégén az elért nyereséged (bevétel - költség) után van 16 % társasági adó és 4 % különadó fizetési kötelezettséged.
A kft alapítása most megy már elektronikusan az ügyvédek által. Az öcsémnek tavaly megszünt a munkahelye kft-t alpított (vidéken) és kijött 60.000,- Ft-ból durván.
Én a kft alapítását javaslom az általad felvetett két lehetőség közül. Embereket bármikor tudsz alkalmazni mindkét adózási formánál. 
Mindig felröppennek hírek a kedvezményes adózási módok megszüntetéséről (amk könyv), vagy szűkítéséről, úgyhogy ha hosszabb távra gondolkodsz talán érdemesebb egy társaság létrehozása.
 
Várom én is, hogy a fórumozók hogyan látják ezt a helyzetet a legjobb formában megoldani.
Üdv Etus
simke
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

átalányadós ev, vagy kft kis forgalomnál?

HozzászólásSzerző: nagy.andrea2 » pén. márc. 20, 2009 7:45 am

Sziasztok!

 

Egyetértek Etussal, erre a tevékenységre szerintem sem lehet átalányadózást választani. Pedig neked jó lenne...

Azt tudom javasolni, hogy csinálj Kft-t, vagy Bt-t és két év múlva válaszd az EVÁ-t.

Vagy ha egyébként van főállásod, és a megrendelőnek is jó úgy, akkor EKHO-sként lehetne foglalkoztatni.

 

Üdv. Andi

nagy.andrea2
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am

átalányadós ev, vagy kft kis forgalomnál?

HozzászólásSzerző: melcsi62 » pén. márc. 20, 2009 8:08 am

Szia!

A KFT-nek a működtetetése több és magasabb költségekkel jár (kettős könyvvitel, beszámoló készítés, alapítás, belső szabályzatok készítése -karbantartása és betartása, stb.)  ÁFA szempontjából a számla teljesítési időpontja szerint ÁFÁ-zik tehát nem kérdés mikor kapja meg a vételárat..osztalékot, osztalékelőleget feltételekkel fizethez (társ.szerződés rendelkezése, taggyűlési határozat adózott eredményfelosztásról, ügyvezetői nyilatkozat kifizethetőségről..) Ugyanakkor az adózott eredményét tovább is viheti (eredménytartalék), tehát nem köteles osztalékként felosztani és a tagokoknak felosztás hiányában nincs osztalékjövedelem adója, ehó-ja... A KFT-nek kell legyen külön házipénztára...ezzel együtt pénzkezelési szabályzata, a házipénztár pénzkészlet maximalizálva van tv. által is... s mivel gondolom nem a 71.500 Ft-os bruttó tagi jövedelméből tartaná fenn magát az adott ember, hozzászeretne nyúlni a KFT-ben lévő pénzhez is, amihez csak úgy azért nem lehet.....

Az Ev-nek van az általa felszámított ÁFA tekintetében un. fizetési halasztása, arra való tekintettel, hogy x napon belül mikor kapja meg a vételárát.. nem kell külön alapítani, nincs külön beszámoló készítés, letétbe helyezés,közzététel, mivel nem tartozik a számv.tv. hatálya alá nem kell belső szabályzatokat készíteni, s egy viszonylag egyszerűbb könyvvezetést vezet, egyszerűbb megszűntetni, ugyanakkor ami év végén kijön ott nem kérdés, hogy kiveszi-e a vállalkozói osztalékot vagy sem, azt le kell adóznia..

3.  Feltételezem, nem vagy nyugdíjas.  Ha pedig ez így van, akkor egyéni vállakozóként átalányadózást csak akkor választhatsz és csak akkor folytathatod így az ev-s adózást, ha sehol nem állsz munkaviszonyban, illetve nem létesítel közben munkaviszonyt.   /Ezen kívül még vannak feltételei az átalányadózásnak.. pld-ul esetedre az évi 15 milliós bevételi határ, ha nem teljes év, akkor ennek időarányos része, de a havi 1 milliós bevétellel ebbe még beleférnél../  A tevékenységet nézve: 60% bevételt kellene SZJA-zni  és 40% lenne az igazolás nélkül elismert költséged.

4.  ahogy írod, azzal a kitétellel, hogy ez a minimum alap, de az átalányadónál járulékalap az átalányadó alapje, de minimum az amit írsz..

