1. Az ev. vállakozói igazolványában szereplő tevékenységi köröket (szakmakód) jelenleg még az okmányiroda jelenti tovább, ahová kell.
2. Minden munkavállaló a Gt. értelmében köteles bejelenteni a munkahelyén, ha máshol is, vagy más jogviszonyt is létesít, de ettől függetlenül elmehet dolgozni, akkor is elmehetne, ha nem szabin lenne, ha az egyes munkaszerződéseiben foglaltaknak eleget tud tenni, s nem olyan tevékenységet folytat máshol, amit a főfoglalkozású munkahelyén esetleg joggal tiltanak..
3. A fizetett szabadság idejére távolléti díj jár, ami minimum a személyi alapbérrel egyező a vonatkozó időszakra, ha napi 4 órás, akkor a 4 órára esővel, ha 8 órás, akkor az arra esővel.. /Távolléti díj számítása: Mtv.-rendelkezései szerint, attól is függően, hogy milyen műszakpótlékaiegyéb beszámító juttatása volt még a személyi alapbérenfelül/ Ha ugyanannál a munkáltatónál évközben módosították a munkaszerződést mondjuk teljes munkaidősről, valamilyen részmunkaidősre - akkor az lett volna szerencsés, ha a módosításig az időarányos szabadság is kiadásra került volna...
Ha ez nem történt meg és mondjuk az egész évre járó szabadságát, már a részmunkaidős időszakban adják ki neki - akkor az már dilemmás, és nem nem állítom biztosra, de az igazság érzetem azt diktálná, hogy azokra szabadságos napokra a teljes munkaidő munkaórára járó távolléti díjat adnám, ami a teljes munkaidő esetén megillette volna a munkaszerződés módosításáig időarányosan járóból, ami meg már a részmunkaidősre esik azt nyilván pld-ul az egy órára eső távolléti díj szorozva 4 órával, s az a napi szabadságra járó díja mondjuk napi órás részmunkaidőnek.. Üdv.
