Ennek menete tehát a következő:
a.) A zárómérleggel egyező nyitómérleg alapján elvégezzük a végelszámolási időszak főkönyvi számláinak megnyitását.
b.) Felvesszük a könyvekbe a hitelezők által bejelentett és a végelszámoló által elismert tételeket az eszköz-, illetve a költség- és ráfordítás számlákkal szemben a kötelezettségállományba.
c.)
A megnyitott és előbbiek szerint korrigált főkönyvi számlák egyenlege adja tehát magát a végelszámolási nyitómérleget.
2./ A véglegesnek minősíthető végelszámolási nyitómérleg alapján most ismét megnyitjuk a főkönyvi számlákat. (Természetesen ez a mozzanat csak ott szükséges, ahol a hitelezői igényleltár eltér a zárómérleg-kötelezettség leltárától!)
3./ Ezt követően a
végelszámolás során lezajló üzletesemények könyvelésében az általános szabályok szerint járunk el. Az üzletesemények igen sokrétűek lehetnek, ha figyelembe vesszük, hogy a végelszámolás során a cég működhet, tehát eszközölhet beszerzéseket, igénybe vehet szolgáltatásokat, s így viselhet költségeket és ráfordításokat is, továbbá pedig keletkezhetnek árbevételi és bevételi tételei is. A következő üzletesemény típusokra a cikkben megszerkesztettük a számlaösszefüggéseket is.
a.)
Az eljárás során eszközölt beszerzések, illetve igénybevett szolgáltatások elszámolása.
b.)
A végelszámolás során felmerült költségek elszámolása
c.)
Kötelezettségek pénzügyi rendezése a végelszámolás során
d.)
A végelszámolás kezdetén meglévő befektetett eszközök és követelések értékesítése
e.)
Az előbbi pont szerinti értékesítési tevékenység ráfordításainak elszámolása illetve könyvszerinti értékeinek kivezetése 4./ A végelszámolási nyitómérlegből kiindulva
az eljárás során jelentkező üzletesemények elkönyvelve a végelszámolás befejezésekor zárómérleget, záró-adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot kell készítenie a végelszámolónak.
A végelszámolás akkor tekinthető lezártnak, ha a források között már nincsenek idegen kötelezettségek. A végelszámolás befejezésekor készítendő mérleg és eredménykimutatás tartalmában azonos az éves beszámolóval, és ahhoz a forgalomban lévő szokásos nyomtatványok is felhasználhatóak.
Mindezeket vagyonfelosztási javaslattal kiegészítve jóváhagyás céljából 1-1 példányban át kell adni a végelszámolást elrendelő szervnek is. (Ha van ilyen!)
Ez követően
a zárómérleget és a zárójelentést a vagyonfelosztási iratokkal együtt el kell juttatni a Cégbíróságnak, és be kell jelenteni az eljárás befejezését, amire a cégbíróság elrendeli a társaság törlését a cégjegyzékből. (A végelszámolt társaságnál amennyiben könyvvizsgáló és felügyelő bizottság működött, a zárómérleget e szervek jelentésével együtt kell a Cégbírósághoz eljuttatni.)
A zárómérleg és záró-adóbevallás készítését követő végelszámolói feladatként még tehát a vagyonfelosztási
javaslat elkészítése jelentkezik, aminek formáját és tartalmát a törvény nem határozza meg. (Erre a felszámolás témakörénél közreadott formula alkalmas végelszámoláskor is!)
Az egyértelmű, hogy a végelszámolás végén rendelkezésre álló vagyonnak fedezetet kellett nyújtani a kötelezettségekre, hiszen egyébként a végelszámolást felszámolássá kellett volna alakítani. A vagyonfelosztási javaslatban szereplő vagyoni értékeknek meg kell egyezni a zárómérleg eszközadataival, amelyekhez hozzá kell rendelni azokat a tulajdonosok felé fennálló kötelezettségeket, amelyek fedezésére felhasználásra kerülnek.
Valójában tehát a zárómérleg eszköz oldala azt is mutatja, hogy a rendelkezésre álló felosztható vagyon milyen aktívumban áll rendelkezésre. (Tárgyi eszközben, immateriális jószágban, befektetett pénzügyi eszközben, forgóeszközbe)
Annak ellenére, hogy már elkészült a végelszámolási zárómérleg,
még további könyvelnivalók vannak a vagyonfelosztás kapcsán, sőt ÁFA-fizetési kötelezettség is keletkezhet. Alapvető szabály, hogy
a vagyonfelosztás könyvviteli elszámolása a végelszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslatban jóváhagyott értékek alapján történik. A végelszámolást befejező társaságnak nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a tulajdonában maradt eszközök forgalmi értéke után ÁFA-fizetési kötelezettsége van, amit be kell vallani a vagyonfelosztáskor, és pénzügyileg is rendezni kell.
Ezután következnek a
vagyonfelosztás utáni könyvelnivalók, amelyekre a cikk pontosan megadja a számlaösszefüggéseket az alábbi részletezésben:
-
A végelszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékének elszámolása a saját tőke terhére.
- A még zárlatkor meglévő, tulajdonosokkal szemben nem tulajdonosi minőségükben fennálló (pl. adott tulajdonos szállítója volt a cégnek)
fedezettel bíró tartozások fejében átadott eszközök értékének könyvelése számla vagy azt helyettesítő dokumentum alapján a vagyonfelosztási javaslat szerinti ÁFA-val növelt értékben.
- A gazdasági társaság tulajdonosait befektetői minőségükben megillető vagyon felosztása a Gt. előírásai szerinti arányban számla vagy azt helyettesítő okmány szerint a vagyonfelosztás szerinti összeg ÁFA-val növelt Ft értékében.
Ezen műveletek lebonyolításával tehát megtörtént a végelszámolás lezárása.