Alkalmi munkavállaló könyvelése pénztárkönyvben

[Panni49]

Szia! a levont 9,5%-ot visszakönyveled adóalapba nem számító bevételbe.(egyébként minden levonást.)
Amikor utalod a nyugdíjbiztosítási alapnak a pénzt,akkor Közteher a 24%,és a 9,5% adóalapba nem számító kiadás,vagy egyéb kiadás ki hogy nevezi.Üdv.

[cecil59]

Az egész 80.000,- ft-ot osztod így fel, vagy a bevallás alapjá (mert akkor vn maradék..)Excel táblát vezettek róla, vagy hogyan lehet felosztani, ha olyan "rendetlen" a vállakozó, hogy csak időnként fizet, sőt néha 1 adószámlára az egészet. Ekkor az átvezetés alapján könyveljek? Van valami jó ötlet?

 Köszi!!

Én még most is úgy gondolom, hogy a közteherjegyből csak azt lehet ktg-ként elszámolni, amit az AM könyvbe beragasztottak. Szja 11.melléklet 3.(b)

 

[Panni49]

Szia! Kiszámolom a munkabér 9,5% || 24% -át,kiszámolom a váll.kivét 9,5%+24%-át.
Ezt az összeget visszaveszem adóalapba nem számító bevételbe.
Amikor utalom ugyan ezt az összeget a a költségvetésnek,(az egyéni vállalkozó forintra fizet,és nem ezerre)akkor ahogyan írtam:
Ha többet utalt,akkor az általad nevezett maradványértéket a következő utalánál figyelembe veszem.Annyival kevesebbet utalok.
Mindenképpen érdemes analitikát vezetni hozzá,mert az egyeztetéseknél ez követhető.
Költségként csak az az érték vehető figyelembe amit be is fizetett.
Közteherjegy téma.
Az egyéni vállalkozó pénzmozgást könyvel. Neki nincs lehetősége arra,hogy elhatároljon,vagy úgymond készletre vegyen,mint a kettős könyvelésben.
Amikor fizet valamit,vagy kap pénzeszközt,az akkor lesz elszámolható,és olyan értékben amiről a bizonylat szól.
Az általad megjelölt SZJA 11.m.ell. elolvasta.
Üdv.Panni

[cecil59]

Szia Panni! Nagyon korai vagy, én meg nagyon értetlen... PÉldámnál maradva: váll.fizet 33.120+13.110 ft-ot, alk.után: 19e+8eft-ot. Ez 73.230,- . Utaláskor a "helyére" teszem 33120+19e közteher, 8e+13.110,-egyéb kiadás. Mi lesz a maradék 6.770,- ft-tal - a következő utalásig egyéb kiadásban marad, mint túlfizetés? Így gondoltad? Ha 1 járulékra befizet 300000,- ft-ot, a helyér (mármint eho, munkaadói...)tehetem utaláskor, vagy csak az átvezetés (0917) után...Köszi, Cili

 

[Panni49]

Példádnál maradva.
munkabér 80000 ft (nem nyugdíja munkavállólónál heti 40ó foglalkoztatásnál.
egyéni járulékok:
NYJ. 9,5%       7600
EBJ 4+2%       4800
MVJ 1,5%       1500
SZJA              3060
összes levon:16960
szja számítás: (80000X0,18)-11340 alk.kedv.
Foglaloztató járuléka:
24% NYBJ   || 5% EBJ+3%munkaadói jár.||EHO 1950 Ft
     19200        4000       2400                    1950 =27550
Könyvelés
Munkabér oszlop    80000,a   16960 egyéni járulék adóalapba nem számító bevétel
 Utalom a költségvetésnek:
16960 adóalapba nem számító kiadás
27550  munkabér közteher.
44510 a kötelezzettség. Ha utaltam mondjuk 45000 Ftot,akkor a munkabér közteherbe teszek 28040 Ft-ot,és a következő hónapban a külömbséggel,ami 490 Ft kevesebbet utalok,és akkor tudom be a túlfizetést,és így áll helyre az egyenlegem.
A vállalkozói kivétet szinén így.
ennél jobban nem tudom elmagyarázni,hogy mire gondolok,és így talán érthető is.
Ha mondjuk valamelyik adónemben túlfizetése van,a másik adónemben hiánya,akkor a rendezést csak az átvezetést követően követően tudod megcsinálni.
Ha olyan tételek között van átvezetés,ami költségként elszámolható,akkor az analítikában kell rendezned,hogy lásd,hogy hogy áll a kötelezettség- és fizetés.Én mindig a legegyszerűbb eljárás szerint rendezem.
Üdv.Panni 

[cecil59]

Köszi Panni! Érthető a magyarázat. Sajnos macerás, ha a vállalkozó nem annyit fizet, mint amennyit én bevallok neki...Cili

[Panni49]

Szia! Én megírom a vállalkozóknak a csekket,és azt fizetik be.Ha utal,akkor az átutalási nyomtatványt.Üdv.