Számlaképessé válás diáknak

[cnt1]

Sziasztok!

Nappali tagozatos diák vagyok és számlaképessé kell válnom. Olvastam egy hasonló topikot(http://www.adoforum.hu/tema/13077/nappali-tagozatos-diak-egyeni-vallalkozo), de felmerült bennen néhány kérdés.

Van-e valami egyszerűbb (olcsóbb) megoldás egy diák számára, hogy számlaképessé váljon, mint az egyéni vállalkozóság? Ha nincs ezesetben a fenti topikból úgy szűrtem le, hogy minél több költséget érdemes felhalmozni, és akkor kevesebbet kell adózni. A kérdésem, hogy én programozói témában szeretnék tevékenykedni. Milyen feladatkörök vannak amiket meg lehet jelölni? És ennek következtében milyen dolgokat lehet költségként megnevezni? Például, ha veszek egy számítógépet, azt gondolom igen. Viszot olvastam az apehos pdf erről szóló részét (http://www.apeh.hu/data/cms41715/03_apeh_tajekoztato_2008.pdf), és itt valami olyan van, hogy 100eFt értékig. Tehát ha a gép mondjuk 200eFt-ba kerül, akkor az nem tudom költségként megnevezni? Vagy például bkv bérlet, máv jegy, áram számla, internet, vagy még mit lehet költségnek megnevezni?

Köszönöm

[Bartiiroda]

SZia...

egyszerűbb megoldás mint az EV nincs sztem neked a számlaképessé válásra és a havi 1950 fizetendő EHo is elég jutányos.. Ktgként elszámolhatod ami a tevékenységed végzésével szorosan összefügg tehát pl programozóként a számitógép/laptop/programok stb... az, hogy 100 E ft felett van az nem gond, csak annyit jelent, hogy nem azonnal ktg, hanem évek alatt íródik le, tehát a vásárláskor csak egy része ktg, de pl programozóként igénybe lehet venni kisvállalkozói kedvezményt is, ami a számítógép teljes értéke még az Értékcsökkenésen felül...  pl elszámolhatsz áramktget is ha a számla a nevedre szól de csak arányosan és ÁFA nélkül....tehát nem a teljes áramszámlát...

üdv: Csaba 

 

 

[Bartiiroda]

Ha van mobiltelefonod akkor a havi szla is ktg lehet... sőt vehetsz uj mobilt és azt is elszámolhatod a vállalkozásban egyéni vállalkozóként.... az ÁFA ra ott is figyelni kell de ezt majd a könyvelőd tudni fogja...

 

 

[cnt1]

Köszönöm a válaszodat!

De, hogy tisztán lássam:

Mondjuk legyen a bevételem 500eFT, és mondjuk 300eFT-nyi költségre van számlám.

És hogyan tovább? Kell még a -16% szja, de azt miből számítják? (sajnos ez nem volt világos az említett másik topikból)

A másik topik szerint ekkor 200eFt-ból kell adóznom:

200eFT - 0.16 * 200eFT = 168000FT

35% osztalékadó: 0.35 * 168000FT = 58800FT

14% eho: 0.14 * 168000FT = 23520FT

Tehát marad: 200eFT - 32eFT - 58800FT - 23520FT = 85680FT

Tehát összesen nekem kézbe marad: 300eFT + 85680FT?

Vagy a 300eFT-ből is kell az szja?

[tothkornelia69]

Szia!

Jól érted Te, csak kissé hihetetlennek tűnik. A 4 % különadót a 200 e ft után elfelejtetted számolni! ( a 16 illetve a 4 %-ra negyedévente előleget kell fizetned!)

Bevétel

- költségként elszámolható kiadás

- egyéni vállallkozónál nem könyvelt költségként megjelenő tételek (pl. écs)

- adóalapcsökkentő tételek (pl. tárgyévben megfizetett IPA)

|| esetleg növelő tételek

= adóalap

A 300 ezer ft költség után nem kell szja-t fizetned. Mennél több a költségd, annál kevesebb adót kell fizetned. Arra azonban ügyelni kell, hogy ezek a költségek a vállalkozási tevékenységed érdekében merüljenek fel bizonyíthatóan.

