Szia!
DerSTauer könyvelési javaslatával egyetértve, hajlok Mari észrevételére.
Szerintem a a két cég közötti szerződést/megállapodást figyelebe kell venni, hogy vétel-e vagy bérmunka.
Idézek: Üdv.Napraforgó
Határon átnyúló ügyletek
Az új áfa-törvény a termékexportra új fogalmat - Közösség területén kívülre történő termékértékesítés - határoz meg, illetve ehhez kapcsolódóan megkülönbözteti a közvetlen és a közvetett termékexportot is, attól függően, hogy melyik fél végzi a fuvarozást. Más szabályok vonatkoznak azon ügyletekre, amelyekben a belföldi értékesítő (vagy az ő javára más) végzi a termék fuvarozását (közvetlen termékexport), mintha a termék beszerzője végezné a fuvarozást (közvetett export).
A közvetett export esetén a beszerző nem lehet Magyarországon letelepedett. A bérmunkára a jogszabály speciális rendelkezéseket tartalmaz, és továbbra is megkülönbözteti az export-bérmunkát, valamint a Közösségen belüli bérmunkát. Az export-bérmunka esetén a termékexporthoz hasonló módon annak is két fajtáját különbözteti meg. A közvetlen bérmunka esetén a szolgáltatás nyújtója (vagy az ő javára eljárva más) adja fel, vagy fuvarozza el a terméket; közvetett export-bérmunka esetén ugyanezt a szolgáltatás megrendelője (vagy az ő javában eljárva más) teszi meg. Export bérmunka esetén a kiszállításra a termékexporttal azonos - 90 napos - határidőt szab a törvény, valamint azt, hogy a terméket a kiszállításig ne használják. A közvetett export-bérmunka esetén további feltétel, hogy a szolgáltatás megrendelője nem lehet belföldön letelepedett. A közösségi bérmunka esetében az új törvény rendelkezései szerint már egyértelmű, hogy minden, ingóságokon végzett munkánál - ha más tagállami adóalany a megrendelő, és a terméket kiszállítják - alkalmazható a fordított adózás, nemcsak akkor, ha a terméket átalakítják vagy megmunkálják (pl. tisztítás, válogatás stb.).
Budapest, 2007. november 26.
Dr. Csátaljay Zsuzsanna
