Korábban volt ilyen rendelkezés, most is van, ami mérlegre két egymást követő év,stb... hivatkozva a hitelezői védelemnél szerepel a Gt-ben:
Hitelezővédelem
50. § (1) A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
(2) A tagok (részvényesek) (1) bekezdés szerinti felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá a 13. § (4) bekezdése szerinti esetben.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell a betéti társaság kültagjára is.
51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.
(2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.
(3) A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének és a részvénytársaság alaptőkéjének veszteség folytán való csökkenése jogkövetkezményeire törvény eltérő szabályokat állapíthat meg.
--------------------------------------------------------
A §-ban foglalt szabály az 1997. évi Gt.-nek az átalakulási fejezetében szerepel. Érdemben azonban ez az előírás a hitelezővédelem körébe tartozik, ezért a közös szabályok hitelezővédelemről szóló címében kerülnek elhelyezésre. Alapvetően ugyanis a hitelezők számára lehet annak jelentősége, hogy a gazdasági társaság reálisan meghatározott jegyzett tőkével, illetve a tagok mögöttes felelősségével folytassa tevékenységét.
A norma tartalmilag nem változott. Ennek megfelelően kimondja, hogy kötelező a gazdasági társaság átalakulása más gazdasági társasággá akkor, ha a társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik legalább a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodnak a szükséges tőke biztosításáról.
E kötelező átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amellyel a gazdasági társaság rendelkezik.
Természetesen a gazdasági társaság ilyen esetben átalakulás helyett a jogutód nélküli megszűnést is választhatja.
Ha a gazdasági társaság nem tesz eleget a törvényben foglalt előírásoknak, a cégbíróság a Ctv.-ben szabályozott törvényességi felügyeleti jogkörében ezt kikényszerítheti, végső soron a céget megszűntnek nyilváníthatja (Ctv. 72-84. §).
A § (3) bekezdése utal arra, hogy a kft., illetve az rt. jegyzett tőkéjének veszteség folytán való csökkenésének esetére a törvény kft-re és rt-re vonatkozó fejezetei további szabályokat is megállapítanak.
A korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében a Gt. meghatározza a jegyzett tőke alapításkori legkisebb mértékét. Ez a § arról az esetről rendelkezik, mi a követendő eljárás, ha a gazdasági társaság huzamosabb időn (két teljes üzleti év) keresztül nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével. Ebben az esetben a társaságnak a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított 3 hónapon belül gondoskodni kell a saját tőke biztosításáról. Hogy ez milyen módon történik, a Gt. megkötéseket nem tartalmaz. Ha 3 hónapon belül a tőke pótlására nem kerül sor, akkor a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő 60 napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy jogutód nélküli megszűnése felől kell döntenie. Kft. esetében tehát lehetőség van betéti társasággá vagy közkereseti társasággá való átalakulásra, részvénytársaság átalakulhat korlátolt felelősségű társasággá, ha a megfelelő mértékű jegyzett tőke még rendelkezésére áll. A kft. vagyonvesztésével kapcsolatos további rendelkezéseket tartalmaz a Gt. 143. § (2) bekezdése, illetőleg (3) bekezdése, valamint a Gt. 161. §-a, részvénytársaság esetében a Gt. 219. §-a alatt találunk a társasági vagyon védelmére vonatkozó szabályokat, valamint az alaptőke leszállítása címszó alatt a Gt. 266. §-ában.