Écs:

100 e ft alatti eszközökre választhatod az egyösszegű költségkénti elszámolást, vagy akár leírhatod 2 év alatt, vagy 3 év alatt (33 %-os kulccsal)

200 e ft alattiakat melyet az szja tv felsorol akár két év alatt írható le

a vállalkozásodban a legtöbb eszköz látni fogod a tv-ben egy, két ill. 3 év alatt fog amortizálódni (sztech berendezések)  

Nem fontos csak év végén leadóznod az összes jövedelmed, év közben lehet vállalkozói kivéted ( nem vagy kötelezett legalább a minimálbér után megfizetni a járulékokat, mert nappali tagozatos diák vagy), saját belátásod szerint vehetsz ki jövedelmet, ez után azonban meg kell fizetned az szja-t, és a járulékokat. A kivét és a Tb járulék és Eho költségként számolható el, amely csökkenti az év végi adóalapodat. Számításokat igényel, hogy célszerű- e és mennyi jövedelmet kivenned év közben.

Ha még ne volt munkaviszonyod, és nem vagy magánnyugdíjpénztár-tag, erről ne feledkezz meg, be kell lépned.

A vállalkozások közül az egyéni vállalkozás jár a legkevesebb induló költséggel ( és működővel is, könyvelési díj ált kevesebb, közzétel nincs, ha nem vagy áfa-körös bankszámlát nem kötelező fenntartanod stb) , a megszűntetése is egyszerűbb.

Hátránya az, hogy év végén nem választhatsz, mindenképpen le kell adóznod a fenti mértékkel, míg társaság esetén dönthetsz úgy is, hogy amegfizeted a társasági és különadót, (16+4 %), és nem veszel osztalékot, a nyereséget a cégben hagyod. Viszont ha osztalékra is igényt tartasz, akkor kb. ugyanott vagy.

A másik kérdezőnek említettem, ha túltette magát az APEH információs füzeten, esetleg folytathatja az Szja tv-nyel.

Persze, ha kedvet érzel hozzá:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV&kif=szem%E9lyi||j%F6vedelemad%F3r%F3l#xcel

 

X. Fejezet

A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS

5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adónyilvántartásokról

10. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról

11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

A vállalkozói költségek elszámolásáról

Üdv:Nelly

[cnt1]

Köszi szépen!

Igen elkezdek most ilyen dolgokat olvasgatni, csak ezek eléggé száraz és nehezen érthető anyagok számomra.

Ezzel kapcsolatban lenne még pár dolog. Ha pl. 500eFT lenne a bevétel és 500eFT-ot költségként, écs-ként, stb igazolni tudok, akkor én tul képpen semmit nem adózom? Ez pusztán elméleti kérdés. Vagy akkor valamit félreértettem?

Meg még az nem világos, hogy ha pl nem veszek ki egyáltalán pénzt, és mondjuk az előbbi 500eFT bevétel, 300eFT költség példánál maradunk, akkor nekem az év végén a vállalkozásba marad (200eFT - 200eFT * 0.2 = 160eFT) + 300eFT - 12*1950FT? Vagy év végén kötelező akkor kivenni a pénzt és az előző számítás az érvényes (a -16% szja helyett -20%-al természetesen)? A 12*1950FT az költségnek számít?

Még olyan kérdésem lenne (nem tudom itt mennyire szokás új topikot nyitni a további felmerülő kérdésekre), hogy nekem egyetem mellett ha csinálom ezt az egyéni vállalkozóit, akkor az jár bármiféle negatívummal? Tehát ugyan úgy jár minden diákkedvezmény, ösztöndíj, stb?

[tothkornelia69]

Ha 500 eft a bevételed, és ugyanennyi költséged van, akkor semmit nem adózol. Sőt a kezdés évében sokszor előfordul, hogy a költségek meghaladják a bevételt. Ezt a veszteséget el lehet határolni, és a következő év(évek) nyerereséget csökkenteni lehet vele.

Ez sem teljesen igaz, mert létezik olyan, hogy elvárt adó, vagyis már nem elvárt adó a neve, hanem jövedelem (nyereség) minimum, de kezdő egyéni vállalkozóra a tevékenység kezdésének évében nem vonatkozik.

Ha év közben nem veszel ki pénzt, akkor év végén a nyereség után meg kell fizetned az adókat és %-os Ehot. Ha év közben van vállalkozói kivéted, és ennek ellenére nyereséges vagy év végén, ugyanúgy adózol ( azzal a különbséggel, hogy az osztalékalapot terhelő adó egy része a váll. kivét mértékének 30 %-áig 25 %, az efölötti részre pedig 35 %), és természetesen kevesebb az év végi pozitív adóalap.

