Szia!
Én a következőket tudom:
Amint arról az adóeljárás szabályozását nyomon követők értesülhettek róla, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2007. novemberi módosítása szerint adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet 2009. január 1-jétől az a jogszabályi feltételeknek eleget tevő személy végezhet, aki a pénzügyminiszter erre jogosító engedélyével (hatósági igazolványával) rendelkezik és ennek alapján az ilyen tevékenységet folytatók nyilvántartásában (névjegyzék) szerepel.
Az adószakértők nyilvántartása eddig is létezett, így esetükben csak a nyilvántartás megújításáról van szó.A hamarosan hatályba lépő az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásáról, a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) az adótanácsadók és okleveles adószakértők esetében az új, az adószakértők esetében pedig a megújuló nyilvántartásba vételi eljárás szabályait, valamint a továbbképzési kötelezettség bevezetését tartalmazza. Az új nyilvántartások létrehozását az adóeljárás biztonsága, valamint a fogyasztók biztonsága indokolta. Az Art. eljárási jogosultságokat köt az adótanácsadói és okleveles adószakértői képesítéshez, illetve az adószakértői címhez. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az az igény, hogy a fogyasztókat olyan személyek képviseljék, segítsék az adózáshoz kapcsolódó eljárásokban, akik megfelelő szakmai képesítéssel és kellő szakmai gyakorlattal rendelkeznek.
I. A regisztrációs eljárás megindítása A nyilvántartásba felvételüket kérő személyek a Rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot kell, hogy kitöltsék, illetve annak mellékleteit csatolják kérelmükhöz.
A regisztrációs kérelmet a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságainál (a továbbiakban: Igazgatóságok), vagy a Pénzügyminisztérium ügyfélszolgálati irodájánál személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani. Minden igazolvány (adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői) vonatkozásában külön-külön kérelmet kell benyújtani. A regisztrációhoz szükséges nyomtatványcsomag az Igazgatóságoknál, illetve a Pénzügyminisztérium ügyfélszolgálatán szerezhető be.
A nyilvántartásba vétel iránti kérelem adatlapjához mellékelni kell:
a) 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,
b) 1 darab 2,5 x 3,2 cm-es, 6 hónapnál nem régebbi igazolványképet,
c) az igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) megfizetését igazoló dokumentumot (a postai készpénz átutalási megbízás igazoló szelvényrészének, vagy a bankszámla megterhelését rögzítő bankkivonat egyszerű másolatát),
d) az igazolvány-kiadás alapjául szolgáló szakképesítést, végzettséget igazoló oklevél, okirat egyszerű másolatát,
e) az egyéb szakképesítés(eke)t igazoló oklevél, illetve nyelvvizsga-bizonyítvány(ok) egyszerű másolatát, amennyiben az ügyfél kéri e szakképesítése, illetve nyelvtudása nyilvánosságra hozatalát,
f) adószakértők esetén a szakmai gyakorlat igazolására alkalmas tartalmú és részletességű szakmai önéletrajzot.
A díjat a 10032000-01454055 számú Pénzügyminisztérium, Budapest elnevezésű számlára kell befizetni. A befizetés készpénz átutalási megbízással vagy banki átutalással teljesíthető, amelyen csak a kérelmező neve szerepelhet. A díj összege a nyilvántartásba vételi kérelem esetén 9.000.-Ft. A kérelmező választhat, hogy maga szerzi be a nyilvántartásba vételi eljáráshoz a hatósági erkölcsi bizonyítványát, vagy az eljáró hatóságtól kéri az adatlapon annak beszerzését. Utóbbi esetben a díj összege 9.000.- Ft helyett 10.000.- Ft. A díjat valamennyi nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel meg kell fizetni, az nem téríthető vissza akkor sem, ha a kérelmező nem kerül nyilvántartásba vételre, nem kap adótanácsadói, vagy adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító igazolványt.
Minden igazolvány vonatkozásában külön-külön kell a fenti díjat megfizetni. Amennyiben a kérelmező a három nyilvántartás közül egyszerre több helyre kéri felvételét, elegendő egy hatósági erkölcsi bizonyítványt benyújtania. A díjon felül a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítási díját is (2200.- Ft) le kell róni a kérelem benyújtásával egyidejűleg egy külön csekken.
