Szia!
Idemásolok neked, egy igaz régebbi apeh állásfoglalást, de a törvényi hivatkozások hatályosak ezért némi támpontot, kiindulási alapot ad, bár én gyakorlati útmutatóval nem tudok segíteni neked:
2002/69. APEH iránymutatás
A földtulajdonosok vadászati közösségének megítélése a társasági adózás szempontjából
[1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklete A) részének 1. pontja; 1996. évi LV. törvény]
1. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: a Tao. tv.) 2. § (2) bekezdése felsorolásszerűen meghatározza a társasági adó alanyait és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: a Vtv.) 6. § (2) bekezdése szerinti "földtulajdonosok vadászati közösségét" nem sorolja ide.
2. A vadásztársaság a Vtv. 16. § (1) bekezdése szerint egyesületi formában működhet, így a társasági adókötelezettségére a társadalmi szervezet szabályai vonatkoznak. A Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1-2. pontjai szerint a társadalmi szervezetnél - amennyiben nem közhasznú szervezet - nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység (ideértve az ilyen tevékenységhez kapott támogatást, juttatást, tagdíjat is), valamint az az ellenérték, bevétel, amely kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítéséből származik.
A cél szerinti tevékenységből elért jövedelem (a cél szerinti bevételek és cél szerinti ráfordítások különbözete) - mivel a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján a cél szerinti tevékenység nem vállalkozási tevékenység - nem társasági adóköteles [a Tao. tv. 1. § (1) bekezdése].
Elsődleges kérdésként az merül fel, hogy lehet-e a vadgazdálkodást (ezen belül a bérvadászatot, a vadhús értékesítését) cél szerinti bevételnek tekinteni, vagy a tevékenységeket valamilyen ismérv alapján szét kell-e bontani cél szerinti tevékenységre és vállalkozási tevékenységre.
A vadászati jog jogosultja (társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közössége) a vadászati jogot vadásztársaságnak történő haszonbérletbe adással hasznosíthatja [a Vtv. 13. § (2) bekezdése]. Ebben az esetben a vadászati jog jogosultja továbbra is a földtulajdonosok közössége marad, vadászatra jogosultnak azonban a haszonbérlőt kell tekinteni [a Vtv. 6. § (3) bekezdése]. A vadászati jog magában foglalja - többek között - a vadgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok összességét [a Vtv. 2. § b) pontja].
A haszonbérleti szerződés kötelező tartalmi eleme a haszonbérlő azon kötelezettségvállalása, hogy a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelően szinten tartja [a Vtv. 17. § (1) bekezdésének c) pontja]. Mivel a vadgazdálkodásnak része a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység is [a Vtv. 40. § (1) bekezdése], megállapítható, hogy a vadásztársaság a vadászattal vadgazdálkodási tevékenységet (is) végez. Ezen kívül is kétségtelenül megállapítható a vadásztársaság vadgazdálkodási tevékenysége, ha a haszonbérleti szerződésben ilyen tevékenységek végzését kifejezetten elvállalja.
Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység [a Vtv. 40. §].
A vadásztársaság alapszabálya a szervezet céljaként a vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi tevékenységet (erdőfelügyelet, vadak etetése, tagok sportvadászata, bérvadászat stb.) megjelöli. A felsorolt tevékenységek jellegük szerint költségeket eredményeznek, a bérvadászat kivételével. Egyfelől a bérvadászat jelentheti azt is, hogy a vadásztársaság vadászt fogad a vadgazdálkodási tervben meghatározott számú vad kilövésére (erre jellemzően akkor kerül sor, ha a társaság tagjai maguk ezt a kötelezettségüket nem tudják ellátni), ekkor a vadásznak fizetett díj a cél szerinti tevékenység költsége, mivel a vadgazdálkodásnak része a vadállomány szabályozása is. Másfelől bérvadászat az is, ha a vadásztársaság külső vadásszal a vadászterületen való sportvadászatra szerződést köt, aminek fejében a vadász a vadásztársaságnak díjat fizet. Amennyiben az ilyen bérvadászatok során elejtett vadmennyiség a vadgazdálkodási tervvel összhangban van, akkor az így szerzett bevétel a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján cél szerinti bevétel és nem része a vadásztársaság vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmének.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a vadásztársaság a vadászterület haszonbérletére megkötött szerződésben vállalja, hogy a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelően szinten tartja. A vadállomány szinten tartása a vadállomány - mennyiségi - szabályozásával kapcsolatos tevékenység, azaz vadgazdálkodás. Mivel a vadgazdálkodást a vadásztársaság alapszabálya a társaság céljaként jelöli meg, ezért az ahhoz kapcsolódó bevételek és költségek (ráfordítások) cél szerinti tevékenységnek minősülnek.
3. A fentiekkel ellentétes a vadhús - akár bérvadásznak, akár más személynek történő - értékesítéséből származó bevétel megítélése. A vadhús a vadgazdálkodási tevékenység sajátos végeredménye. A vadak az állam tulajdonában vannak és az elejtéssel, elfogással a vadászatra jogosult tulajdonába kerülnek. Amennyiben ezt a vadásztársaság értékesíti, a bevétel vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mivel az ilyen készletértékesítésre nem vonatkozik a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 2. pontja szerinti mentesség, a vadhús ugyanis nem "kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló készletnek" minősül, hanem az ilyen tevékenység eredménye. Hasznosításáról a vadásztársaság dönt és ennek egyik lehetséges módja az értékesítés.
[PM Jövedelemadók Főosztálya 3302/2002. - APEH Adónemek főosztálya 1225542469/2002.; AEÉ 2002/7.]
Üdv.