Nincs választási lehetőség az egyéni váll. esetében, év végén le kell adózni mindent. Ki szoktuk fizetni a pénztárból (így szabályos), legfeljebb akkor hagyja bennt a váll-ban az ev, ha a működéséhez szükséges, mert nincs elég kp a pénztárban, de ekkor mivel már ez adózott jövedelem, tőkebetétként tartjuk nyilván, ha engedi majd a pénztáregyenleg, kiveszi (természetesen ez után még egyszer nem fog adózni)

Nézzünk példát:

bevétel: 500 e ft

költség: 300 eft (anyag és egyösszegben leírható eszközök)

écs: 50 e ft

EHO: 4*1950 ft (tegyük fel szeptemberben indítod a válallkozásod, és be is fizeted az ehot)

Év végi jövedelem: 500e-300e-50e-4*1950=142,2 e

adóalap	142200	86970
váll. Szja 16 %	142200*0,16
különadó 4 %	142200* 0,04
váll. oszt. adó 35 %	142200-(142200*0,16)*0,35
Eho 14 %	142200-(142200*0,16)*0,14
	fizetendő összesen

Remélem jól számoltam.

Azt még tudnod kell hozzá, hogy az egyéni vállalkozó bevétele. amit ténylegesen megkap, költségként adott évben az számolható el, amit kifizet.  Pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet.

Hogy mikor nyitsz új topikot? Belátásod szerint. Minden bejelentkezéskor 5 pontot jóváírnak, melyet kérdésfelvetésre, termékvásárlásra lehet fordítani. Javaslom, amíg nem gyűjtesz pontokat, a kérdéseidért ajánlj fel kevesebbet (20 pontot), mert így hamar elfogynak.

Hogy az ösztöndíjat hogyan befolyásolja, arról az egyetemi szabályzat rendelkezik. Az tanulmányi eredménytől függ nem? Tehát független a diák vagy család jövedelmétől, de ezt nézd meg.

Diákkedvezmény:diákigazolványra gondolsz? Nem tudok róla, hogy befolyásolná. (Nekem levelezős ev-ként volt)

Üdv:Nelly

[cnt1]

Köszönöm szépen! Mostmár azt hiszem értem a rendszert. A válaszodat elfogadom és Csabának és köszönöm a segítséget.

Olvasgattam más topikokat, és érdekes dolgokat találtam. Például itt: http://www.adoforum.hu/tema/13290/egyeni-vallalkozo-jarulekai-es-adotetelei

Itt is csináltak egy gyors számítást, és az jött ki, hogy érdemes kivenni évközben is, mert így költségként lehet elszámolni bizonyos dolgokat. Sajnos nálam is az lesz a helyzet, hogy lehet kevés lesz a költségem, persze ha minden jol megy:) (számítógép, internet, és mást nagyon nem tudom mit tudnék elszámolni + écs), így valószínüleg - még úgyis, hogy nem kell TB-t fizetnem - nagyon sok el fog menni.

Itt: http://www.adoforum.hu/tema/10077/egyetemista-lehet-egyeni-vallalkozo pedig, található egy ilyen sor:

Amennyiben van kivét, a fizetési kötelezettség alapja a kivét, mely után fizetendő járulékok: 29% társadalombiztosítási járulék, 8,5% nyugdíjjárulék, 4% egészségbiztosítási járulék 1950.-Ft tételes egészségügyi hozzájárulás csak hallgatói jogviszony esetén.

Most akkor kell nyugdíjt és TB-t is? Vagy akkor ezt félreértettem.

(Ugyanebben a topkiban olvastam, hogy lehet adószámos magánszemélyként végezni, ezzel rosszabbul jönnék ki?)

 

És akkor az ÁFÁ-t az felejtsem el? Azt a konstrukciót válasszam, ahol nincs ÁFA? A nevét sajnos nem tudom.

Ösztöndíj igen, tanulmányi eredmény alapján jár.

Még írtad, hogy be kell lépnem magánnyugdíjpénztárba. Ez jár valami költséggel? Tagdíj?

[tothkornelia69]

Szia!

Alapesetben az egyéni vállalkozó legalább a minimálbér után köteles megfizetni a különböző járulékokat, ha ki is veszi ezt a jövedelmet, még szja-t is fizetnie kell. Nappali tagozatos közép vagy felsőoktatási intézmény hallgatója mint egyéni válalkozó járulékfizetési kötelezettségének alapja a vállalkozói kivét, és az ő esetében nincs meghatározva a legalább minimálbér járulékalap.