II. A névjegyzékbe való felvétel feltételei általános feltételek: A kérelmezőt a névjegyzékbe fel kell venni, haa) büntetlen előéletű, és nem áll az adott tevékenység vonatkozásában foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt,b) nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezést megállapító jogerős bírói ítélet hatálya alatt. Az általános feltételek mellett az egyes nyilvántartások esetében a felvételnek speciális képesítési, szakmai gyakorlati feltételei vannak:
1. Adótanácsadóknál: adótanácsadói oklevél vagy igazolvány,
2. okleveles adószakértőknél: okleveles adószakértői oklevél,
3. Adószakértőknél: Mivel az adószakértő nem képesítés, hanem egy cím, amit a pénzügyminiszter adományoz a megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személyeknek, ezért esetükben a Rendelet összetettebb feltételeket ír elő: a) aa) szakirányú (jogász; közgazdász; igazgatásszervezői szakon) egyetemi vagy főiskolai végzettség, illetve ha a kérelmező az új bolognai rendszerű felsőoktatásban szerezte az oklevelét, akkor a szakirányú alapképzésben, vagy mesterképzésben (a jogi és igazgatási, vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon) szerzett végzettség és szakképzettség, és ab) adótanácsadó, vagy pénzügyi tanácsadó (adó- és illeték szakon, vagy adó-, illeték- és vámszakon), vagy okleveles könyvvizsgáló szakképesítés, valamint ac) hároméves, a szakképesítés megszerzését követően, a kérelem benyújtását megelőzően adótanácsadás vagy pénzügyi tanácsadás területén megszerzett szakmai gyakorlat; vagyb) ba) nem szakirányú egyetemi avagy főiskolai végzettség, illetve nem szakirányú alapképzésben, vagy mesterképzésben szerzett végzettség és szakképzettség, és bb) adótanácsadó, vagy pénzügyi tanácsadó (adó- és illeték szakon, vagy adó-, illeték- és vámszakon), vagy okleveles könyvvizsgáló szakképesítés, valamint bc) ötéves, a szakképesítés megszerzését követően, a kérelem benyújtását megelőzően adótanácsadás vagy pénzügyi tanácsadás területén megszerzett szakmai gyakorlat.
III. Eltérések a korábban kiadott adószakértői igazolványokhoz képest Az adószakértők eddigi nyilvántartásához képest jelentős változás, hogy a Rendelet alapján kiadott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői igazolványok nem öt évig, hanem határozatlan ideig lesznek érvényesek. Az okleveles könyvvizsgálók adószakértőként történő nyilvántartásba vételéhez nem lesz elegendő a könyvvizsgálói oklevél, hanem felsőfokú iskolai végzettségüktől függően három, illetve öt év adótanácsadás, pénzügyi tanácsadás területén szerzett szakmai gyakorlat is kell a regisztrációjukhoz.
IV. Továbbképzési kötelezettség A bevezetőben említett fogyasztóvédelmi érdekekből következik, hogy a megfelelő szakmai tudás csak úgy biztosítható, ha e nyilvántartásba vett szakemberek rendszeresen frissítik, mélyítik szakmai ismereteiket. Ezért a nyilvántartásba vett személyeket továbbképzési kötelezettség terheli. A továbbképzési időszak öt év. A legkedvezőbb az lenne, ha a regisztráltak a továbbképzési időszak minden évében részt vennének valamilyen továbbképzési programon. Ezt egyébként sokan megtették eddig is - minden jogszabályi kötelezés nélkül. Előfordulhat azonban, hogy valaki egészségügyi, családi vagy egyéb okból egy adott évben nem tud elmenni szakmai továbbképzésre, ezért a Rendelet nem követeli meg a regisztráltaktól, hogy egy-egy ötéves továbbképzési időszakban minden évben részt vegyenek továbbképzésen, de az ötéves időszakon belül legalább három, tetszőlegesen megválasztott évben meg kell ezt tenniük. A továbbképzési időszak a nyilvántartásba vételt követően első alkalommal az igazolvány kiállítási napjával kezdődik és e naptól számított öt évig fog tartani, majd ezen időszak leteltével újrakezdődik. Ebből következik, hogy ez az időszak mindenkinek más és más időpontban fog kezdődni és végződni.
