Jaj, nem, nem Böbe, Te teljesen jól vázolod a problémát. Csak én kavartam már bele magamat, mert amit Loncika írt, az nekem egy kicsit túl informatikai szakmai, és én sem vagyok annyira benne ezekben a tárhelyes dolgokban, aztán már azt sem tudtam, hogy én valamit félreírtam-e vagy sem, hogy Loncika is félreértette az egyik válaszában, mert oda meg belekeverte a támogatást is a 2. verzióból az 1-esbe, holott az 1-es téma az egy teljesen külön dolog.
De lehet, hogy ezzel már én zavartalak meg Téged Böbe, érthető amit írtam????
Szia Kata! igen igy gondolom....
az 1. ponthoz
A tárhely lehet ingyenes és fizetős; a név lehet adhoc jellegü és előfizetéses un. domain név (a nevet illetően teljesen mindegy milyen szavakból áll, nem feltétel, hogy a cég neve legyen konkrétan.
Aki a nevet regisztrálja, az a tulajdonos, mert meg kell adni a regisztrációkor nemcsak a fantázia nevet és a jelszót, hanem tulajdonos eredeti, valós adatait is, az email cimet is, ahová a megerősitést küldik. Aki a lapra be tud lépni névvel és jelszóval, gyakorlatilag ő lehet a tulajdonos, mert minden olyan adat a kezében amivel használni tudja a lapot/tárhelyet.
A fizetős tárhelyeknél nehezen tudom elképzelni, hogy ne valós cimmel regisztráljon valaki, illetve egy más cég nevére. Tudtommal a tárhelyszolgáltatók valamilyen módon ellenőrzik az előfizetők adatait. Ráadásul a neten lehet ellenőrizni, hogy a domain név kinek a tulajdonában van/kinek a nevében van regisztrálva. Lehet a domain nevet is eladni, de akkor átadják a hozzáféfési jelszót is és lehet módositani a háttéradatokat az aktuális tulajdonosra.
Mindegyik esetben nagyon fontos, hogy a belépési jelszó és név feltétlenül a regisztráló kezében legyen, mert kizárólag ezzel tudja használni a tulajdonát, a tárhelyét.
Azt, hogy két cég egymással közvetlen folytasson egy weblapon munkát, ahhoz nem kell tárhely, elég lenne egy virtuális szervert felállitani és hozzáférést biztositani az érintett ügyfél számára....de ezt az informatikusok sokkal jobban tudják mint én.....
....tehát mindegy ki a regisztráló, csak aki használni akarja a dolgot tudnia kell a belépési nevet és a jelszót, ami független a site cimében lévő névtől.
Üzleti célú ügyeknél az lenne a legkorrektebb, ha fizetős lenne és a site cime/domain neve és a regisztráció is teljesen a cég nevén/tulajdonában lenne.
Értem, meg mostmár értem Loncikát is, de a válaszunknak ebből csak egy része van meg: az a korrekt eljárás, ha annak a nevére szól a számla, akié a tárhely/domain/site (bárminek is nevezzük). A teljes egészében való átszámlázást nem tartom továbbra sem helyesnek, csak esetleg vmilyen rész átszámlázását (felét, 30%-ot, stb), de ebben a feleknek meg kellene állapodniuk a vállalkozási szerződés keretén belül.
Üdv: Böbe
Szia Loncika!
Én úgy képzelem el ezt a dolgot, hogy van az intézmény, aki (most maradjunk csak a tárhelyeknél) szerződésben van a tárhelyeket biztosító szolgáltatóval, és lehet neki több tárhelye is, melyeket különböző alkalmazottak - jelen esetben nálam a vállalkozó is - használ. A tárhelyeket biztosító cég gondolom egy számlát küld ki az összes tárhelyről megadott időszakonként. Ezt az intézmény fizeti ki, hisz neki jön a számla. Nagyon hülyén képzelem el?
Ebből adódik a probléma, hogy akkor hogyan kérheti a harmadik belépő féltől (honlapfejelsztő cég) az én vállalkozásom a saját nevére a fejlesztésről szóló számlát? Ha mondjuk ez a tárhely ingyenes, és nem előfizetéses, és nem derül ki, hogy "kinek a tulajdonában" van, akkor ez megoldható? Bocsánat, ha megint nem fogtam fel amit írtál, de ez nekem most kínai lett.... Mindenesetre nagyon köszönöm, hogy ennyire próbálsz kiokosítani, és a türelmedet is!
üdv. Kata
Csak egy kérdés... Minek a számlázásáról van szó? A tárhely részben vagy egészben történő megosztása? Ha ez ingyenes akkor mit számláz? Az ingyent???? Ha ez fizetős, ez a dij tudtommal nem számlázható tovább másnak, mert az eredeti szolgáltató általában nem szokta engedélyezni a továbbértékesitést....
Teljesen más dolog a a weblaptervezés, mert ehhez nincs szükség a tárhelyre. Az ember a saját gépén meg tudja csinálni, becsomagolja és átadja pl: CD-n a megrendelőnek. A megrendelő majd felteszi a netre/ ta saját tárhelyére, ha akarja.
A tervezővel kötött megállapodásban szokták rögziteni, hogy a weblapot milyen feltételekkel, hogyan lehet felhasználni, és átadható-e más részére. Szerzői jogvédelem alá tartozik a weblaptervezés. Természetesen a neten szokták kipróbálni, hogy a jól megcsinált, szuper drága weblap müködőképes-e az adott tárhelyen.
Kata! Jól képzeled! Az előfizető akárhány tárhelyre fizethet elő és fizeti a számlát. Az előfizető dönti el, hogy kinek ad engedélyt a használatra, tehát kinek adja oda a belépő nevet és jelszót arra a célra, hogy a céges vagy saját magán vagy üzleti weblapját oda feltölthesse és közzétegye a neten.
Ebben a döntésben szokták a szolgáltatók korlátozni az előfizetőt, mert az előfizető nem értékesitheti tovább a tárhelyet.
Szia Loncika,
Lényegében az ügyfelemnek van egy tárhelye az intézménynél, ahol (a tárhelyen) van egy honlapja is (céges), amit fejleszteni szerente. Így sem érthető? Üdv. Kata
De érthető! A weblap tervezésre karbantartásra szolgáltatási szerződést kell kötni, szerzői jogi védelem alá esik a weblaptervezés.
Ehhez a tervezéshez és karbantartáshoz a tárhely szolgáltatónak semmi köze nincsen, feltéve, hogy az Általános Használati Feltételeknek megfelelő a weblap tartalma.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 34 vendég