Adófórum

Adózási és számviteli információk

Visszáru, vak sötétség!!!

Számlázás

Visszáru, vak sötétség!!!

HozzászólásSzerző: tothkornelia69 » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Sziasztok!

Egyszer volt már kérdésem ("visszárut ki számlázzon?" címmel), de még mindig tanácstalan vagyok ez ügyben. Multik beszállótói vagyunk. Időnként, ami az akciók során nem fogy el termék visszaszállítjuk. Beszállítjuk az árut (szállítólevél, számla, 60 napos fiz hat.idő). Visszaszállítjuk a megmaradt készletet, ez nem csak egy konkrét beszállításból adódik, összegyűktik, és bizonyos időközönként elhozzuk. Korábbi gyakorlat az volt, hogy mínuszos számlát mi állítottunk ki. Tavaly év vége óta ez úgy működik, hogy a visszáruról a számlát ők küldik meg. A számla elnevezése is ez: visszáru számla.

tothkornelia69
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Visszáru, vak sötétség!!!

HozzászólásSzerző: tothkornelia69 » kedd szept. 16, 2008 7:51 pm

folytatom, mert csak 600 karakter lehet a kérdés, és az enyém hétezer!

Szisztok!

Egyszer volt már kérdésem ("visszárut ki számlázzon?" címmel), de még mindig tanácstalan vagyok ez ügyben. Multik beszállótói vagyunk. Időnként, ami az akciók során nem fogy el termék visszaszállítjuk. Beszállítjuk az árut (szállítólevél, számla, 60 napos fiz hat.idő). Visszaszállítjuk a megmaradt készletet, ez nem csak egy konkrét beszállításból adódik, összegyűjtik, és bizonyos időközönként elhozzuk. Korábbi gyakorlat az volt, hogy mínuszos számlát mi állítottunk ki. Tavaly év vége óta ez úgy működik, hogy a visszáruról a számlát ők küldik meg. A számla elnevezése is ez: visszáru számla.

Az APEH honlapon van egy iromány, mellyel továbbra sem tudok azonosulni, a visszárut mindig így könyveltem: 911 (467) / 311

Az APEH szerint itt két adásvételi szerződés jön létre. De  én vásároljam vissza áruként az eredetileg saját termelésű készletemet?

http://www.apeh.hu/adoinfo/afa/visszaru.html

"Ezzel ellentétben, amennyiben a termék visszavételére nem az ügylet meghiúsulása, hibás teljesítés miatt (pl. minőségi hiba, meghibásodás miatt) került sor, hanem egyéb – az eredeti ügylet meghiúsulásán kívül bármely más oknál fogva – akkor a visszáru az alábbiak figyelembe vételével ítélendő meg.

A visszavásárlási konstrukcióban megjelenő visszáru jogi természetét vizsgálva, a következőket lehet megállapítani. Az: eredeti eladó és az eredeti vevő között olyan tulajdonátruházásra (pl. adásvétel) irányuló szerződés jön létre, amelyben külön kikötik, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén az eredeti vevő jogosult lesz arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal olyan újabb kötelmet keletkeztessen, amely alapján az eredeti eladó köteles lesz a dolgot átvenni és a vételárat megfizetni (tulajdonképpen új tulajdonátruházásra irányuló szerződés jön létre). Noha a konstrukciót valószínűleg egyetlen egy szerződésbe foglalják, valójában két különböző ügyletről van szó. A birtok és a tulajdonjog kétszer száll át: először, amikor az eredeti vevő megveszi az árut, másodszor, amikor az eredeti eladó azt visszavásárolja.

Erről a fajta visszáruzásról csak akkor eshet szó, ha az első kötelem teljesítése már végbe ment és a szerződés nem hiúsult meg. Ezért ezt az esetet meg kell különböztetni attól az esettől, amikor az első kötelem (az eredeti adásvétel) teljesítése nem történt meg vagy azt nem szerződésszerűen teljesítették (ez utóbbi esetekben az előző pontban leírtak szerint kell eljárni). Ezekre az esetekre a Ptk. és egyéb jogszabályok különböző lehetséges jogkövetkezményeket tartalmaznak (kicserélés, kijavítás, elállás, stb.). Nem szerződésszerű teljesítés miatti vagy teljesítés befejezés előtti elállás vagy felbontás nem valósít meg Áfa-törvény szerinti termékértékesítést.

Más a helyzet, amikor az eredeti szerződést már teljesítették. A Ptk. szerint a teljesítéssel a szerződés megszűnik. A már megszűnt szerződést értelemszerűen nem lehet felbontani, módosítani (ez a helyzet fennáll a visszáruzásnál is). Ezért, amikor később az eredeti szerződésben foglalt lehetőséggel élve, az eredeti vevő nyilatkozik arról, hogy az árut vissza akarja adni, nem az első szerződés felbontásáról van szó, hanem új szerződés létrejöttéről.

