Útnyilvántartás kontra telephely/lakás

[validitas]

 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

70. § (1) Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető tulajdonában lévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi (a cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem (ideértve az úthasználat díját és a cégautó használatával összefüggő más kiadásokat is). Magáncélú használat, ha bármely körülmény vagy dokumentum (így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) - akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül - személyes célra (is) használja (használják), vagy használhatja (használhatják). Személyes használatnak minősül különösen a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, kivéve, ha az említett útvonalon történő használat kiküldetés (kirendelés), külföldi kiküldetés, külszolgálat keretében történik.

... személyes célra (is!!!!): - azt hiszem ez tisztázza a dolgot.   Miután nem csak a székhelyre mégy a partnertől, hanem haza is (ill. nem csak a székhely/telephelytől mégy partner 1-hez, hanem otthonról munkába is), ezért állapítják meg az ellenőrök a magánhasználatot.

Üdv: Böbe 

[validitas]

Szia Melinda!

Sztem magánhasználatnak fogják minősíteni (lásd előző választ). Üdv: Böbe 

[micoka]

Szia Böbe!

Nagyon szomorú vagyok. Az a baj, hogy szerintem egyre több Kft. alakul (férj, feleség alapít), hogy már 500.000,- Ft-tól lehet Kft-t nyitni. Ezeknek többségének a lakása lesz egyben a székhelye is, és így elég furi, hogy nem lehet kiküldetésként elszámolni a székhelytől az üzletig tartó utat.

Bár a férjem egyik üzlettől a másik üzletig (és még egy csomó üzletbe) megy. Viszont az egyik üzlettől a másik üzletig lehet kiküldetési költséget elszámolni. Kicsit fura, de ez van.

Köszönöm a válaszodat.

Üdv: Melinda 

 

[validitas]

Kedves Melinda!

Ne légy szomorú, reméljük prímán fog menni a cég, és nem lesz gond, hogy nem tudjátok elszámolni ezt az utat (útnyilvántartással egyébként is sok mindet meg lehet oldani...). Gondolom, éppen emiatt, hogy ne legyen ez kérdéses téma, akarják úgy módosítani, hogy minden gk, után, amire költséget számolnak el, a tulajdonosnak kötelező lesz gk.adót fizetni. Bár ez még csak tervezet, de  - mivel pélnzt szednek be - csodálkoznék, ha nem fogadnák el.

Üdv: Böbe 

[zspotorke]

Sziasztok!

Sajnos az a tapasztalat és általában a gyakorlat is, amit Böbe ír. Ha telephely/székhely/lakás egy helyen van, akkor kicsi a valószínűsége, hogy védhető a dolog. Ilyenkor javasolt megoldás lehet, hogy valahol bérlünk (ha van rá lehetőség) egy gk. tárolót és ott tartjuk a kocsit - mert annak az adója még mindig kevesebb, mint a cégautó adó és a kapcsolódó EHO. Az, hogy 2 autó van és átülünk - az meg nem életszerű. Így mondják...

Böbe: én remélem, hogy nem fogadják el, mert azért nem semmi tételek szerepelnek a tervezetben!

Micóka: a kiküldetés szó az nem a napi munkábajárást jelenti - ezért nem számolható el a lakás/székhely és az üzlet közötti út. (A szó klasszikus értelmében gondolkodj!)

Üdv: P.Zsuzsa

[micoka]

Szia Zsuzsa!

Lehet, hogy Te nem arra gondolsz, amire én. Szóval: székhely=lakással, az ügyvezető munkaviszonyban van, tehát elszámolható kiküldetés (munkaviszonyának helye a székhely/lakás). Asztalos, és a székhely/lakás-ról megy saját gépkocsival kiküldetéssel az ügyfélhez, anyagot beszerezni asztalosipari boltokba, és tovább. Én erre gondoltam, hogy milyen rossz dolog, hogy azért, mert a székhelye egyben a lakása is, ezért ha elmegy az ügyfeléhez felmérni a bútort, nem számolhat el kiküldetést, mert a székhely=lakással. Pedig elég sokat muszáj neki autóznia anyagbeszerzés, és az ügyfelekkel való egyeztetés miatt.

Lehet, hogy ugyanarról beszélünk, csak én vagyok egy kicsit fáradt már.

Amúgy köszönöm.

Üdv: Melinda

[zspotorke]

Szia Melinda!

Vagy én vagyok már fáradt ettől a sok másként is értelmezhető dologtól. Én meg erre gondoltam. (kivastagítom)

A kiküldetés fogalmának meghatározó elemei a következők: a kiküldetésre a munkáltató gazdasági érdeke alapján kerül sor; a kiküldetés alatt a munkavállaló a szokásos munkavégzési helyén kívül végzi a munkáját; a kiküldetés tartama ideiglenes; a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai lapján végzi a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi. (Szerelők, ügynökök, stb.)

Nekem ebbe belefér, hogy a felmérést a megrendelőnél végzi, mert  máshol nem is tudná.

Üdv.: P.Zsuzsa

[micoka]

Szia Zsuzsa!

Na, most estem szét! :)

Ha jól értelmezem, akkor pl. egy vízvezetékszerelő elmegy megszerelni egy csapot (saját kocsival), akkor ezt nem teheti kiküldetéssel a főnöke utasítása szerint?

De pl., ha az asztalos először felméri a helyet, majd a székhelyén megcsinálja a bútort, majd elviszi a megrendelőnek és beszereli oda, akkor ezekben az esetekben hogy áll a dolog? Nem lehet kiküldetéssel?

Amúgy ezeket hol találom meg? Melyik törvényben? Köszönöm a segítségedet.

Üdv: Melinda

[zspotorke]

Nem csodálom. Ebbe csak bele lehet őrülni.

Egyébként: A kiküldetés fogalmát a Munka Törvénykönyvének 105. §-a határozza meg.

Üdv: P.Zsuzsa

[validitas]

Meg az SZJA tv. 3.§ 11. pont:

11. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.

Üdv: Böbe