Használt bútor kereskedelem

[aniko.varga2006]

Kedves István!

Szeretném leszögezni, hogy nem mondtam seholsem, hogy fiktív jegyzőkönyvet javasolnék készíteni. Idézted a Pp-t:

„196. § (1) A magánokirat (ilyen a vállalkozói jegyzőkönyv is - GI) az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;

b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;

c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;

d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták (cégszerűen - GI)”

 

 

Én pontosan ezt a megoldást javasoltam, hogy készítsen jegyzőkönyvet (okiratot) a begyűjtött tárgyakról. A gazdálkodó szervezet ebben az esetben az egyéni vállalkozó, üzleti tevékenysége a gazdátlan (lomtalanításra kitett) jószágok begyűjtése és használtcikként való eladása. A jegyzőkönyvet a vállalkozó és alkalmazottja veszi fel, nyilatkoznak, hogy ezt és ezt így és így, ilyen és ilyen körülmények között találták: ez a fentiek szerint egy magánokirat, és teljes bizonyítékul szolgál, míg a benne foglaltak valóságtartalmát meg nem döntik. Mi ebben a fiktív? Attól lenne csak fiktív, ha nem a tényeket írnák le. Összességében ugyanazt mondod, amit én az elején, a különbség csak annyi, hogy ehhez képest még javasolsz egy plusz bizonyítékot, a videófelvételt. De a jegyzőkönyvnek nem szükséges kelléke (ma még) a videófelvétel, nem beszélve arról, hogy az is manipulálható, ugye. De ám legyen videófelvétel is, adott esetben hasznos lehet. 

 

Nekem ez legfeljebb kissé furcsának, bizarrnak tűnik, kissé a magyar rögvalóság megnyilvánulása, hogy olyan gyakran hazudik mindenki, hogy amit papírra írunk, az már nem is hihető. Magam az angolszász kultúrát, a gentlemen's agreement-et sokkal jobban tisztelem, mint a honi kultúrát, de itt élek, ahol az emberek teljesen normálisnak érzik, hogy előre és vissza datálnak: amerikai kollégáim ezen mélységesen megdöbbentek, hiszen szerintük az iraton a keltezés a tényleges aláírás időpontja kell legyen, még ha ez kényelmetlen is bizonyos esetekben. Vagy hogy a pénz átvételét az írja alá, akinek a tenyerébe számolták - egyszerűnek tűnik, de hányszor nem így "papírozzuk le".  (ez is micsoda kifejezés: "lepapírozni") De hát ez kultúra kérdése és nem jog, hogy az ilyesmit már az általános iskolában elsajátíttatjuk-e vagy sem. Igazmondás nélkül nincs demokrácia, mondja az amerikai kollégám. 

 

Hidd el, István, én egy olyan országban szeretnék élni, ahol az emberek azt írják le, ami a valóság és nem kell mellé 27 tanú, hogy bármikor igazolják, hogy az történt és úgy, amit leírtak. Ha úgy az esetek túlnyomó többségében igazat mondanánk...

 

 

 

[GIN]

Kedves Anikó!

Fontolgattam, hogy válaszoljak avagy ne a legutóbbi, nekem címzett fórumos bejegy­zésedre. Úgy döntöttem, hogy kell válaszolnom – nem elsősorban magam miatt (!) - hanem azért mert, ha valaki csak az utóbbi bejegyzésedet olvassa el és nem tekinti át a teljes topikot, akkor az könnyen téves következtetésekre juthat. Ezt hagynom pedig, a szakmai tisztességem nem engedi meg. Azt is tudnod kell: azt, hogy most úgy fogalmazok majd, ahogy ez itt olvasható lesz, azt az egyik fórumos kedves barátomnak köszönheted. Tehát:

Kedves Anikó.

Trézsi szakmai kérdése ez volt: az „...egyéni vállalkozó aki külföldről - lomtalanításokból - hoz be bútort, és a bérelt üzletében szeretné tovább értékesíteni, milyen feltételekkel teheti ezt. Ez az árú, hogy fog a boltjában legálisan árúkészletként megjelenni. Ki számláz neki”?

A Te szakmai válaszod erre a következő volt (#2 aniko.varga2006.): „Számlázni nyilván nem fog senki, de a gyűjtésből származó tárgyakat legalább leltározni kellene, célszerűen jegyzőkönyvezni lehet, találás helyét, tárgy megnevezését, becsült értékét feljegyezni, ketten aláírják. Már van egy dokumentumuk.”

