Kft ügyvezetője utáni járulékok

[Hedii1]

Nővéremmel egy kft-t alapítunk. Nekem nincs munkahelyem, neki van (36órát meghaladó). Érdemes-e neki lennie az ügyvezetőnek a fizetendő járulékok szempontjából? Ilyenkor nekünk utána nem kéne fizetni mert a munkahelye fizeti utána, ez igaz? Illetve utánam mint tag mennyit kellene fizetni? Előre is köszönöm a válaszokat!!!!

[mazsi5]

Először is azt tisztázzátok, hogy a tagok, vagy valamelyik tag személyesen közreműködik-e a társaság (bevételszerző) tevékenységében. Önmagában az ügyvezetőség, tehát a képviselet ellátása/a vezető tisztségviselői státusz nem jelent biztosítotti jogviszonyt, ez választott tisztségviselő: nem önálló tevékenységből származó jövedelem. biztosítotti szempontból, akkor lesz biztosított, ha az ügyvezetőségért adott díjazás bruttó összege eléri/megahaladja a minimálbér (69.000 Ft) 30%-át havi szinten.   Mivel a képviselet ellátása  ( nem munkaviszonyban) un. megbízásos jogviszony, ami akár ingyenesen is ellátható...... ha ingyenes, akkor semmiféle levonás, vagy fizetni való nincs utánna...

Azt kérdezed, hogy:" Illetve utánam mint tag mennyit kellene fizetni..."     Az, hogy valaki tulajdonos (tag) valahol, még nem jelenti azt, hogy bármit is kellene utánna fizetni!    Ha a tag a bevételszerző tevékenységben közreműködik - tehát munkát végez: pl. eladó, asztalos, festő, stb....,  akkor már a közreműködés  miatt fennáll a biztosítási bejelentési kötelezettség, s attól függően kell kötelező minimum járulékokat fizetni, vagy nem hogy az illető un. főfoglalkozású társas vállalkozó (személyesen közreműködő tag),  vagy nyugdíj melletti (tehát kieg.tev.társas vállakozó),  vagy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti (máshol!) társas vállalkozó................  és még van jó pár jogcím..   

Tehát mielőtt válaszként regényt írnánk neked,  először talán vázold már fel, hogy a tagok, vagy valamelyik tag a társaság tevékenységében személyesen közreműködne-e,  tehát az ügyvezetőség, az valóban csak egy képviselet ellátása  és nem munkaviszonyban  (vagy éppen munkaviszonyban akarja, mert arra is van lehetőség!).  Mi a fontosabb, hogy annak a tagnak is legyen valami biztosítottsága, akinek nincs máshol munkaviszonya,  vagy csakis és kizárólag az a fontos, hogy a társaság lehetőleg ne fizessen járulékokat, vagy a lehető legminimálisabbat??? 

[andulka]

Az ügyvezetői feladatok ellátása még nem jelent személyes közreműködést! 

 

Ha te lennél a személyes közreműködésre kötelezett tag, akkor utánad kötelezően fizetni kellene a járulékokat akkor is, ha nincs tényleges kivét.

 

Ha a nővéred a szem. km-re kötelezett, akkor csak a tényleges jöv. kivét után kell megfizetni a járulékokat (eho-t és 2% ebá-t nem).

 

Azt, hogy ki kötelezett a személyes közreműködésre, a Társasági Szerződésben kell szabályozni.

 

Andi

[Hedii1]

Nekem sajnos még mindig ködös.

Leírom akkor pontosan mi a helyzet.

Egy webáruházat szeretnénk üzemeltetni. Én vagyok az ötlet kitalálója, én leszek az, aki az egészet csinálni fogja. Nem akarok egyszemélyes kft-t, be akarom venni a nővéremet is, aki majd ha több lesz a munka akkor segíteni tud.

A lényeg nekem az, hogy minél kevesebbet kelljen fizetni. Neki van munkája, nekem nincs.

Mit tanácsoltok? 

[mazsi5]

Lehetnél Te az ügyvezető, de munkaviszonyban, mondjuk részmunkaidőben  - társasági szerződésben, róla rendelkezni, valamint nyilván munkaszerződést is kötni,  a munkáltatói jogkört gyakorló a taggyűlés -. Ha akár részmunkaidős munkaviszonyban lennél ügyvezető a minimálbér, vagy a garantált bér!  arányos részéért. Ekkor járna neked az SZJA adójóváírás is, tehát csak a járulékokat kellene megfizetni, valamint minden olyan juttatást kaphatnál adó és járulék mentesen, amit egy munkaviszonyos kaphat: étkezési utalvány, stb....  Neked is lenne biztosítási jogviszonyod, nem a saját zsebből kellene fizetni a biztosítás nélküliek havi 4.350 Eü.szolg.járulékot....       Nyilvn azért arra is tekintettel kell lenni, hogy létezik olyan, hogy vagyonosodási vizsgálat, amikor könnyen rákérdeznek, hogy kérem meséljen már mégis miből él.....

A nővéred - ha stabil a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya - lehetne, személyesen közreműködő tag, díjazás nélkül  (erről is kell rendelkezni legalább taggyűlési jegyzőkönyvben/ taggyűlési határozat/ tagok megállapodása/ társasági szerződés ..)  és akkor ő utánna semmit nem kell fizetni.....  vallani is ő rá vonatkozóan csak a nemleges NYENYI.

Lehet azt is, hogy a nővéred a képviselő/ügyvezető  - díjazás nélkül  és akkor be sem kell jelenteni, mint biztosítottat és nem kell róla majd NYENYI sem, és nem utánna fizetni semmit ..      Te lehetnél alkalmazott,  akár részmunkaidőben, munkaszerződéssel ....    A két munkaszerződés között lényeges különbség, hogy ha vezető tisztségviselőként vagy alkalmazott, akkor a munkaidőbeosztásos lehet kötetlen.....  munkaidőnyilvántartás/jelenléti ív vezetése nem kötelező, de a szabadság nyilvántartás igen.    Ha bármilyen munkakörben is lennél munkaviszonyban, akkor   nyilván üzemorvi eü. vizsgálat (munkavédelem), Mtv. rendelkezései .. betartandók és még sok egyéb....

De, szerintem már akár  az alapító okirat készítésekor, a beadás előtt keressetek szakképzett könyvelőt, akivel közösen eldöntitek, mi lenne a legjobb megoldás a cég és a magánszemélyek szempontjából is.