Vállalkozói járulék-költség?

[atis555]

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy  a vállalkozói járulék az egyéni vállalkozónál költség vagy csak kiadás?

Köszönöm a segítséget:

Atis

[valterjozsefne]

Szia! A vállalkozói járulékot költségként számolhatja el az e. vállalkozó . Mária

[Nagyjulianna]

Igen, az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el. Juli

[palnagy1]

Egyéni vállalkozónál költség teljes egészében.Társaságnál csak kiadás,nem ktg.

[katonaa@ks.hu]

Szia.

Kiegészítve a fentieket: kivéve, ha átalány-adózó az egyéni vállalkozó.

[atis555]

Köszönöm a válaszokat, én is így tudtam, csak megerősítést akartam.

Viszont ma kaptam egy jegyzőkönyvet az APEH-tól (egy elhunyt vállalkozó ügyében), abban viszont az alábbiakat írják:

"a válllakozói járulék összeget 20 840,- Ft-ot a revízió költségként nem fogadta el Az Szja. tv. 3., 11. sz. melléklete nem tartalmaza a vállalkozói járulék költségként történő elszámolásának lehetőségét. A 11. sz. melléklet IV./7. pontja alapján azok a kiadások, amelyek az I_III. fejezetben és az általános, valamint a vállalkozói tevékenységre vonatkozó rendlkezéseknek (mértékek, feltételek stb.) nem felelnek meg a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások."

Szerintetek?

[valterjozsefne]

Szia! A hivatkozott Szja tv. valóban nem nevesíti, de úgy emlékszem, pontosan az Apeh, az Információs füzetekbe , jelezte a költségkénti elszámolás lehetőségét.valamikor 2007 márciusa körül .Én azóta nem tudok róla, hogy ez változott volna. Sajnos most nem találom, de bízom benne, hogy lesz akinek megvan és közreadja. Mária

[valterjozsefne]

Szia Atis! Nyugodjál meg , tegyél észrevételt a jegyzőkönyvre. Megtaláltam ime egy részt ide másolok.

Jellemzően előforduló költségek

Költségnek minősül az anyag- és árubeszerzésre, szállításra kifizetett összeg, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értéke, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál, az alkalmazott munkabére és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, a 16. életévét betöltött segítő családtag részére fizetett juttatás és annak járuléka. A főállású segítő családtag juttatása – legalább heti 40 órai közreműködés esetén – legfeljebb a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg lehet, rövidebb idejű foglalkoztatás esetén pedig a minimálbér időarányos része számolható el. Költségként érvényesíthető az olyan biztosítási díj, amelynek biztosítottja az alkalmazott, az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, az alkalmazottnak nyújtott természetbeni juttatással összefüggő kiadás, és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó.

Költségként számolható el kizárólag a tevékenységgel összefüggő biztosítási díj, a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi. (Az üzembe helyezés időpontjáig a hitel kamatát beruházási költségnek kell tekinteni). Költségnek minősül a tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám- és perköltség (kivéve, ha az a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi), a tevékenység gyakorlásával összefüggésben felmerült utazási és szállásköltség, a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, a vállalkozói járulék, a telefon, a rádiótelefon, a CB-rádió, a telex beszerzési és beszerelési költsége is. Megjegyzendő, hogy a lakásban lévő telephely esetében a telefon beszerzésére és beszerelésére eső kiadásoknak csak az 50%-a minősül költségnek. Nem vonatkozik ez a szabály a lakásba felszerelt telefax és telex készülékre. Elszámolható még költségként a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet a Szja törvény adómentesen adható munkaruhák között nevesít. A tevékenységgel arányosan számolhatók el azok az igazolt kiadások, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben merülnek fel. Ilyen például a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely bérleti díja, fűtése, világítása, a telefonköltség. Az internethasználat díjának 30%-a, legfeljebb 60 ezer forint vonható le az adóévben költségként akkor, ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet és annak díja nem különíthető el.

2007.03.14 Apeh

Mária

[atis555]

Köszönöm a válaszokat mindenkinek.

Azért elég furcsának találom, hogy most már az APEH embereinek sem lehet hinni.

Ha egy hatalmas anyagba kerül bele egy ilyen tévedés még csak megérteném, de mindössze 11 havi cuccról van szó, és egy kis vállalkozóról.

Mindössze ezt az egy észrevételt tették.

[zspotorke]

Itt egy másik - régebbi, de nem változott azóta sem.

APEH: A vállalkozói járulék fizetési kötelezettségről
2005.01.14.

 Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 249. §-a kiegészítette a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (Flt.) Az Flt. új 46/B. §-ának 2005. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot köteles fizetni.

Nem kell vállalkozói járulékot fizetni annak a vállalkozónak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált, továbbá annak, aki vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát.
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot negyedévente - a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig - fizeti meg, úgy, hogy a járulékalap éves szinten elérje legalább a minimálbér naptári évre számított összegét.

A minimum-kötelezettség (hasonlóan a társadalombiztosítási-, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékhoz) csökkenthető a Tbj. 29. § (4) bekezdésében meghatározott kieső időtartammal. (A Tbj. 29. § (4) bekezdése határozza meg azokat az időtartamokat amely alatt az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni.
Ezek az időtartamok: a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az időtartama, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj folyósítása, kivéve, ha ez utóbbi 3 ellátás folyósításának az időtartama alatt az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, továbbá a fogvatartás ideje, valamint az egyéni ügyvédnél és a szabadalmi ügyvivőnél a kamarai tagság szünetelésének tartama.)
Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozóra is ezek a szabályok vonatkoznak (egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után kell a vállalkozói járulékot megfizetni, kieső idővel a minimum kötelezettség csökkenthető).
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallása, az egyszerűsített vállalkozói adóbevallást választó egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóbevallás részeként köteles teljesíteni.

A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a befizetett vállalkozói járulékot - mint kötelezően fizetendő adót - a költségei között elszámolhatja.

A társas vállalkozónál hasonlóak a szabályok. A járulék alapja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem. Éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni a vállalkozói járulékot, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek ki. A kieső időtartamokkal (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az időtartama, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj folyósítása, kivéve, ha ez utóbbi 3 ellátás folyósításának az időtartama alatt az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, továbbá a fogvatartás ideje, valamint az egyéni ügyvédnél és a szabadalmi ügyvivőnél a kamarai tagság szünetelésének tartama) a minimum kötelezettség csökkenthető. A társas vállalkozó szintén negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig köteles az adóazonosító jelére hivatkozással befizetni a járulékot. a bevallásnak a személyi jövedelemadó bevallással egyidejűleg külön bevallási nyomtatványon kell eleget tennie.
A társas vállalkozó által befizetett vállalkozói járulékot a társas vállalkozás a költségei között nem érvényesítheti.

Mindkét vállalkozói körre vonatkozó közös szabály, hogy a kötelezettségek teljesítése tekintetében az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatók.  

P.Zsuzsa