5.  a mennyire éri meg ilyen, vagy olyan formában az több mindentől függ, pld-ul attól, hogy a leendő vállalkozónak/tulajdonosnak a megéri kategóriának mik a szempontjai..  / Pld-ul, ha van a családodban olyan személy, aki mérlegképes könyvelő és érti is a dolgát, az adózást is, s kis pénzért elvállalja a KFT ügyviteli, számviteli, adózási munkáit.., stb.. /

6. Ha alkalmazottakat is akar foglalkoztatni, akkor ahogy írtam: az átalányadózás lényege ev-nél: hogy bevételi nyilvántartást vezet, az elismert költséghányaddal csökkenti a bevételét, s az így maradót leadózza, alkalmasint le járulékozza:  hiszen az átalányadós (mivel főfoglalkozású ev. lehet átalányadós), ahol a járulékalap legminimálisabban a minimálbér, de egyébként az átalányadó alapja a járulékalap is.  Tehát a foglalkoztatottakkal kapcsolatos költségeket nem tudja érvényesíteni a saját  adózása, járulékfizetési kötelezettsége kapcsán... Átalányadózást addig érdemes választani, amíg a tényleges költségei jóval az igazolás nélkül elszámolható 40% alatt van, valamint  a 60%-os adóalapja (jelenleg) az 1.700 eFt-ot nem, vagy nem nagyon haladja meg.  Tehát az adóévi bevétele 2.833 eFt ...  ebben az esetben a járulékalap 1.699.800 Ft,  ahol az SZJA még 18%, de a járulékalap mondjuk ha a havi 71.500 Ft-hoz viszonyítjuk, akkor az évesen lenne 858.000 Ft,  így meg 1.699.800 Ft...egy évi 2.833.000 Ft-os bevételnél.. A járulékfizetés pedig mint tudjuk (24+9,5 + 6+5 + 4 + tételes eho)

7. Hosszú táv.......    itt a magyar törvénykezési gyakorlat mellett a leghosszabb táv mondjuk 3-4 hónap,  de lehet hogy eltúloztam..

Ha én lennék a helyedben: akkor most elkezdeném átalányadós ev-ként, s attól függően hogy növekszik a bevételem, kellenek-e munkavállalók majd csinálnék egy KFT-t, vagy a mostani lehetőségekkel számoltan, a harmadik adóévben belépnék az EVÁ-ba, min ev. .......attól függően is, hogy akkor milyen jogszabályi környezet van.  Az egyéni vállalkozást bármikor megszüntetheted: visszaadod az egyéni vállalkozói igazolványt és kész..   Üdv.
melcsi62
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

átalányadós ev, vagy kft kis forgalomnál?

HozzászólásSzerző: pazsin1 » pén. márc. 20, 2009 10:01 am

huh, köszönöm mindenkinek, tisztul a kép :)

Etus:

egy fontos kiegészítés: a látványtervezés (ami pár éves, tehát nagyon fiatal "szakma") építészeti tervfeldolgozásnak (végül is egy építészeti tervet dolgozok fel, abból lesz a 3 dimenziós számítógépes grafika), vagy műszaki rajzolásnak minősül. diploma és engedély nem kell hozzá. így sem választhatom az átalányadózást?

melcsi:

most végeztem, nem vagyok nyugdíjas, csak van egy lehetőségem, hogy dolgozzak egy irodában is. csak ez úgy látszik kiüti az átalányadózást, vagy fordítva: nem dolgozhatok átalányadózás mellett.

a 40%-ot ugye gyakorlatilag magáncélra felhasználhatom? tehát nem adóköteles?

miután a 60%-os adóalapból kifizettem a járulékokat, és leadóztam az SZJA-t (15 v 36%), a különadót és a vállalkozói járulékot (4-4%), és a évenként befizetett iparűzési adót (2%?), ami marad pénz az a vállalkozásban lévő pénz, ugye? ezt kell kötelezően leadóznom minden év végén (mennyit is pontosan)? ha innen ki akarok még venni zsetont magáncélra, akkor 25+14%-ot kell belőle leadóznom? vagy ami marad összeg, azt szabadon felhasználhatom? (naív kérdés?)

üdv:

pazsin

pazsin1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:22 am

átalányadós ev, vagy kft kis forgalomnál?

HozzászólásSzerző: melcsi62 » pén. márc. 20, 2009 10:36 am

Szia!  Nem egészen.  Az átalányadós  -  vegyük azt, ami a 40% ktsg hányad és 60% jövedelem  SZJA tv.53. § (1) Az átalányadó alapját a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel
a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,
költséghányad levonásával állapítja meg.


Fizetned és vallanod kellene havonta a járulékokat: Tbj.tv.: 29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
       

Vegyük azt a példát 8feltételezve, hogy minden hónapban 300 eFt a bevételed:  Akkor az átalányadó alapod: 180.000 Ft, tehát ez lesz a járulékalap, amiből és ami után a járulékokat meg kell fizetni (nyugdíj,eü,vállalkozói járulék ) és a fix összegű tételes eho.  ezt vallani kell a 0958-on..   Ha nem számolok azzal, hogy akár más valós ktsg-ed is van: akkor kiindulva abból, hogy 300 eFt bevétel mínusz a megfizetendő adók, járulékok (egyenlőre a 18%-os sávval számolva) mindenestől: 132.450 Ft, tehát marad: 167.550 Ft, ami a tied. Nyilván, amikor már átléped a 18%-os SZJA-s határt.. akkor már az SZJA magasabb százaléka miatt, a nálad maradó az kevesebb.

