Anyag vagy áru

[Bi.Monika]

A következőkben szeretnék segítséget kapni, mert vitába kerültem a főnökömmel.

Van egy étterem, ahol ugye ételt és italt árulnak. Szét kell válogatnom, hogy miből készül étel, mert ezt ugye felhasználják és akkor ez anyag, az ital pedig áru? Szerintem az ital sem lehet áru, mert ugyan azt nem használják fel, de kimérik, felbontják - bár az is előfordul, hogy üvegestől veszik meg - és ugye nem kereskedelmi tevékenységet végeznek. 

A másik eset, amikor csak italt árulnak - kocsma - szerintem akkor is anyagköltségnek kell könyvelni, nem pedig árura. 

Légyszi írjátok meg, hogy jól gondolom-e, mert nem mindegy az elvárt eredmény miatt, hogy mit könyvelek árura, de nem szeretnék egy esetleges ellenőrzéskor adóhiányt. (Meg nagyon unom a több oldalas pl. Metrós számlát bogarazgatni.)

Üdv Móni

[thzs]

Szia Móni!

 Csatolok egy anyagot

Üdv.Zs. 

 

Anyagköltség vagy elábé

Kérdés: Az anyagköltség és az elábé fogalmának meghatározása gondot jelent a vendéglátásnál és a bolti kiskereskedelemben. Például a vendéglátásban a felszolgált, kimért ital, a fagylalt áru vagy anyag, a kiskereskedelemben a 15-20 dkg-onként értékesített felvágott áru vagy anyag? Fontos ez a helyi adóbevallás miatt is, mert városunkban más mértékkel adózik a kereskedelmi tevékenység, mint a vendéglátás, mint szolgáltató. A válaszhoz - elöljáróban - az Szt. 78. §-ának (2) és (5) bekezdését kell idéznünk, mely szerint:

• anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét kell kimutatni,
• eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja magában.

A kérdés eldöntéséhez (tehát, hogy anyagköltség vagy elábé) arra kell választ adni, hogy a vásárolt anyagot, árut felhasználták vagy értékesítették jellemzően változatlan formában.Amikor a vendéglátásban a vendég italt kér és kap, és az ital ellenértékét külön fizeti meg, akkor a vendéglátó az eladott ital bekerülési értékét elábé-ként, a kapott ellenértéket pedig az italértékesítés árbevételeként számolja el. (Ez igaz a kimért italra is, hiszen önmagában az a tény, hogy kisebb mennyiségben adják el, nem változtatja meg a vásárolt anyagot, árut.) Amikor a vendéglátásban az italt az ételek előállítása során használják fel, vagy annak ellenértékét (például a vacsorán) a felszolgált étel ára magában foglalja, akkor az ételkészítéshez felhasznált, az étel részét képező ital bekerülési értéke anyagköltségként számolandó el.A bolti kiskereskedelemben a vásárolt felvágott értékesítése akár rúdban, akár szeletelve (15-20 dkgonként) történik, az változatlan formában történő értékesítést jelent, és így a bekerülési értéket elábéként, az eladási árat a kereskedelmi tevékenység árbevételeként kell elszámolni. (A boltban a felvágottat, amikor szeletelik, akkor nem felhasználják, hanem értékesítésre teszik alkalmasabbá.)A vendéglátásban a reggelihez felszolgált, a reggeli részét képező, a felszeletelt felvágott természetesen nem elábé, hanem anyagköltség, mivel ellenértéke a reggeli árában (és nem külön) térül meg.

62. Számviteli Levelek / 2003. június 12. 1282. 

[garbo50]

Csak egy kérdés: Az étterem beüti a pénztárgépbe az eladott ételt, plussz az italt. Bevételként ez kerül könyvelésre. Akkor az ételnek nincs vele szemben beszerzési ára? ( az eladott árunak beszerzsi ára~elábéja)- mert ez anyag és , ha 100-ért eladom ez a 100 mind árrés?

 

[thzs]

Szia!

