Szerző: zspotorke » vas. dec. 14, 2008 10:24 pm
Szia Trezsi!
Sajnos egyáltalán nem egyszerű és mindennapos a kérdés. De amíg István válaszol én a következőket gondolom:
A boltra működési engedélyt kell kérnie az önkormányzattól. Érdemes foglalkozni azzal a kérdéssel is, hogy milyen szakhatósági engedély(ek)-re van/lehet szükség. Felhívnám a figyelmedet, hogy kiskereskedelmi tevékenység folytatásához kereskedelmi végzettség is szükséges.
Üdv: P.Zsuzsa
Szerző: Trezsi » vas. dec. 14, 2008 11:15 pm
Szia Zsuzsa! Kedves vagy hogy segítesz, minden információ jól jön. A bolttal kapcsolatban el van indítva a a működési engedély beszerzése. ÁNTSZ, Tűzoltóság, stb. és azért lesz egyenlőre alkalmazott, mert a vállalkozónak még nincs meg a kereskedelmi végzettsége. Esetleg ha a START kártyás alkalmazásról tudsz valami gyakorlati dolgot nagyon örülnék, ha megosztanád velem. Nekem a külföldről hozandó árukészlet legalizálása a gondom, ezért várom nagy érdeklődéssel az István válaszát. Remélem kedden már okosabbak leszünk.
Szerző: zspotorke » vas. dec. 14, 2008 11:32 pm
Itt a fórumon már többször is foglalkoztunk a startkártya kérdéskörrel valamint több cikk is megjelent e témában. Nagyjából ezt kell tudni róla:
A START kártya egy olyan okirat, amely járulékkedvezmény igénybevételét biztosítja a munkaadó számára, ha olyan dolgozót vesz fel, aki rendelkezik vele.
a 2004. évi CXXIII. törvényt, a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról, és a 31/2005 (IX. 29.) PM rendeletet.
A kedvezményre jogosító kártyát a leendő dolgozónknak a lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnál (APEH) kell formanyomtatványon igényelni.
A START kártyával pályakezdő fiatalokat foglalkoztathatunk. A START Program szempontjából pályakezdő az a fiatal, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, és - a munkába állást megelőzően - érvényes START kártyával rendelkezik. Csak olyan fiatalok vehetnek részt a programban, akik a tanulmányaik befejezése és a START Programba történő belépés között még nem dolgoztak, azonban az első munkahely megítélése szempontjából nem kell figyelembe venni a tanulói és a hallgatói időszak, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá az iskola befejezését követő, alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti START kártya kiváltására az jogosult, aki
a) a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, és
b) tanulmányait befejezte vagy megszakította, és
c) a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.
A START kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve a START kártya elvesztése és megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét. A pályakezdő fiatal foglalkoztatására tekintettel kedvezményt érvényesítő munkáltató, a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni.
A pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint:
a) a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség,
b) a három százalékos munkaadói járulék és a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett,
- a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának,
- második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.
A munkaadó a b.) pontban meghatározott kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a minimálbér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.
Tehát a felső korlátot szem előtt tartva, a foglalkoztatás első évében 17% a kedvezmény, valamint a tételes EHO. A második évben 7% a kedvezmény, és a tételes EHO.
A munkaadó számára egy másik kedvezményes lehetőség, a START PLUSZ kártyával történő foglalkoztatás. A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatása esetén alkalmazhatók, az ezzel a kártyával rendelkező dolgozók felvétele esetén a törvény által meghatározott kedvezmények. Tehát ebbe a körbe tartoznak azok a kismamák is, akik a gyerek egyéves korának betöltését követően a gyes mellett szeretnének munkát vállalni. Más munkahelyük azonban nem lehet. Ilyen esetben a kártya csak egyszer váltható ki.
Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:
a) mentes a tételes egészségügyi hozzájárulás alól,
b) a munkaadói járulék és a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett
- a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának,
- második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
A munkaadó a b) pontban meghatározott kedvezményt legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a minimálbér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
A munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskereső személy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult, ha
a) az ötvenedik életévét betöltötte, vagy
b) életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Mivel ezek a személyek a koruk vagy a végzettségük miatt az átlagosnál is nehezebben találnak munkát, ezért hívjuk őket hátrányos helyzetű álláskeresőknek. Tartósan álláskereső az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig, - az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig, - álláskeresőként nyilvántartott.