SZJA előleget és különadó előleget kell fizetni negyedévente, ami az átalányadó alapja után számítva addig míg az átalányadó alapja meg nem haladja a 18%-os SZJA-s sávhatárt (jelenleg: 1.700.000 Ft) addig 18%, aztán már 36%,  a különadó pedig 4%.   Évvégével '53-as bevallásban vallandó.

Ha a járulékaidat megfizetted, s megfizetted az SZJA tábla szerinti SZJA-t, a különadót és rendezted sz IPA-t, akkor más fizetési kötelezettséged ezel nincs.  Az átalányadósnak nincs olyanja, hogy osztalék jövedelem.. tehát nincs osztalékjövedelmes 25%osztalék SZJA és 14% eho sem. Nem kérdés, hogy magáncélra akarsz kivenni, vagy mit akarsz a pénzeddel.. A 40% az a tv. által diktált kulcs, amit nem kell alátámasztani költségekkel, azt a tv. enélkül elismeri annak..

Bevételi nyilvántartást vezetel,  bevételed az, amit meg is kaptál .  Nincs pénztáregyenleg, meg hasonló... Azt csinálsz a pénzeddel, amit akarsz, nyilván az adóknak, járulékoknak azért rendezetteknek illik lenni.

A tevékenységed az biztos, hogy nem minősül pld-ul építőipari szolgáltatásnak, tehát nem olyan tevékenység, ami az SZJA 53.§. 3-4 bekezdéseiben szerepel, aki csak olyan tevékenységet folytat, ami ott szerepel, annál az igazolás nélkül elszámolható költséghányad magasabb.., de ez nem jelenti azt, hogy csak azok lehetnének átalányadósok, akik a hivatkozott par. 3-4 bek.szerinti tevékenységeket folytatják.. 

Ahogy már korábban is írtam: átalányadót az választhat, és az lehet átlányadós,  aki nem áll munkaviszonyban , még csak részmunkaidősben sem. Üdv.

melcsi62
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

átalányadós ev, vagy kft kis forgalomnál?

HozzászólásSzerző: melcsi62 » pén. márc. 20, 2009 10:41 am

Szai Andi! Nem igazán értem, hogy pld-ul egy munkaviszonyban nem álló, főfogl. egyéni vállalkozó (tehát aki egyébként a feltételeknek megfelel) de, akinek a tevékenysége nincs felsorolva a kedvezményezettebb tevékenységek között,  az miért ne válaszhatna evá-t..., az más kérdés, hogy nem 80% ktsg-hányadot érvényesíthet.. Üdv.
melcsi62
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

átalányadós ev, vagy kft kis forgalomnál?

HozzászólásSzerző: simke » pén. márc. 20, 2009 12:30 pm

Szia Pazsin!

Mint egyéni vállalkozó nyilatkozhatsz úgy, (ezt majd az okmányirodába adott formanyomtatványon kell), hogy átalányadózást választasz, csak nem szerepelsz a kedvezményes átalányadózók "listáján", vagyis ahogy már Melcsi leírta, mindegy hogy mennyi a bejövő számlád, bevételként az összjövedelmed 60 %-t kell tekinteni. Ez lesz az átalányadóalapja, ezután lesz megállapítva a kötelező szja, különadó.

A bejövő számlákat ez évtől ettől függetlenül gyűjtened kell, ha mégis túllépnéd a 15 milliós bevételi határt, (amit szintén figyelni kell az évfolyamán  - évközben kezdett vállalkozásnál arányosítva  - .

Számláról jut eszembe, hogy átalányadózásnál, nincs áfa fizetés, de számla aljapján áfát sem tudsz visszaigényelni. 

 Ha az átalányadózást választod, évközben nem választhatsz másféle adózási módot. 

Én még mindig azt mondom, hogy amennyiben van vagy esetleg lesz - lehet - emellett munkaviszonyod, egy társaság alapítása célszerűbb. Mégha többlet adminisztrációval is jár. Tágabbak a lehetőségek, a jövőbeni perspektíva szélesebb. Persze ez csak magánvélemény, amivel lehet vitatkozni, de én így látom. Az elején egy társaságnak el kell készíteni a különböző szabályzatokat, és évvégén mérleget kell közzétenni. A könyvelési díja is magasabb.

Neked kell osztani, szorozni. 

Biztos vannak ismerőseid, akik vagy egyéni vállalkozók, vagy társas vállalkozások tagjai. Próbálj meg tőlük is érdeklődni. Ne döntsd el hirtelen.

Üdv Etus

 

simke
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

átalányadós ev, vagy kft kis forgalomnál?

HozzászólásSzerző: tothkornelia69 » pén. márc. 20, 2009 12:50 pm

Sziasztok!

Miért nem kell áfát fizetnie ha az 5 milliós alanyi mentes határt átlépi? Már ha választotta az alanyi mentességet, mert ha nem akkor kezdettől fogva áfázik!

Nem???

Üdv:Nelly

tothkornelia69
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am


Vissza: Adatszolgáltatás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 30 vendég

cron