Az étteremben értékesített étel árbevételével szemben egyrészt az anyagköltség, egyéb anyag jellegű ráfordítások,  a bérköltség, bérjárulékok - tehát a személyi jellegű ráfordítások - , az értékcsökkenési leírás áll. Mivel ez saját előállítású "termék", ezért ennek nincs elábéja, így itt árrést nem tudunk számolni. Ha a közvetlen költség szintjéig kimutatható az étel költsége, akkor az árbevétellel szembe állítva "fedezetet" számolhatsz, mely fedezet a közvetett költségekre és a haszonra nyújt fedezetet.

Ha például az étteremben lenne évvégén kész-étel, akkor ez saját termelésű készletként az 581-el szemben készletre kellene venni. A lényeg végül is az, hogy a Móni által körbejárt téma szerint itt nincs elábé, tehát nem lehet sem a helyi adónál, sem a nyereségminimum számításnál figyelembe venni. Persze ehhez pontosan tudni kell az ital értékesítés nagyságát, hiszen itt viszont a bekerülési érték az elábéba megy.

 

Zs.

 

[garbo50]

Következő kérdésem: A vendéglátó egységnél megmaradt kávé készlete például, az évvégi leltár alapján beszerzési áron, hova könyveled? Kettős számvitelt alapúl véve- 21-22 anyag, 25 késztermék, vagy 26-28 áru?

Azért abban egyezzünk meg, hogy a kereskedelmi ágazat a számvitelben egy speciális terület és ennek a vendéglátás is része, tehát a számviteli levelekben leírtakkal én igencsak vitába szállnék.

 Üdv-

[thzs]

Szia Garbo!

 

Azért csatoltam a számviteli leveleket, mert - bár szokott tévedni -  de ebben az esetben szerintem is így kell eljárni.

A számviteli törvény alábbi előírása szerint ugyanis a változatlan formában értékesített anyag vagy áru beszerzési értéke könyvelhető elábé-ként. 

78. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

 (2) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.

(5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével.

 

Megértem, hogy esetlegesen másként könyvelik ezeket a tételeket, de nem okoskodásból válaszoltam a kérdésre, hanem mert úgy véltem, tudok pontos választ adni. 

 

A kérdésedre, mely szerint a vendéglátó egységnél évvégén megmaradt kávé készletét hogyan könyvelném, a számviteli törvény előírásait figyelembe véve az alábbi variációt ajánlanám:

- amennyiben a vendéglátó egység a kávét felhasználja, ezért tartja készleten, akkor ez az anyag készletek között kell hogy évvégén szerepeljen. Tehát ha évközben - ha nincs készletre könyvelés, csak anyag költségre történik a beszerzés könyvelése -, akkor az anyag készlet tartozik, az anyag költség követel. (T 21 - K 51)

- mivel azt nem értelmezhetjük, hogy lefőzve - késztermék - évvégén kávé ital van, ezért a késztermék készlet ebben az esetben szerintem nem vélelmezhető. Ha lenne egy nagy adat , a vendéglátó egység által készre főzött töltött káposzta - pont most olvastam, hogy minél többet áll, annál finomabb -, akkor ez késztermék lenne, tehát  a késztermékek tartozik, a saját termelésű készletek állomány változása követel.

(T 25 - K 581)

 

Üdvözlettel: Zs.

 

 

 

 

 

 

[Kardos.Judit]

Sziasztok !

Két cikk, az AKV-ból:

Étterem alapanyagainak könyvviteli nyilvántartása

 

Étterem esetén hogyan kell könyvelni az ételkészítéshez beszerzett alapanyagokat (anyagként vagy áruként), illetve a beszerzett italokat?

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 28. §-a alapján a 2-es számlaosztályon belül (21-22. anyagok) a nyers- és alapanyagok között kell kimutatni az ételkészítéshez beszerzett alapanyagokat.

 Szintén a 2-es számlaosztályon belül (26-28. áruk) között kell kimutatni az olyan eszközöket, amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak - többek között ilyen a beszerzett italok jelentős része is. -----------------------------------------------------------------------------------------------------

4% különadó alapja - éttermekben felhasznált nyersanyagok elszámolása

 

Több szállodának vagyok a könyvvizsgálója.

