A számlázáshoz - és függetlenítve attól, hogy cégnek adhat-e kedvezményes áru bérletet a közlekedési szolgáltató vagy sem - nagyon sok olyan eset és termék van, amihez bizony mi előtt eladhatná a szállító, a vevőt le kell csekkolni. Pl.-ul vannk olyan termékek - nálam is az egyiknél -, ami csak olyanvevőnek szolgálható ki, aki azon hatóanyagú termékre felhasználói, v. forgalmazói engedélyel rendelkezik. Ehhez be kell neki mutatkozni, s igazolni a jogosultságát. Sima vevőként is, pld-ul. bizonyos növényvédőszerek, gyomirtók esetén csak úgy akárkinek nem adható el a boltban sem....
Aztán ott van az a dolog, hogy akárkinek a nevére kérhetek számlát és kötelesek arra adni, mert ha nem akkor az ÁFA tv.... így meg úgy számlaadási kötelezettség. Pontosan tudjuk, csak konkrét dolognál maradva: pl. ha valaki fordított ÁFÁ-san akar szolgáltatási, vagy termékértékesítési számlát kérni mondjuk egy cég nevére...., hát bizony le kell csekkolni a számla kiállítása előtt, még akkor is ha kp-ban fizet. Mindenkit lecsekkolnak, ha utólagosan fizet, ez még nem számla adási kötelezettség megtagadása.
Hasonló eset van pld-ul kereskedelemben: viszont eladói ár és kisker ár különbség. A viszont eladói alacsonyabb. Annak akinek a kedvezményesebb áron ad el a cég, attól fog kérni valamit, amiből kierül, hogy valóban viszonteladóe. Az illető akármilyen minőségben fog vásárolni, fog kapni számlát, csak éppen nem ugyanazon az áron.