Az Áfa-törvény 6.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében termékértékesítés: a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi. Az Áfa-törvény 6. § (2) bekezdés b), c) pontja szerinti termékértékesítés megvalósításához szintén szükséges az átadás és a rendelkezési jog átruházása.

Mivel a terméket kétszer adják át és a rendelkezési jog átruházására is kétszer kerül sor, két termékértékesítésről beszélhetünk. Ebből következően két számlát kell kiállítani, vagyis a visszavásárlási konstrukcióban a visszáruról az eredeti vevőnek is számlát kell kiállítania az eredeti eladó felé a „visszaértékesített” termékről.

Az Áfa-törvény 45. §-a (számlahelyesbítés), és a számviteli törvény 73. § (2) bekezdés e) pontja (értékesítéshez kapcsolódó visszáru) alkalmazásának lehetősége tehát az ezen pont alatt levezetett konstrukcióban kizárt. "

Mennél többet töprengek rajta, annál inkább nem értem!

Kérlek, segítsegetek! Akkor most hogyan is kell ???

Köszi:Nelly

tothkornelia69
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Visszáru, vak sötétség!!!

HozzászólásSzerző: kaloczy » szer. szept. 17, 2008 5:17 am

Ebből következően két számlát kell kiállítani, vagyis a visszavásárlási konstrukcióban a visszáruról az eredeti vevőnek is számlát kell kiállítania az eredeti eladó felé a „visszaértékesített” termékről.

Ez úgy hülyeség, ahogy van. Szerintem valaki nagyon félreírt valamit.

Zsuzsa

 

kaloczy
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Visszáru, vak sötétség!!!

HozzászólásSzerző: zspotorke » szer. szept. 17, 2008 5:40 am

Sziasztok!

Én ezt a következők szerint gondolom:

1). Eladom az árumat kiállítom a számlát. Ha a számla kiegyenlítése előtt pl. minőségi kifogás merül fel és visszakapom a hibás árut - én korrigálom(helyesbítem) a számlámat, mert nem ment végbe a végleges teljesítés/tulajdonjog átszállása teljeskörűen, (minden termékre vonatkozóan) A hibás termék még az enyém, nem fogadta el a vevő azzal, hogy nem fizetett ill. így szól az esetleges szerződésünk is.

2). Eladom az árumat, nincs semmi gond, a vevő kifizeti a terméket - ezzel megtörténik a tulajdonjog megszerzése. Innentől Ő a birtokosa a terméknek. De megállapodtunk abban, ha valami nem oké, visszaveszem a terméket (visszavásárlási konstrukció) Ebben az esetben már Ő állít ki számlát felém, mert Ő a termék birtokosa. Ebben a konstrukcióban kétszer van értékesítés. Egyszer az eredeti vevő lesz birtokos, másodszor pedig én a valamikori szállító.

Az "is" szócska és az indok valóban nagyon zavaró, mert mindkét esetben 2 számla készül.

Egyszer számla és helyesbítő számla - itt mindkettőn én vagyok a kibocsátó, másodszor (amikor én vásárló vagyok, mert már nem az enyém a termék!) az első számlán én vagyok az eladó, a visszárú számlán pedig az eredeti vevőm a számla kibocsátója.

Üdv: P.Zsuzsa

 

zspotorke
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Visszáru, vak sötétség!!!

HozzászólásSzerző: M.Éva » szer. szept. 17, 2008 6:12 am

Vezessük végig egy egyszerű példán ezt az apeh-irományt!Semmi más esemény nem történik az adott évben:

1. áru (813)pl. nyitó készlet: 100            eladom (911)    :  200  eredeti értékesítés

2.                                       200                                              visszáruzták

3.                                                                                   200   újra eladom másnak

4.                                        200                                             onnan is visszajön ( hiába nem kelendő az árum)

5. év vége : leltár   200 értéken, hiszen utoljára ennyiért jött vissza. Árbevételen 400 érték. ereményem 400-300= 100 érték. Mindenféle adófizetés 100 után!!!! Az ügyletből egy fillér bevételem nem volt!!!!!

Ennek tudatában "érthető" az apeh- vélemény.

Üdv:Éva

M.Éva
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Visszáru, vak sötétség!!!

HozzászólásSzerző: radri » szer. szept. 17, 2008 6:13 am

Szia!

Egyetértek P. Zsuzsával. Ha már ki van fizetve az árú, akkor az a vevőé. Ha visszaszállítják, akkor ő számlázza és én kifizetem.

Ha még nincsen kifizetve, akkor én állítom ki a helyesbítő számlát és ez alapján fizetnek.

Áfa szempontjából ugyanaz a végeredmény.

A törvény szokás szerint csak annak egyértelmű és érthető aki megfogalmazta...

Üdv: Adri

radri
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

Visszáru, vak sötétség!!!

HozzászólásSzerző: tothkornelia69 » szer. szept. 17, 2008 3:07 pm

Sziasztok!

Éva példáján láthatjuk, hogy az eredetileg 100 pénz értékű árukészletem év végére kettőszázra duzzadt (innen származik a közmondás is, egyet mondok kettő lesz belőle!).