Amit idézel: "Amennyiben van kivét..." Írtam, hogy amennyiben évközben van vállalkozói kivét, az után a tb-t, szja-t meg kell fizetni, igaz ezek egy része költségként elszámolható, tehát az év végi adóalapot csökkenteni fogja.

Tehát úgy döntesz, hogy szept. hónapban 100 e ft bruttó jövedelmet fizetsz magadnak:

ekkor költségként elszámolsz: (tehát 130.950.- ft -tal az év végi adóalapod kevesebb lesz)

• 100 e ft kivét
• 29 e ft tb járulék( vagyis azon a napon ktg pontosan, amelyik napon befizeted az államkasszába)
• 1950 ft tételes eho( ua)

költségként nem számolható el, mert a bruttó "fizetésedből" (váll. kivétből) kell levonni, de be kell fizetned ezt is a költségvetésbe:

• 9,5 eft /9,5 % nyugdíjjárulék (ebből 8 % magánnyugdíjpénztári tagdíj)/
• 4 e ft (4 % természetbeni eg. bizt. járulék, szerintem idéntől a 2 % pénzbelit is meg kell fizetni, de ez nem 100 %)
• 18 e ft ( 18 % szja, adótábla szerint 1700 eft jövedelemig)

Kifizetendő nettó jövedelem: 68.500.- ft

befizetendő adók és járulékok: 29e+1950+9,5 e+4 e|| 18 e=62,5 e ft ( 1950 kétezerre kerekítettem)

Adószámos magánszemélyként sok minden a kifizetőt terheli, szja, járulék levonása, ez egy köztes megoldás, mert sem válallkozó nem vagy, sem pedig munkavállaló.Róluk keveset tudok, szerencsére nincs ilyenem.

Esetleg ha kevés a költséged, még az átalányadózás számításba jöhet nálad, ekkor ugyanis a bevétel 40 %-a kölségnek minősül.

Áfában lehet alanyi adómentességet választani ( határ: éves szinten 5 mill ft árbevétel maximum), ekkor az elvégzett munkára áfát nem számítasz fel forgalmi adót, viszont a beszerzéseid után sem vonhatod le:

pl ha "áfás " vagy:

bevétel: 100 e ft|| 20 e ft áfa (adóköteles bevétel 100, költségként elszámolható kiadás: 20)

költség: 20 e ft|| 4 áfa ( az áfa nem ktg)

költségvetéssel elszámolandó: 20e-4 e= 16 e ft fizetendő áfa

alanyi mentes vagy:

bevétel 100 e ft

költség: 24 e ft

Akkor érdemes az áfázást választanod, ha nagy beruházásokat tervezel. (Egyébként év végen lesz lehetőség választani ha valaki alanyi mentesként kezdi).

Magánnyugdíjpénztár: nem jár semmiféle külön tagdíjjal, pályakezdők számára kötelező a belépés.Ha nem választasz önként, akkor a területileg illetékes pénztárba így is-úgy is be kell lépned, választási lehetőséged nincs (az ország igen nagy hányadában az OTP e területileg illetékes, talán két-három megye kivétel). Ha pl. van vállalkozói kivéted, akkor a levont 9,5% nyugdíjjárulékból 8 %-ot a magánnyugdíjpénztárba kell utalni, a többi a Tb-alapé. (haalkalmazottként bér kapsz, ugyanez a mérték)

Üdv:Nelly

[cnt1]

Szia.

Tehát ha évközben kiveszek pénzt, akkor az tulajdonképpen olyan mintha a saját alkalmazottam lennék, és magamnak fizetnék munkabért? És ha nem veszek ki, akkor pedig osztalékban részesülök.

 Az általányadózásról szóló részt végigfutottam a már említett pdf-ben, és találtam egy ilyen részt:

A bevételből 80 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása

esetén 75 százalék az elismert költséghányad akkor, ha a

vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt

ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi

tevékenység(ek)et folytat. Aki más tevékenységet is folytat,

annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) százalékos

költséghányadot kell alkalmaznia.

Akkor ha én más tevékenységet nem folytatok (hacsak az egyetem nem számít ide + ösztöndíj), akkor engem nem illet meg a 80% mint elszámolható költség? Vagy mi ez a törvényben felsorolt ipari, ...? Ez mást jelent?