folytatom, mert csak 600 karakter lehet a kérdés, és az enyém hétezer!
Szisztok!
Egyszer volt már kérdésem ("visszárut ki számlázzon?" címmel), de még mindig tanácstalan vagyok ez ügyben. Multik beszállótói vagyunk. Időnként, ami az akciók során nem fogy el termék visszaszállítjuk. Beszállítjuk az árut (szállítólevél, számla, 60 napos fiz hat.idő). Visszaszállítjuk a megmaradt készletet, ez nem csak egy konkrét beszállításból adódik, összegyűjtik, és bizonyos időközönként elhozzuk. Korábbi gyakorlat az volt, hogy mínuszos számlát mi állítottunk ki. Tavaly év vége óta ez úgy működik, hogy a visszáruról a számlát ők küldik meg. A számla elnevezése is ez: visszáru számla.
Az APEH honlapon van egy iromány, mellyel továbbra sem tudok azonosulni, a visszárut mindig így könyveltem: 911 (467) / 311
Az APEH szerint itt két adásvételi szerződés jön létre. De én vásároljam vissza áruként az eredetileg saját termelésű készletemet?
http://www.apeh.hu/adoinfo/afa/visszaru.html
"Ezzel ellentétben, amennyiben a termék visszavételére nem az ügylet meghiúsulása, hibás teljesítés miatt (pl. minőségi hiba, meghibásodás miatt) került sor, hanem egyéb – az eredeti ügylet meghiúsulásán kívül bármely más oknál fogva – akkor a visszáru az alábbiak figyelembe vételével ítélendő meg.
A visszavásárlási konstrukcióban megjelenő visszáru jogi természetét vizsgálva, a következőket lehet megállapítani. Az: eredeti eladó és az eredeti vevő között olyan tulajdonátruházásra (pl. adásvétel) irányuló szerződés jön létre, amelyben külön kikötik, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén az eredeti vevő jogosult lesz arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal olyan újabb kötelmet keletkeztessen, amely alapján az eredeti eladó köteles lesz a dolgot átvenni és a vételárat megfizetni (tulajdonképpen új tulajdonátruházásra irányuló szerződés jön létre). Noha a konstrukciót valószínűleg egyetlen egy szerződésbe foglalják, valójában két különböző ügyletről van szó. A birtok és a tulajdonjog kétszer száll át: először, amikor az eredeti vevő megveszi az árut, másodszor, amikor az eredeti eladó azt visszavásárolja.
Erről a fajta visszáruzásról csak akkor eshet szó, ha az első kötelem teljesítése már végbe ment és a szerződés nem hiúsult meg. Ezért ezt az esetet meg kell különböztetni attól az esettől, amikor az első kötelem (az eredeti adásvétel) teljesítése nem történt meg vagy azt nem szerződésszerűen teljesítették (ez utóbbi esetekben az előző pontban leírtak szerint kell eljárni). Ezekre az esetekre a Ptk. és egyéb jogszabályok különböző lehetséges jogkövetkezményeket tartalmaznak (kicserélés, kijavítás, elállás, stb.). Nem szerződésszerű teljesítés miatti vagy teljesítés befejezés előtti elállás vagy felbontás nem valósít meg Áfa-törvény szerinti termékértékesítést.
Más a helyzet, amikor az eredeti szerződést már teljesítették. A Ptk. szerint a teljesítéssel a szerződés megszűnik. A már megszűnt szerződést értelemszerűen nem lehet felbontani, módosítani (ez a helyzet fennáll a visszáruzásnál is). Ezért, amikor később az eredeti szerződésben foglalt lehetőséggel élve, az eredeti vevő nyilatkozik arról, hogy az árut vissza akarja adni, nem az első szerződés felbontásáról van szó, hanem új szerződés létrejöttéről.
Az Áfa-törvény 6.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében termékértékesítés: a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi. Az Áfa-törvény 6. § (2) bekezdés b), c) pontja szerinti termékértékesítés megvalósításához szintén szükséges az átadás és a rendelkezési jog átruházása.
Mivel a terméket kétszer adják át és a rendelkezési jog átruházására is kétszer kerül sor, két termékértékesítésről beszélhetünk. Ebből következően két számlát kell kiállítani, vagyis a visszavásárlási konstrukcióban a visszáruról az eredeti vevőnek is számlát kell kiállítania az eredeti eladó felé a „visszaértékesített” termékről.
Az Áfa-törvény 45. §-a (számlahelyesbítés), és a számviteli törvény 73. § (2) bekezdés e) pontja (értékesítéshez kapcsolódó visszáru) alkalmazásának lehetősége tehát az ezen pont alatt levezetett konstrukcióban kizárt. "
Mennél többet töprengek rajta, annál inkább nem értem!
Kérlek, segítsegetek! Akkor most hogyan is kell ???
Köszi:Nelly