Ha a START kártya, valamint a START PLUSZ kártya tulajdonosa a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell részére kiadni. Az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a START EXTRA kártya - a feltételek fennállása esetén - többször is kiváltható.
Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező hátrányos helyzetű álláskereső személy foglalkoztatása esetén, a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény:
a) A munkaadót a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesség illeti meg.
b) Az a) pontban foglaltakon túlmenően - a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a munkaadói járulék, valamint a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetése alól, (ez 32% kedvezményt jelent,)
- a foglalkoztatás második évében pedig a munkaadói járulék, valamint a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett, a bruttó munkabér tizenöt százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mindegyik START kártyát a leendő munkavállalóknak kell igényelni. A dolgozónak a munkaviszonyát megelőző napon már rendelkeznie kell a kártyával, vagy az adóhatóságtól erre vonatkozóan kapott igazolással.
Üdv: P.Zsuzsa
Szerző: Trezsi » vas. dec. 14, 2008 11:40 pm
Szerző: GIN » hétf. dec. 15, 2008 9:04 pm
A feltett kérdéseid a következők:
A kereskedő EV által külföldön, lomtalanításokból beszerzett „...árú, hogy fog a kereskedő boltjában legálisan árukészletként megjelenni?”
„Ki számláz neki?” - mármint a kereskedőnek az áru megszerzésekor.
„Kell-e valamilyen adót megfizetni beszerzéskor?”
„Már meglévő vállalkozást fog bővíteni ezzel a tevékenységgel, ezért januártól belép az áfa körbe, de nem tudom, hogy közösségi adószám kell-e?”
ad 1) Hogyan lesz a gazdátlan lomból legális árukészlet?
Ehhez a ma is hatályos magyar Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (Ptk.) a „gazdátlan javak elsajátítása”-ról szóló részét kell megtekinteni.
Tulajdonszerzés a gazdátlan javakon:
A Ptk. a gazdátlan javak elsajátításáról a 127. §-ban kimondja: „Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.”
A vonatkozó kommentár pedig így fogalmaz: „A jogszabály szerint a gazdátlan javakon akkor lehet tulajdonjogot szerezni, ha a dolognak nincs tulajdonosa. Ez esetben a tulajdonszerzés a birtokbavétellel történik meg. Fontos kihangsúlyozni, hogy e § arra az esetre vonatkozik, amikor a dolognak azért nincs tulajdonosa, mert vagy eleve nem is volt, vagy a korábbi tulajdonos szándékosan felhagyott a tulajdonjoggal. (Ingatlan esetén természetesen erről nem lehet szó, mert az ingatlan tulajdonjogával a Ptk. szerint felhagyni nem lehet). Kizárt továbbá a tulajdonjogszerzés a forgalomképtelen tárgyakon és az állam kizárólagos tulajdonában álló tárgyakon is.”
Az 1. számú kérdés kapcsán felteendő továbbá az a kérdés is, hogy a lomtalanításkor kirakott lomtárgyakon birtokbavétellel szerzett tulajdonjogát miképp tudja igazolni később a lomot begyűjtő kereskedő, azaz: miképp tudja igazolni, hogy a dolgot azért vehette tulajdonába, mert annak eredeti tulajdonosa felhagyott a tulajdonjogával és nem – mondjuk - lopta? Nyilvánvalóan csakis a lomtalanított tárgyak birtokbavételéről a lomtalanítás időpontjában és helyszínén felvett (ez lehet - az aktuális adatok kivételével - blanketta szerűen és több nyelven előre nyomtatott irat is) és lakcímét megadó két tanúval aláírt jegyzőkönyvvel (lehetőleg mellékelve a helyi hatóság lomtalanítási értesítőjének másolatát is) és esetleg pl. az előbbi bizonyító erejét erősítő, a birtokbavételről a helyszínen készült, annak időpontját is rögzítő videofelvétellel (szerintem egy egyszerűbb videokamerára való beruházást a dolog megér), mint tárgyi bizonyítékkal lehet. Ez a jegyzőkönyv és esetleg a videofelvétel együtt lesz a beszerzés számviteli alapbizonylata.
