Már megint a kerekités...

[kisvirág53]

Szervusztok,

tudom hogy lerágott csont, és az idevonatkozó kérdés-feleleteket is kikerestem a keresőben, mégis segitséget kérek, hogy feketén-fehéren tudjam mi a teendőm.

Egyéni vállalkozót könyvelek, aki a napi péntárblokkon nem kerekit. Se fel, se le. Sőt még a fillérek is szerepelnek a blokkokon, amit én számológéppel forintra kerekitek.

Kicsit összevitatkoztam vele, mert én úgy gondolom, hogy őneki kellene kerekitenie, és igy beütni a napi forgalmát a pénztárgépbe, hogy vagy 5-re, vagy 0-ra végződjön, de az illető köti az ebet a karóhoz, hogy a HAVI FORGALMAT ÖSSZESITVE KELL FELKEREKITENI A KP.FORGALMAT.

Kérdés:

a.)Kinek van igaza?

B.)Ő ugyebár egyszerüsitett naplófökönyves könyvelés vezet, a különbséget hogyan könyveljem? 

Köszönettel

Kisvirág

[loncika]

A kerekitést nyugtánként kell elvégezni, mert a vevőtől átvett készpénzt már kerekitve kell bevételezni. A kerekités egyéb bevétel kategória... az ev.-nál adóalapot képező bevétel.

[hvanna]

 

Szia Kisvirág!

Az APEH 2008.02.08-án közzétett egy közelményt a  kerekitéssel kapcsolatban:

pontosan:

Közlemény  a 2008.03.01-től érvényes kerekitési szabály alkalmazásáról a pénztárgépek és a taxaméterek használata esetén. 

A pénztárgépet  a  gép forgalmazójával már át kellett volna állittatni.

Az APEH  weblapon a keresőbe ird be: "kerekités " és  rátalálsz erre a közleményre, sok  információt ad a kérdésedre.

Üdv:hvanna 

[hvanna]

 

Szia !

Még folytatom azzal, hogy Neked van igazad, és a tájékoztató szerint a kerekitési különbséget egyéb bevétel, vagy egyéb ráforditásként könyveled, az ÁFÁ-nak nem alapja. De olvasd el a tájékoztatót.

 üdv:hvanna

[nmrozika]

1.  Változatlan pénztárgép használat Az a pénztárgép változatlan módon tovább használható, amelynél a felhasználók nem tudják (nem akarják) a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített számla) feltüntetni a ténylegesen fizetendő összeget, csupán a bizonylat tételeinek számszaki végösszegét. Ebben az esetben a kerekítést a készpénz átvételekor a pénztáros végzi el.

Az adózók a kerekítést egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolhatják el. A készpénzkezelési szabályzatukban rendelkezniük kell a kerekítésből eredő pénztár többlet vagy hiány kezeléséről, szabályozni kell továbbá az ellenőrzés gyakoriságát és módját. A kerekítés nem része az árbevételnek, a pénzügyi bevételeknek vagy ráfordításoknak, nem minősül áfa-adóköteles ügyletnek.

 

[kisvirág53]

Kedves Rozika,

Mondjuk x.szlán 2 ft - a kerekités, akkor ezt külön egyéb ráforditáként kell könyvelnem? Bevallom eddig fogtam a végösszeget és lekönyveltem ugy ahogy van. Nem vacakoltam vele, rosszul tettem?

még egy kérdést engedj meg: mi van akkor, ha a szállitói számla nincs felkerekitve? Nekem mint könyvelőnek nem lehet mást könyvelni ugyebár mint ami a számlán szerepel...

Hagyjam a csudába?

 Köszi a választ.

Kisvirág

[zspotorke]

Szia!

A szállítói számla az más. A bank tudja kezelni a kerekítés nélküli számlákat is - tehát ott nincs gond. A kerekítés kizárólagosan a készpénzzel kiegyenlített számlákat érinti csak. Ott "fizikailag" nem tudsz átvenni 1 ill. 2 Ft-os pénzérmét - ezért a tényleges pénzhez kell valamilyen módon igazítani a számlákat, pénztárgépforgalmat. Bár az egyéni vállalkozó nem kötelezett szabályzatkészítésre, de nála is célszerű ezt a kérdést szabályozottan kezelni azaz a pénz átvételekor a tényleges összegre kerekíteni a vásárlás összegét. Ha csekket könyvelsz kiegyenlítésként, akkor pedig azonnal könyveled adóalapba beszámító bevétel ill. kiadásként a különbözetet. Gépi könyvelésnél célszerű egy kerekítés rovatot nyitni.

Hó végén ha helyesen dolgoztatok a havi GT-nek egyeznie kell(ene) a pénztár bevétellel, (a tényleges pénzzel)  természetesen a korrekciós tételek figyelembevételével.

Üdv: P.Zsuzsa

[kisvirág53]

köszi szépen.

[nmrozika]

Hát... szóval én is küszködök a kerekítéssel ill. nem csinálok nagy ügyet belőle! Csak egyéni vállalkozókat könyvelek ill. jómagam is pénztárgépes egyéni vállalkozó vagyok. Pénzkezelési szabályzat senkinek sincs, mint az előttem szólók is írták nem kötelező.  Azért emeltem ki az Apeh közleményt a hozzászólásokhoz, hogy nem kötelező az átállítás ill. nem adóköteles a kerekítés.

Az átulásos számlákat lásd mint fent, vagyis azokat nem kerekítem.

Én a pénztárgépbe a kerekítés nélküli összeget ütöm be. A különbözetet, a kerekítést egy lapra írjuk (ha el nem felejtjük) ezt teszem a napi zárás mellé. A napi zárásokat vezetem egy havi öszesítőbe és onnét egy feladásal könyvelem a havi árbevételt ill. egyéb bevételre, ktsg-re a napi kerekítések öszesítését. (A férjemmel ketten kezeljük a gépet, nics alkalmazott akit el kell naponta számoltatni, ill. nem is igen jellemző a kerekítés, ezért egyszerűbb.) Szerintem ez a vállalkozó dolga volna. Egy ügyfelem van, akinek pénztárgépe van, tőle is havi összesítőt kérek bevétel + kerekítésről (mellé tűzve a napi összesítőket). Hogy mit ütöget vagy nem ütöget, egy tételből, vagy 100-ból jött össze az a napi pár forint....ez legyen az Ő felelőssége. 

A pénztárgépbe nem ütött, de készpénzes számlák könyvelésekor a programot be tudom állítani, hogy kerekítse az összegeket, és egyesével teszi a kerekítést a nem adóköteles kiadásba bevételbe. Amikor a szállítót, bankot könyvelem, akkor nem állítom be a kerekítést.

Üdv. Rozi

[zspotorke]

Szia Rozi!

Ez mind oké, de miért nem adóköteles kiadás és bevétel? Attól, hogy valami nem árbevétel, még része az adóköteles bevételnek. A kerekítési különbözetek pedig azok! Az összegek persze nem jelentősek, több a munka velük, de...

Ezt írod: "és egyesével teszi a kerekítést a nem adóköteles kiadásba bevételbe."

Üdv. P.Zsuzsa