Én e válaszod szakmai szempontból ekként értékeltem: „Ez az állítása aniko.varga2006-nak (#2), hogy „Számlázni nyilván nem fog senki, de a gyűjtésből származó tárgyakat legalább leltározni kellene, célszerűen jegyzőkönyvezni lehet, találás helyét, tárgy megnevezését, becsült értékét feljegyezni, ketten aláírják. Már van egy dokumentumuk.” - lényegét tekintve helytálló (most nem részletezem miért, majd visszatérek rá).” A „lényegét tekintve helytálló” fordulatot azonban nyilvánvalóan nem véletlenül alkalmaztam. Nem véletlenül nem azt írtam egyszerűen, hogy „helytálló”, mert ugyanis nem helytálló további megszorító feltételek beiktatása nélkül, melyeket akkor, idő hiányában, Trézsinek, aki engem személy szerint kért fel szakmai vélemény adására egy másik topikban (http://www.adoforum.hu/szakmai_forum/tema/15233/egyeni-vallalkozas-bovitese#85382 ; #5; 06:57, azaz: 18:57 12/10/08-kor), csak jelezni tudtam, ámde ott és akkor kifejteni nem.

Legutóbbi bejegyzésedben (#20 aniko.varga2006) viszont ezt írod: „A jegyzőkönyvet A VÁLLALKOZÓ ÉS ALKALMAZOTTJA VESZI FEL, NYILATKOZNAK, hogy ezt és ezt így és így, ilyen és ilyen körülmények között találták”.

Tehát: világosan láthatja bárki, hogy a #2 alatti válaszod: „célszerűen jegyzőkönyvezni lehet, találás helyét, tárgy megnevezését, becsült értékét feljegyezni, KETTEN ALÁÍRJÁK” és a #20 alatti válaszod: „A jegyzőkönyvet A VÁLLALKOZÓ ÉS ALKALMAZOTTJA VESZI FEL, NYILATKOZNAK, hogy ezt és ezt így és így, ilyen és ilyen körülmények között találták” TARTALMÁT TEKINTVE MERŐBEN KÜLÖNBÖZŐ!

Ha a #2 alatti válaszodban benne lett volna az a mondat is (vagy a neki megfeleltethető tartalom), amit most utóbb a #20 alattiban írtál, akkor én csak azt írhattam volna a válaszodra, hogy azzal teljesen egyetértek. Mivel azonban a #20 alatti válaszodbeli, elébb idézett mondat az eddigi, előző, összes bejegyzésedből hiányzott, ezért én egyetértő megállapítást nem tehettem. Sőt! Trézsi és minden más érdeklődő félreértésének elkerülésére kénytelen voltam több oldalról is megvilágítani a probléma valódi és jogszerű (másképp: legális), tehát: adekvát megoldásait.

Annak természetesen örülök, hogy most, a #20 válaszodban – az idézet szerint - már megváltoztattad korábbi álláspontodat.

Kedves Anikó!

Azt írod még: „Magam az angolszász kultúrát, a gentlemen's agreement-et sokkal jobban tisztelem, mint a honi kultúrát,...”. Ezt szomorúan konstatálom, és nem is irigyellek érte.

Azonban e szakmai fórumon én a Te honi és angolszász kultúrához, valamint a gentlemen's agreement-hez való érzelmi viszonyulásodat nem kívánom megvitatni, mert ezek nem e szakmai fórum témakörei.

Végezetül:

Kedves Anikó!

Én a magam részéről a veled való diskurzust e topikban befejeztem. Ugyanis szakmai szempontból már e helyütt nincs mit mondanom. Mindazonáltal javaslom a következőket:

1. Ha jogi végzettséggel rendelkezel, akkor mindig gondold át a más személyét nyíltan vagy burkolt formában e fórum nagy nyilvánossága előtt minősítő bejegyzéseid lehetséges jogi következményeit is. Vagy: ha jogi végzettséged nincs, akkor javaslom: konzultálj az ilyen jellegű nagy nyilvánosság elé kerülő bejegyzésed előtt annak tartalmáról és formájáról egy jogásszal.

2. Vagy: ha mindenképp meg kívánsz szólítani, akkor használd az általam felkínált és így a rendelkezésedre álló privát kontakt lehetőségét.

3. Ámde mindenképpen javaslom, hogy a továbbiakban tartózkodj mások, de főleg az én személyem nyílt vagy burkolt formában való kigúnyolásától, a személyhez fűződő jogaim (és mások jogai) – pl. a jó hírnévhez fűződő jogom (vagy mások ilyen joga) – megsértésétől. Mert felfogásom szerint és Edmond Rostand Cyranojának szavaival élve: „... magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, azt nem tűröm el!”

Üdvözlettel:

          Gulyás István

okl. közgazdász, adószakértő

 

[aniko.varga2006]

Kedves István!

Nagyon sajnálom ezt az egészet. A vitában való megnyilatkozásom nem volt méltó sem Hozzád, sem a fórumhoz. Ezúton bocsánatot kérek. Rémesen éreztem magam napok óta emiatt az egész miatt, de sokat tanultam belőle.

Üdvözlettel:

Anikó

[GIN]

Kedves Anikó!

Este érkeztem meg külföldről, ezért válaszolok most.

Rendben.

Boldog új évet kívánok Neked és szerette(i)dnek, és mindenkinek.

Üdvözlettel:

István