A 127. § azon kitétele pedig, hogy így „bárki” tulajdonjogot szerezhet nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a gazdátlan dolog új tulajdonosa lehet természetes vagy jogi személy (kft, rt, stb.), s a természetes személy lehet egyszerű magánszemély, de lehet egyéni vállalkozó, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is.
ad 2.) Ki számláz neki? - mármint a kereskedőnek az áru megszerzésekor.
A vállalkozó vagy a társaság üzleti leltárába és könyveibe a birtokbavételi jegyzőkönyv - mint alapbizonylat - révén kerülhet a dolog, a vonatkozó és hatályos jogszabály (EV esetén az Szja.tv., társaság esetén a Szv.tv.) értékelési szabályait is figyelembe véve.
Számla tehát az effajta lomtalanításból történő „árubeszerzésről” nem kerülhet kiállításra, hasonlóan ahhoz az esethez, amikor EV vagy társaság egy egyszerű – vállalkozónak és áfaalanynak nem minősülő - magánszemélytől szerez valamit. Ekkor ugyanis nyilvánvalóan csak adásvételi vagy ajándékozási szerződés lehet az ügylet alapbizonylata, merthogy az eladó nem számlaképes/köteles. A lomtalanításból való beszerzésnél viszont voltaképpen nincs is kitől beszerezni a dolgot, így csak egy, a gazdátlan dolog birtokbavételéről szóló, megfelelően tanúztatott jegyzőkönyv jöhet számításba a beszerzés alapbizonylataként – számla pedig nyilvánvaló okokból nem.
ad 3) Kell-e valamilyen adót megfizetni beszerzéskor?”
3/A) Illetéket kell-e fizetni a beszerzés után?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) „A törvény területi és személyi hatálya” című részében a 2. § (3) bekezdésében kimondja: „Ingónak …. jogügyleten alapuló szerzése esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, …. belföldön történt.” Mivel a gazdátlan lom beszerzése birtokbavétellel és nem jogügylettel történik, már pusztán ezért nem kell a lomtalanításból származó holmik után Magyarországon illetéket fizetni – akár külföldi, akár belföldi lomtalanítás volt a szerzés forrása.
3/B) Vámot kell-e fizetni beszerzéskor?
Euból való beszerzés esetén nem. Harmadik államból való beszerzés esetén igen, a vámszervek kivetése alapján. (Vámáru áfa fizetése ekkor értelemszerű, vagy kivetésre vagy önbevallás alapján.)
3/C) ÁFA fizetési kötelezettség terheli-e a beszerzést?
Ha a kereskedő ÁFA-alanyi mentes, akkor Közösségen belüli beszerzése esetében nyilván nincs áfakötelezettsége. Azért mert a hatályos Áfa.tv. Szerint: „20. § (1) A 19. § a) pontjától eltérően nem kell adót fizetni: d) olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében .... amelynek beszerzője ... db) olyan adóalany, aki.... alanyi adómentességben részesül..” Ekkor fontos feltétel még az is, hogy: „(2) Az (1) bekezdés d) pontja abban az esetben alkalmazható, ha
a) az adott naptári évben a d) pontban említett termékek Közösségen belüli beszerzése ellenértékének - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget, és
b) az a) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelőző naptári évre is teljesült, feltéve, hogy ilyen beszerzések ténylegesen történtek.”
Megjegyzés: A használt cikket értékesítő kereskedő nincs kizárva az ÁFA-alanyi adómentességből, mert NINCS a tevékenységére vonatkozó kizáró rendelkezés az Áfa.tv. ÁFA-alanyi mentességet szabályozó 187. - 196. §-aiban, de az Áfa.tv.-ben másutt sem.
