Útnyilvántartás kontra telephely/lakás

[micoka]

Sziasztok!

Na, erről beszélek én: a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.

Most akkor beszélhetünk kiküldetésről, vagy sem (abban az esetben, hogy székhely=lakás)?

Fáradt vagyok....fáradt vagyok, és talán fáradt vagyok? :)

Üdv: Melinda

[zspotorke]

hihihi! (nem rajtad nevetek, hanem azon amit írtál.)

Ne keseredj el! A példánál maradva: Egy vízvezetékszerelőnek vagy egy ügynöknek nem írhatják azt a munkaszerződésébe, hogy a munkáltató telephelyén vagy székhelyén végezze a munkáját, mert egyszerűen nem tudja ott végezni. Ezért írja az Mt. azt, amit. Esetükben gépkocsihasználat van és nem kiküldetés.

Üdv.: P.Zsuzsa

[micoka]

Szia!

Nincs gond, csak a kettő kiskorú csemetém (4,5 ill. 2,5 évesek) míg délután itt fórumoztam, hirtelenjében szétkapták a lakást, és nem győztem mindennek a helyét megkeresni. Na, és az ezutáni fegyelmezés....szóval lefárasztott.

Szóval a gyengébbek kedvéért (alias én): Az általad írt személyeknél ez a gk. használat azt jelenti, hogy ők adóznak utána, ha kell? Ők vezetik az útnyilvántartást, és számolnak el vele? Jól gondolom?

Viszont az én esetemben, mint asztaloskám mehet a kiküldetés? Vagy adjam fel, és feküdjek le? :)

Üdv: Melinda

[validitas]

Szia!

Vannak olyan munkakörök (pl. víz-, villanyszerelő, de ilyen az asztalos is), ahol - ahogyan Zsuzsa is írta - nem lehet beleírni a munkaszerződésbe egy konkrét munkahelyet. A munkavégzés helye változó, főleg ha a munkakörében, munkaszerződésében benne van pl. az anyagbeszerzés is. Emiatt valóban nem kiküldetésről van szó, kiküldetési rendelvénnyel, hanem saját gépjármű használat térítésről, útnyilvántartás alapján. Ez munkavállaló esetében ugyanúgy lehetséges, mint pl. tagnál (aki nincs mviszonyban).

Kiküldetés pl. ha vki a cég budapesti székhelyén/telephelyén dolgozik mszerz.szerint, de a munkáltató x napra leküldi pl. egyik vidéki telephelyükre, hogy ott végezzen el vmi munkát.

De most pihenj, jó éjszakát!

Üdv: Böbe

[zspotorke]

Én is találtam még egy anyagot, bár Böbe szerintem jól megvilágította a kérdést.

A munkavégzés helye

A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkavégzés helye - ez lehet fixen meghatározott (egy telephely, vagy szokásosan telephelyen kívüli munkavégzés, pl. szerelők, tetőfedő stb.), vagy változó (a munkáltató által egyedileg módosítható utasításban meghatározott telephely, pl. három boltban felváltva végzett eladói munka).

A munkavállaló a munkavégzési kötelezettségét e helyen köteles teljesíteni - kivételek természetesen itt is vannak. A szerződéses munkahelyen kívüli munkahelyen történő munkavégzés kötelezettsége körébe tartozik a kiküldetés (belföldön vagy külföldön), a kirendelés (más munkáltatónál), a külszolgálat (hasonló a változó munkahelyhez, a munkavállaló rendszeresen különböző helyen végzi a munkát, de van főmunkahelye is).

Kiküldetés

Az Mt. 105. §-a szerint a kiküldetés azt jelenti, hogy a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi (pl. anyagbeszerző), hiszen ez ellentmond az ideiglenesség követelményének. (Éppen ezért vonatkozik a kiküldetésre is az éves 44 napos maximum-időtartam szabálya.) Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - személyi alapbére 40 százaléka illeti meg. Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.

A munkáltató a kiküldetésre vonatkozó utasítási jogával azonban nem élhet korlátlanul, egyrészt a személyi kört érintően. Fokozott védelemben részesíti a törvény a gyermeket váró, illetve kisgyermeket nevelő nőket, a gyermekét egyedül nevelő férfit. Másrészt a kiküldetés időtartamát illetően is korlátozás érvényesül: a kiküldetés maximális időtartama éves szinten nem haladhatja meg a 44 munkanapot, melyet egy naptári éven belül össze kell számítani. Ezenkívül a kiküldetés időtartama, az átirányítással, a kirendeléssel, valamint a más munkáltatónál történő munkavégzéssel együtt egy naptári éven belül a 110 munkanapot nem haladhatja meg.

Üdv.: P.Zsuzsa

[micoka]

Mindjárt megyek.... :)

Csak még annyi,ha ezt az útnyilvántartásos dolgot készítem, akkor ez konkrétan hogyan működik (mert még nem csináltam ilyet)?

Ugyanazzal az Apeh-os üzemanyagár, az általuk megadott fogy.norm. alapján, + a 9 Ft/km-rel számolok? És a megkapott összeget a bérszámfejtésébe bele kell írnom (milyen címen), és hova könyvelem? Ja, és a dilemma SZÉKHELY/TELEPHELY/LAKÁS-tól számolhatom e a megtett km-eket?

