Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ha nem választotta a naplófőkönyvet, akkor a többi alapnyilvántartásnak (pénztárkönyv, bevétel-költség nyilvántartás..) nem része a külön pénztár és külön bank forgalm kimutatás, egyenlegezéssel... nem igazán értem azt sem, mikor pénztárkönyvet vezető vállalkozóknak azt ajánlgatják, hogy kezdjen vállalkozói betéttel, s aztán lesz neki fedezete az elszámolt kiadási dologra, s figyeljen arra, hogy legyen mindig fedezete a kifizetésre...
A Kiegészítő nyilvántartásokról is az SZJA tv. rendelkezik az SZJA-s egyéni vállalkozóra vonatkozóan, mely nem tartalmaz banki, pénztári kimutatásokat.. Egy nem ÁFA adóalany ev. például nem is kötelezett bankszámla nyitásra, ha szükséges, vannak, akik a saját lakossági folyószámlájukat használják (lefénymásolják azt a kivonatrészt, ami igzolja a pénzmozgást és hozzátűzik az adott számlához, s beírják a pénztárkönyvbe azzal a nappal, amikor a pénzmozgás megtörtént).ettől még nem hiszem, hogy egy ev. köteles lenne a teljes lakossági számlakivonát átadni a vállalkozását könyvelőnek..., valamint az ev. pénzforgalmi szemléletben vezeti be alapnyilvántartásába a kiadásokat, bevételeket, de be kell vezetni ugymond pénzmozgásosként a beszámításos (pld-ul szállítói tartozás beszámítása, vevő követelésbe, vagy akár fordítva...) teljesítéseket is.. Én nem tenném bonylultabbá, vagy több részűvé az alap és kiegészítő nyilvántartást, mint amit a tv. feltétlenül előír, valamint amire esetleg még magának az ev-nek még szüksége van valamilyen megfontolásból..
SZJA tv-ből:
3. A pénztárkönyv
3.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt.
3.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján - a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve - minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.
3.3. A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön);
e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve
ea) az adóköteles bevételeket,
eb) a fizetendő általános forgalmi adót,
ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;
f) kiadások, ezen belül külön feltüntetve
fa) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban
- anyag- és árubeszerzés,
- a közvetített szolgáltatások értéke,
- az alkalmazottak bére és közterhei,
- vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében),
- egyéb költségként elszámolható kiadás;
fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban
- beruházási költség,
- a levonható általános forgalmi adó,
- egyéb, költségként el nem számolható kiadás.
II. Részletező nyilvántartások
A magánszemély a részletező nyilvántartások közül csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek.
1. A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása
2. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
4. A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás
5. Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása
6. Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása
7. Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
8. Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása
9. Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása
A magánszemélynek az egyéb követeléseiről, a kötelezettségeiről nyilvántartást kell vezetnie. Ebben ki kell mutatnia vevő követelések, illetőleg szállítói tartozások között nem szereplő összes követelést, illetőleg kötelezettséget.
10. Selejtezési nyilvántartás
11. Alkalmi foglalkoztatás nyilvántartás
13. Leltár
14. Alvállalkozói nyilvántartás
15. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása
Az irodaszer, nyomtatvány költségeket anyagköltségként számolnám el (gondljunk az IPA bevallásra is, ahol az anyag ktsg levonható az IPA bevételből..) Ha nincs számítógépes programod, amellyel esetleg az egyes oszlopokat még al.költségnemekre le tudnád kérdezni, akkor ha pld-ul egy oszlopod van az anyag-áru költségre és kézzel vezeted a pénztárkönyvet (feltévem, hogy egyáltalán foglalkozik áruértékesítéssel), akkor célszerű a későbbiekre is gondolva, esetleg más színt használni az oszlopon belül az árura, vagy megjelölni valamivel (*, akármi) , vagy oszlopon belül a kockába balról írom az egyiket, jobbszélétől a másikat.. A vállalkozós bankszámla kezelési díját, kiértésítései díjakat egyéb költségként elszámolható kiadásként. Megint csak használnék valamilyen jelölést az egyéb elszámolhatóköltségeken belül a reprezentációra, mert azt meg viszgálni kell a bevétel arányában.. A vállakozós bankszámla értesítésen készpénzpénz befizetés folyószámlára, vagy értesítés kp.felvételről az egyszerre jövedelemszámításnál be nem számító bevétel és költségként el nem számolható kiadás... ha be akarod vezetni. Üdv.