Ha nem ÁFA-alanyi mentes a lomot beszerző és értékesítő kereskedés, akkor az Áfa.tv. 22. § (1) és (2) bekezdése valamint 73., 82. - 84. §-a szerint ÁFA-köteles. Ezzel szemben nem alkalmazhatóak a lomtalanításból beszerzett használt cikk értékesítésre nézve az Áfa.tv „HASZNÁLT INGÓSÁGOKRA, MŰALKOTÁSOKRA, GYŰJTEMÉNYDARABOKRA ÉS RÉGISÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK” című XVI. fejezetének (korábban különbözet szerinti adózásnak nevezett) rendelkezései [213. - 227. §] a 216. § előírásai miatt (minthogy lomtalanításból szerezve hiányzik a tulajdont átruházó személy). Ugyanakkor ha nem lomtalanításból beszerzettek a használt ingóságok, akkor a 213. - 227. §-ok szerinti (korábban különbözet szerinti adózás) szabályai alkalmazhatók – az adóalany választása szerint (224. §).
ad. 4) Ha „..,januártól belép az áfa körbe, …. közösségi adószám kell-e?”
Ameddig a Közösség tagállamaiba nem értékesít és ÁFA alanyi mentes a kereskedés, addig nem kell közösségi adószám a részére – különben igen (Art. 22. § (4) bek.).
Üdv:
Gulyás István
adószakértő
Szerző: GIN » hétf. dec. 15, 2008 9:16 pm
Kedves Anikó!
Azt írod: „A használtcikkes könyvelője szempontjából, ha az ószeres leteszi a nagyesküt, hogy ezt bizony találta, nem igényel további kutakodást az ügy. ... a "találás" mint szerzési mód …. a használt bútor, kerékpár témában, a lomtalanításban gyűjtött ingóságnál ... tényállapot lehet, amit ellenkező bizonyításig el lehet/ kell fogadni.”
Ezzel szemben az Art. 88. (6) bekezdése szerint: „Az általános forgalmi adó alanyának...” (a mi EV-nk az lenne, akár alanyi mentes, akár nem - GI) „..tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű áru csak az áru eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában szállítható. A vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű áru szállítását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmiadó-alany javára végzi a szállítási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti az áru eredetét, tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét. A vámhatóság a nyilatkozattételről és a dokumentumok meglétének ellenőrzéséről készített jegyzőkönyv egy példányát - az általános forgalmiadó-alany adókötelezettségének ellenőrzéséhez, illetve az adóhatóság e törvényben meghatározott más eljárásának lefolytatása érdekében - az állami adóhatóságnak megküldi.”
Továbbá:
Az Art. 172. § (1) bekezdése szerint pedig: „ A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
g) az ellenőrzés időpontjában az áru EREDETÉT TANÚSÍTÓ bizonylattal vagy annak másolatával nem rendelkezik,..”
Következésképpen nem elegendő pusztán azt igazolni egy dokumentummal, hogy leltárba vettünk pl. egy karosszéket, amit itt vagy amott, mint kidobott lomot „találtunk”! Hanem: csakis a birtokbavétel időpontjában és helyszínén készült, két - lehetőleg ott lakó - tanú aláírásával és lakcímével (értékesebb tárgyaknál előnyösen videofelvétellel is) igazolt olyan jegyzőkönyvvel lehet az árueredetet hitelt érdemlően igazolni, amely rögzíti, hogy az itt és ekkor tartott hatósági lomtalanításkor lomként kihelyezett alábbi holmik – itt ezek megnevezése és felsorolása kell következzen – tulajdonjogáról a lomok közé helyezés ráutaló magatartásával (ez fontos jogi szempont!) eredeti tulajdonosa lemondott (nem árt e jegyzőkönyv mellé csatolni az ottani lomtalanítási értesítő egy másolati példányát is), s ezért az ószeres a Ptk. 127. §-a szerinti birtokbavétellel annak tulajdonjogát megszerezte. Ez a tulajdonszerzés tehát nem a Ptk. szerinti „találás” (129-132. §), hanem a Ptk. szerint „gazdátlan javak elsajátítása” (Ptk. 127. §) fogalma alá esik.
A találás révén való birtokba vétel pedig lényegesen különbözik „gazdátlan javak elsajátításától. Pl.:
A Ptk. 129. § (1) bekezdése szerint: „Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha
a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elõ, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.”
