Szia! sok kérdésed van és elég sok infót meg is adtál, de pld-ul nem adtad meg azt az apróságot, hogy az "iroda" az a saját lakásingatlanodban van-e, vagy bérelt iroda. Ha bérelt szerepel-e benne, hogy te azon átalakítást hajthatsz végre mint bérlő?? Nem tudni kapsz-e adóterhet nem viselő járandóságként kezelendő ösztöndíjat, s az évesen kb.mennyi?
Azt írod, hogy a pályázatírás és a színházi menedzseri tevékenység az az ÁFÁ-ban mentes tevékenység, lehet, hogy csak én nem látom, de nem találom a mentesek között. (ÁFA tv. 85-86§. szerint melyik pont alapján lenne mentes??/
Átalányadózást lehetett volna választani ha nem állsz munkaviszonyban, és éves bevételed az adóévben a 8 milliót nem haladja meg (időarányosan vonatkozik a 8 millió!!) . Átalányadózásnál az elismert költség a bevétel 40%-a lehetett volna, tehát a 60 % az adóalap. De ezt felesleges firtatni, mert ez a vonat már elment 2008-ra vonatkozóan. Az azért még hozzátartozik, hogy az átalanyadó alapja az járulékalapot képező jövedelem lett volna, tehát lett volna utánna 29%,9,5% 6% tételes eho meg mindenképpen van.
Szja-s egyéni vállakozóként akkor lesz TB járulék fizetési kötelezettséged, ha veszel ki vállalkozói kivétet, ha az össz.jövedemet mondjuk osztalékjövedelemként veszed ki akkor járulékot tekintve a tételes eho van. Igaz, az osztalékjövedelem ebben az esetben: egyszer a teljes vállalkozói jövedelem után 16% SZJA, aztán 4% különadó, az SZJA-va csökkentett rész az osztalékalap: 35% SZJA és 14% százalékos eho (ez utóbbi max. 450 eFt összegben). Tehát a csak osztaléjövedelem kivétel esetén is: a jövedelemből: 61,2% (ha jól számoltam) eltávozik adók formájában, igaz az osztalékjövedelem az elkülönülten adózó jövedelem. Természetesen az SZJA-s adózásnál döntési lehetőséged van:pld-ul vegyes megoldás. valamennyi vállakozói kivét (ami költségnek minősül), s a maradék az osztalék jöv.
A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felmerülő költségeidet elszámolhatod, számlák alapján. (SZJA tv. mellékletének vonatkozó előírásait figyelembe véve).
Az ev-nek a nyilvántartása, elszámolási kötelezettsége egyszerűbb, mint egy gazdasági társaságnak, aki a számvit.tv. hatálya alá tartozva kettős könyvvitelt kell, hogy könyveljen, beszámolót kell, hogy készítsen, társasági adóbevallás, számviteli politika készítés, stb. Ezekhez már évközben is szükség van hozzáértő könyvelőre, a könyvelési díj nyilván több, mint egy ev-nél. Ugyanakkor szerintem egy bt, vagy Kft (ez utóbbi már 500 eFt-tal is alapítható apport,stb.) adózása abból a szempontból kedvezőbb, hogy még az ev-nél nem kérdés, hogy az adóévben keletkezett jövedelemként mutatkozó összeget ki akarja-e venni osztalékjövedelemként, addig egy társaság dönthet arról, hogy az adózott eredményét osztalékként nem osztja fel adott évre vonatkozóan,stb.