Üdv: Melinda

[micoka]

Ez nagyon jó, most már tisztul a fejemben a kép. :) (Bár nem igazán értem, hogy itt a fórumon miért írták régebben, hogy valaki úgy készíti a kiküldetést, hogy folyamatosan vezeti egy lapon, ha betelik másikat kezd. De amit Te leírtál itt nem is lehet azt az esetet a kiküldetésbe szorítani, mert megvan ennek a korlátai is, gondolok itt az éves összes napra (44 , ill. 110 m.nap).)

Húúúú, már a megfogalmazásokkal is gondok vannak. :) De azért remélem érted, hogy mire akarok itt kilyukadni.

Viszont az előző kérdéseim még azért fennállnak.

Köszönöm....köszönöm.....na, és azért köszönöm is.

Üdv : Melinda

[melcsi62]

Sziasztok!   Szerintem az Mtv. kiküldetés és az SZJA tv. kiküldetés értelmezése az adott törvény szempontjából nem feltétlen azonos.  De a vízvezeték szerelő, a buszsöfőr, stb...  munkakörű embereknek a munkavégzés helye állandó, ha nem arról van szó, hogy a cégnek van több telephelye, s adott ember (utasítást, irányítást , munkakezdést,befejezést is tekintve) időközönként más-más telephelyre osztható be ...

Mtv-ből:
76/C. § (1) A munkaviszony - a felek megállapodásának megfelelően - állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre jön létre.

(2) Ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni távmunkavégzés esetén is.

(3) Változó munkavégzési hely esetén a munkavégzési helyre vonatkozó szabályok szempontjából a munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. Változó munkavégzési helyben történő megállapodás esetén a munkavállalót első munkavégzési helyéről - a 76. § (7)-(8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - tájékoztatni kell.
A Munka tv. 76/C. § alapján a munkaviszony létrejöhet állandó, vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre egyaránt. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavégzés helyét.

Állandó munkahely esetén ez nem jelent problémát. Kérdéses lehet ennek megjelölése akkor, ha a munkavégzés a munka természetéből eredően a munkáltató telephelyén kívül történik (például ilyen munka lehet a gépkocsivezetés, a javítási, szerelési munkák ellátása, építőipari munkák stb.). Ez esetben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megnevezni, ahonnan a munkavállaló a munkavégzéshez az utasítást kapja.
Távmunkavégzés esetén is irányadó e szabály, tehát munkavégzési helyként azt a munkahelyet kell megjelölni, ahonnan az utasítást kapja.
Meg kell különböztetnünk a fentiektől a változó munkahelyen történő munkavégzés esetét. A változó munkahely fogalma a munkáltató különböző telephelyeire történő beosztás lehetőségét jelenti, azaz a tényleges munkavégzés konkrét helye mégis jól behatárolható (például a munkáltatónak több boltja vagy termelőegysége van, és a pénztáros, vagy a műszerészt meghatározott időszakonként mást telephelyen történő munkavégzésre osztja be).
Változó munkahelyben történő megállapodás esetén a munkáltatót mindössze annyi kötelezettség terheli, hogy az első munkavégzési helyről tájékoztassa a munkavállalót.
Amennyiben valamely juttatás, jogosultság, munkavállalói létszám megállapítása a munkavégzés helyéhez kötődik, akkor változó munkahely esetén munkahelynek azt a telephelyet kell tekinteni, ahova a munkavállalót beosztották.

Mtv-ből:
105. § (1) A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi.
(2) Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi.
  
Kiküldetést tekintve:  szerintem az Mtv. szempontjából nem kiküldetés, ha én munkakörömnél fogva köteles vagyok eljárni a postáért, más az APEH-ba, TB-be,  bankba -----   ugyanígy nem kiküldetés, ha a vízvezetékszerelőt valamelyik céghez, vagy lakásba elküldik javítani,....   De az SZJA szempontjából,  szerintem a saját gépkocsim használatakor ha a munkáltatóm elküld a bankba, stb., vgay éppen más településre tárgyalni.. az kiküldetés.. Üdv. 

[micoka]

Ez is érdekes számomra:"De az SZJA szempontjából,  szerintem a saját gépkocsim használatakor ha a munkáltatóm elküld a bankba, stb., vgay éppen más településre tárgyalni.. az kiküldetés.. "

Ilyen lehet, ha az én asztaloskámnak el kell mennie anyagbeszerzésre a saját kocsijával.

Ezek a dolgok olyan egyszerűnek tűnnek, de ha boncolgatjuk, akkor elég érdekes dolgok merülnek fel.

Üdv.

[melcsi62]

Ha a Te asztaloskád munkaviszonyban van a céggel és a saját utójával elküldik anyagért, akkor az SZJA szempontjából kiküldetési rendelvényen elszámolható szerintem.... ,  de nem fogom beleszámolni abba a munkatörvénykönyves dologba, ahol  az időkorlát is játszik évi x...,