Azt hiszem e két feltétel nemhogy megnehezítené, de sok esetben meg is gátolná a dolog (mielőbbi) értékesítését, ezért ez a verzió, alkalmatlansága mellett, nem is fedi a lomtalanítás esetén a tényállást, ezért nem ajánlható volta további magyarázatra nem szorul.
Arról pedig a Ptk.-ban egyetlen szó sincs, hogy a tulajdonjog akár találás (129. §), akár gazdátlan javak elsajátítása (127. §) révén kerülne valakihez, azt elegendő lenne – az ellenkező bizonyításáig – mindössze vélelmezni – ezért azt nem is javaslom.
Végül azt is írod: „Lehet, hogy rossz kifejezés volt a "legális" - legyen mondjuk dokumentált eredetű.”
Ámde a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: a "legális" szó illetve fogalom jelentése: „törvényes, jogos, jogszerű”. A „dokumentál” szó illetve fogalom jelentése pedig: „adatokkal, tárgyi bizonyítékokkal igazol, bizonyít”, következésképpen a „dokumentált eredetű” szókapcsolat illetve fogalom jelentése nem lehet más, mint „adatokkal, tárgyi bizonyítékokkal igazolt, bizonyított eredetű”. Mivel esetünkben az EV általi tulajdonláshoz elsőként a lomtárgy „eredetének” hitelt érdemlő módon való igazolása a nélkülözhetetlen, ezért annak eredete akkor törvényes, vagy másképp: „legális”, ha „dokumentált”, azaz: ha az eredete „adatokkal, tárgyi bizonyítékokkal igazolt, bizonyított.” Ebből két dolog is következik: 1. Eben guba, hogy „legális” eredetű vagy „dokumentált eredetű” lomról beszélünk, ugyanis, amint az jól látható ezek, ebben a kontextusban, egymásnak logikai szinonimái. 2. Nem az a kérdés, hogy van-e a lomról eredetmegjelölő dokumentum, hanem az, hogy az dokumentum hol, mikor és mi módon készült. Ha nem a lom fellelése helyszínén és nem a lomtalanítás napján, valamint nem a lomtalanítás helyszínén élő tanú volt a kettő közül legalább az egyik, hanem Magyarországon, a kereskedő vagy könyvelője készítette és azt az itt lakó tanúk igazolták, akkor nemhogy dokumentált lenne a lom eredete, hanem egyenesen okirat hamisítással hamisan igazolt – ami pedig nyilván nem csak adó- és számviteli jogi értelemben nem törvényes, de még ráadásul bűncselekményt is megvalósít.
Üdv:
Gulyás István
adószakértő
Szerző: aniko.varga2006 » hétf. dec. 15, 2008 9:36 pm
István, nekem még mindig az az alapvető problémám, hogy a kérdésbeli esetben maga a begyűjtés a MK területén kívül, tehát a Ptk. hatályán kívül történik, tehát csak a külföldi "tulajdonszerzés gazdátlan javakon" szabályait lehet alkalmazni. Történetesen itt az osztrák jogot kellene ismerni, ami bár történelmileg hasonlatos lehet a magyarhoz, azért a nüansznyi különbségeknek jelentősége lehet. (Értékeltem viszont, hogy a találást és a gazdátlan jószág elsajátítását megkülönbözteted, ez valóban lényeges.)
Az egész fejtegetésedből nekem az szűrődik le, hogy semmit sem tehet a kereskedő, hogy legalizálja a lomtalanításból származó áruját? Szándékosan fogalmazok sarkosan, mert a saját megoldásodat is végül sutba dobhatod, ha mindenen túl - megkérdőjelezzük mondjuk a tanúk szavahihetőségét. Legalább hatósági tanúk legyenek, nem??
Amúgy én nagy képzelőerővel megáldott ember vagyok, és szemem elé úszik a kép, amikor a két ószeres közeledik a teherautóval, előttük szalad vállán kamerával egy harmadik, hogy a gazdátlan lomot videózza, majd annak említett ószeresek általi meglelését, illetve a teherautón elhelyezést, végül a jegyzőkönyvezést, és így tovább minden egyes bicikli, kisbútor, virágtartó esetén. Tényleg nincs egy gyakorlatias, életszerű megoldás a helyzetre? Attól tartok, az ószeresek lelkületét figyelembe véve, hogy faképnél hagyják a könyvelőt, aki erre a videózásra biztatja őket, s azt mondják, eddig is megvoltak a szürke zónában, ezután is meglesznek... Nem tudok komoly maradni, elnézést :)
Szerző: Trezsi » hétf. dec. 15, 2008 9:38 pm
Szerző: GIN » hétf. dec. 15, 2008 10:58 pm
Kedves Anikó!