 

A szálloda megvásárolja a nyers anyagokat, és abból ételt készít, melyet éttermében felszolgálja.
A Különadó elkerülése miatt, ezt a speciális „anyagköltséget” lehet-e elábé-nak tekinteni?

 A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 78. § (5) bekezdése alapján az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja magába.

 

A megvásárolt nyersanyagokat az Sztv. 28. § (2) bekezdés c) pontja alapján az anyagok között kell nyilvántartani.

A fentiek alapján a szálloda által követett eljárás nem megfelelő, mert a megvásárolt alapanyagokat felhasználja, és nem változatlan formában értékesíti tovább.

 

Üdv: Judit

[Zskovács]

Szia Jutka!!

Miért gondolod, hogy a Számviteli levelekben leírtakkal vitába szállnál?? Én inkább termelésben vagyok jártas, persze a termelő cég kereskedik is, árut ad el szinte változatlan formában (legfeljebb csomagol, cimkéz, stb, de áru). Azonkívül van saját termelésű terméke is, ugyanazon termékből.

Amennyiben az áruból felhasználásra is kerül bizonyos mennyiség ( van ilyen), az 26 árukészletből főkönyvi átvezetéssel a 21-be könyveljük, és 511 anyagköltségként számoljuk el.

Viszont ha az alapanyagból adunk el, ilyen is előfordul, akkor az anyageladás árbevételére könyveljük, és a beszerzési ár az ELABE-re.

Bár a kérdést nem nekem intézted, de a készleten maradt kávé az anyag (21-22), mert a csomag kávét adják majd el, hanem kávét főznek belőle később.

Az ital nekem egyértelműen áru - bár lehetnek kivételes esetek is, pl. borral sütik a húst, illetve valamilyen módon "felhasználják".

Nekem az a véleményem - de én szívesen veszem az ellenvéleményt is - hogy sajnos a kérdezőnek szét kell bontania anyagra és árura a számlát, de talán vásárláskor ezt a cég, pláne ha a cégvezető ezt nagyon jól tudja - külön kérje a számlát, biztos hogy ez megoldható, ne kelljen a könyvelőnek szétbontania, így is óhatatlanul vannak számlák, amiket több fele kell bontani/könyvelni.

Az hogy a vendéglátóiparban mi a gyakorlat nem tudom, de éppen a a minimunadó... miatt is (ha van ilyen) nagyon nem mindegy hogy anyag vagy elabe.

A pénztárgépbe pedig miért nem lehetne beütni külön az italt és külön az ételt?

Érdekel a kérdés, figyelem majd hogy kinek mi a véleménye a dologról.

Üdv. Zsuzsa

 

[Kardos.Judit]

Sziasztok !

Nekem van egy mozgóbüfém, ahol van étel és ital is.

Étel, amit továbbfeldogoznak az 511 anyagra megy, évvégén leltárkorrekcióval a 2-be készlet lesz.

Kivétel a változatlan formában értékesitett csokik, csipszek stb, ez áru. (Elábé)

Ital, nálam áru, mert változatlan formában eladja.

A boltos szövegkiemelővel jelöli a  számlán , hogy neki melyik az áru.

Üdv: Judit

[garbo50]

Sziasztok!

Egy kis türelmet kérek, mert most nincs annyi időm, hogy anyira összeszedjem a gondolataimat, hogy megfelelő ellenérvekként álljanak itt. Előljáróban az 5# válaszban Thzs által bemásolt szöveg ki nem emelt részére utalnék  azaz a számviteli tv. 78 §(5) általában szócskájára.  Én kereskedelmi tagozaton végeztem anno, éveken keresztül ezen a területen dolgoztam, szinte az egész hierarchiát bejárva, és mindig az általam vázoltak szerint könyveltünk.

Egyelőre ennyi. Addig is üdv.mindenkinek. Azért örülök, hogy így megmozgatta az agytekervényeiteket ez a dolog:)))- ettől még lehet én nem tudom jól, mert ugye széllel szemben....