Ezt az árumat már nem valószínű, hogy haszonnal tudom értékesíteni, valószínűleg beszerzési áron, de még az is elképzelhető hogy besz. ár alatt (itt már a visszáru árára gondoltam). Az adóhatóság általában megkérdezi, hogy milyen árréssel, vagy haszonkulccsal dolgozom, ha sok visszaárum van, és ily módon számolom el, akkor igen-igen le fogja húzni. Ő erre azt mondja nem hiszi el, tehát azonkívül, hogy adót fizetek az után a bevételem után ami nem is volt, még kiderül, hogy egy piszkos adócsaló is vagyok.

No de mit kezdjek a saját termelésű készletemmel?

Készítek 1000 db matracot, ez nekem 10.000-be kerül (ennyi a készletem értéke).

Eladok 100 db-ot 1200-ért a madaras teszkónak. Vegyünk egy szélsőséges esetet, egyetlen darab sem fogy el. Mind a 100-at visszaveszem 1200-ért.

Ekkor lesz 900db saját termelésű készletem, és 100 db vásárolt árum? És az eredetileg 10000 ft értékű cuccom 10200 lesz?

Igen érdekes lehet az eredmény év végére egy több tizmilliós készlet esetén. Valószínűleg leltárt készíteni is élvezet lesz, főként ha év közben nem vezeti a vállalkozás folyamatosan a készletnyilvántartását.

Nekem továbbra is az a véleményem, ha az éves keretszerződésben így állapodtak meg, akkor nem helytálló az, hogy áruvásárlást könyveljek visszárukor.

Ja és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy felszámít nekem, akár madaras akár a nem madaras: polcszervíz díjat, katalógusban megjelenést, szortiment, extra szortiment  kezelést, expanziós szolgáltatást, stb,

És sokszor még annak is örülhetek ha 1200-ért számlázza vissza, és nem pedig 1300-ért, azzal a felkiáltással, amikor vettem tőled akciós volt, most pedig nem az, és ennyi az ára! ( több hónap, mire sikerül egy helyesbítőt kicsikarni, már ha sikerül)

Tényleg nem tudom mit kezdjek vele, de ha az APEH szerinti módszert követem, úgy elviszi a készletet, hogy .....nem is folytatom.

Szerintetek?

Üdv:Nelly

tothkornelia69
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Visszáru, vak sötétség!!!

HozzászólásSzerző: zspotorke » szer. szept. 17, 2008 3:25 pm

Szia Nelly!

Ezt a jogi hírlevelet épp ma kaptam. Egy kicsit a témába vág, ezért idemásolom. Itt úgyan nem áruról van szó, de nem témaidegen a tartalom.Nézzétek:

Forrás: info@kocsis-iroda.hu

Vajon, amit már egyszer eladtam, azt már nem is vehetem vissza?
Vagy ha még is, mennyiért és hogyan?
Ha Önben is felmerültek már ezek a kérdések és eddig még nem kapott rá választ, akkor most cikkünkből megtudhatja!

A visszavásárlási jog egy speciális személy, az eladó, javára a már eladott dologra fennálló jog, mely alapján a felek által meghatározott időtartamon belül, a másik félhez megküldött nyilatkozatával a tulajdonjogot visszaszerezheti. Vagyis a dolgot visszavásárolja, de ehhez már nem kell a korábbi vevő beleegyezése, csupán az, hogy az visszavásárlási szándékáról szóló értesítést a vevő megkapja.
Ezt a jogot csak írásban, a dolog eladásával egyidejűleg lehet kikötni és határozott időtartamra szólhat, de ez az idő nem korlátlan, 5 évnél hosszabb nem lehet.

Mi történik, ha a felek nem kötöttek ki határidőt?

Ilyen esetben a törvény alapján automatikusan 5 évig lehet a visszavásárlási jogot gyakorolni.

Mindig figyeljünk rá, hogy az ingatlanra kötött visszavásárlási jogot, a tulajdonjog megszerzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba is jegyeztessük be.

A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral, de vannak kivételek, nézzük, melyek ezek!

Az eredeti vevő a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott. Azaz, ha például egy ingatlant vásárolt meg a vevő 25 millió forintért 1 évvel ezelőtt, amit most az eladó szeretne visszavásárolni, de azóta épült hozzá egy garázs 2 millió forint értékben, akkor a 25 millió forinton kívül követelheti a 2 millió forintot is az eredeti tulajdonostól.

Ugyanígy a visszavásárló, a régi tulajdonos, levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést, így például a felszedett drága parketta árát, ha helyette lényegesen olcsóbb padlólap került.

Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért, ha azonban a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült, pl. egy árvíz során, ami vis maiornak minősül, a visszavásárlási jog megszűnik, mivel maga a dolog is megsemmisült.

P.Zsuzsa

zspotorke
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am


Vissza: Számlázás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 37 vendég

cron