A magyar jog a porosz jog mintájára épült fel. Ez ellenőrizhető és azt jelenti, hogy mind az osztrák, mind a német (sőt még az olasz és a francia) jog tulajdonjogi részében szabályozott gazdátlan javak elsajátítása is - egyebek mellett - azonosan szabályozott. Ellenőrizd le.
A magyar jog szerint teljes bizonyító erejű okirat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 196. §-a szerint (jogvitás esetekben nyilvánvalóan ez a mérvadó):
„196. § (1) A magánokirat (ilyen a vállalkozói jegyzőkönyv is - GI) az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták (cégszerűen - GI)”
Megjegyzés: a hatósági tanút mindig csak a hatóság veszi igénybe azért az a neve, s annak semmivel sem nagyobb a bizonyító ereje a Pp-ben, a BE-ben, az Art.-ben stb. megjelölt „mezei” tanúknál, mindössze más a funkciója – miszerint hatóság kötelezhet megfelelő embereket tanúskodásra – ennyi. E megjegyzésed tehát lényegtelen.
Pl. a lomtalanítási esetekbeli videózás minden sekélyes képzelőerővel megáldott német lomtalanításánál – főleg komolyabb értéket képviselő lomok lefotózására – az ottani „ószeresek” által alkalmazott "divatos megoldás." Nyilván nem egymást örökítik meg a saját családi albumaik számára. Mellesleg a Te képzelőerőd túllő a célon. Én nem a lom fellelési folyamatának és szereplőinek a videóra vételéről, hanem az egyes arra érdemes, fontosabb lomkupacok filmrevételéről írtam és azt sem állítottam, hogy ez kötelező – ez csak egy máshol bevett gyakorlatnak az ésszerű felhasználására vonatkozó javaslat volt. Mert lehet úgy is csinálni, ahogy Te javasoltad, meg feketén is, csak előbb-utóbb nem fogja megérni.
Érdekes, hogy a rendőrségi helyszínelők, az autóbiztosítási, a mezőgazdasági biztosítási kárszakértők, és ezek cégei, stb. nem tartják a helyszíni, illetve a kárfotózást és/vagy a videóra vételt szükségtelennek – és cégeik sem. Biztosan elment a józan eszük?! :))
Szerző: GIN » hétf. dec. 15, 2008 11:20 pm
Kedves Trézsi!
Eme árubeszerzés bizonylatolása nem a könyvelő feladata, hiszen ő nincs is kint Ausztriában a lomtalanításkor, annak helyszinén az EV-vel. A jegyzőkönyvezés tehát az EV érdekében álló, általa elvégzendő munka, épp úgy, ahogy az építkezés műszaki ellenőrzéséről rendszerint készülő műszaki ellenőri jegyzőkönyv elkészítése is a műszakiak és nam a könyvelő feladata. Vagyis ennek ódiumát az EV-nek kell vállalni, ha nyugodtan akar aludni, nem Neked. - Persze ő is dönthet úgy, mint az Anikó, hogy inkább fiktív (leánynevén hamis) jegyzőkönyvet készít(tet), sőt úgy is, hogy nem készít egyáltalán. Ö viszi a bőrét a vásárra. Nem Te és nem is Én. :)
Amúgy meg azt valóban mindíg jól meg kell gondolni, hogy az ember milyen munkát vállal el - ebben nagyonis igazad van.
Sikeres döntést - esetleg előtte olvasd el másodszor is amit írtam. Mert döntened a kuncsaft elküldésében vagy megtartásában valóban neked kell. A Te munkád és a Te jövedelmed múlik e döntéseden, nem másé:))
Minden jót kívánok Neked további munkádhoz!
Üdv:
István
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 21 vendég
