A közbenső vevők nem fognak vámoltatni, számukra ez az ügylet klasszikus reexport. Csupán a könyveikben lesz az esemény rögzitve.
"Eljött-e a vámolás ideje?" Azt onnan lehet tudni, hogy az áru fizikailag is határt lép és fizikailag is megérkezik a lánc valamelyik/legutolsó vevőjéhez. Itt dől el a kérdés. Mindig a vevő vagy a vevő nevében a kezes jár el a vámhivatalnál.
Szerintem ez az ügylet ezer sebből vérzik így. Még ha valahogy meg is véded az Apehnél, hogy egy teljesen független amerikai internetes vállalkozás el tudja adni Mo-n a te termékedet jóval drágábban, mint, amiért te itthon kínálod, legkésőbb az első szállításnál kapcsolatba kerülsz a vevővel és logikus, hogy utána direktbe Neki értékesítesz egy köztes áron. Ha meg nem találkozol a vevővel, akkor meg nem mindegy, hogy az amerikai hogy adózik itthon? Az legyen az ő dolga. Kifizette, elvitte az árut, pont. Az amerikai cég nem a te érdekeltséged lenne véletlenül? Ha igen, akkor szerintem máshogy kellene ügyeskedned.
Helló!
Tao tv 4 § 33. e.) pont szerinta külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni - azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerződést köthet belföldön - és e jogával rendszeresen él -, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében.
Ha pedig telephelyet keletkeztet, akkor ebből a tevékenységéből származó nyeresége ugyan úgy adóköteles itthon, mint egy magyar cégé...
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 8 vendég