Továbbképzési programok A továbbképzésre kötelezettnek a továbbképzési időszak alatt összesen legalább 100 kreditpontot kell teljesítenie.Egy-egy továbbképzési program kreditpontértéke 0 és 20 között változhat, szakmai tartalmától és egyéb jellemzőitől függően. Ugyanaz a továbbképzési program más-más kreditpontot érhet adótanácsadói, vagy adószakértői, vagy okleveles adószakértői szakterületen. A pénzügyminiszter havonta teszi közzé a Pénzügyminisztérium honlapján a kreditpontot érő továbbképzési programok adatait, így:– az adott szakterület szerinti kreditpont-értéküket,– a képző szervezet megnevezését, – azt az időszakot (elszámolhatóság időszaka), amelyben az adott továbbképzési program figyelembe vehető továbbképzésként. A regisztrált adótanácsadó, adószakértő illetve okleveles adószakértő szabadon választhat ezen minősített továbbképzési programok közül. A Rendelet szerint nemcsak az előzőekben említett továbbképzési programokon való részvétellel lehet kreditpontot szerezni. Amennyiben a regisztrált adótanácsadó, adószakértő illetve okleveles adószakértő az adott továbbképzési időszakban az alább felsorolt felsőfokú iskolai tanulmányokat folytatja, illetve szakképesítéseket vagy doktori fokozatot megszerzi, szintén kreditpontokat kap érte:– a jogi és igazgatási, vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon lezárt félév teljesítése (10 pont),– a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítés megszerzése (20 pont),– okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzése (25 pont) vagy– gazdaságtudományi, vagy jogtudományi tudományágban doktori fokozat megszerzése (30 pont).
Továbbképző szervezetek A továbbképzési programok szervezésére a pénzügyminiszter pályázati felhívása alapján pályázatot nyújthatnak be külön-külön az adótanácsadói, az adószakértői, illetve az okleveles adószakértői szakterületen a) az akkreditált felnőttképzést folytató szervezetek, b) olyan szakmai társadalmi szervezetek, amelyeket a pályázat benyújtása évének első napja előtt legalább két évvel a bíróság nyilvántartásba vett, és a tagság feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés, avagy az adószakértői igazolvány,c) a külön jogszabály szerint létrejött szakmai köztestületek, amelyekben a tagság feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés, avagy az adószakértői igazolvány. A szakmai szervezetek és a felnőttképző intézmények a már létező, vagy újonnan létrehozott szakmai programjaikkal részt vehetnek a fenti nyilvántartásokban szereplő személyek továbbképzésében. A nyilvántartásban szereplő személyek pedig szakmai érdeklődésüknek, szakterületüknek megfelelően fognak ezek között válogatni.
A továbbképzés igazolása A nyilvántartásban szereplő személy a továbbképzési programokon való részvételről igazolást fog kapni a képző szervezettől. Az igazolásokat köteles megküldeni a pénzügyminiszternek a továbbképzési időszak végét követő 30 napon belül. A bejelentést az Igazgatóságoknál vagy a Pénzügyminisztérium ügyfélszolgálati irodáján kell megtenni. A továbbképzési időszak végére mindenkinek ugyanúgy figyelemmel kell lennie majd, mint a személyi igazolvány vagy az útlevél esetében az érvényességi időre. Amennyiben a nyilvántartásban szereplő személy ezen bejelentési kötelezettségének a megadott határidőig nem tesz eleget, igazolványát vissza kell vonni és őt a névjegyzékből törölni kell.
V. A névjegyzékből való törlés A Rendelet a névjegyzékből való törlés több esetét sorolja fel, amelyek közül várhatóan a leggyakoribbak a következők lesznek: A Rendelet szerint az igazolványt vissza kell vonni és a névjegyzékből törölni kell azt a természetes személyt,a) aki kérelmezi a névjegyzékből való törlését,b) aki a továbbképzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a megadott határidőig nem tesz eleget, c) aki a névjegyzékkel kapcsolatos adatszolgáltatás során valótlan adatot közölt,d) aki az adataiban bekövetkező változást előírt határidőn belül nem jelentette be. Az a) és b) esetben a törlést követően azonnal, a c) és d) esetben a törlést követő egy év elteltével kérheti az ügyfél az igazolvány újbóli kiadását és a névjegyzékbe történő ismételt felvételét, feltéve, hogy teljesítette a törlést megelőző továbbképzési időszak minden megkezdett évére vonatkozó továbbképzési kötelezettség arányos részét.
VI. Adószakértői igazolványok megújítása A Rendelet átmeneti szabályai szerint a korábban, az adószakértői működés engedélyezésének szabályairól szóló 20/1994. (VI. 17.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján kiadott adószakértői igazolványok az abban megállapított érvényességi időig jogosultságot biztosítanak az adószakértői tevékenység gyakorlására. Érvényességük meghosszabbítására azonban a Rendelet szerint nincs lehetőség. A R. szerint adószakértői tevékenység folytatására feljogosítottak kérhetik az új, módosult feltételek alapján a Rendelet szerinti adószakértői igazolvány kiadását. Ebben az esetben kérelmükhöz kizárólag az igazolványképet és az eljárási díj befizetését igazoló dokumentumot, valamint az R. szerint kiadott adószakértői igazolványukat kell csatolniuk.
Üdv: P.Zsuzsa 
