Tehát van egy apa és mondjuk fia, az apa egy egyéni vállalkozó, ahol a saját fiát jelenleg részmunkaidős mukaviszonyban alkalmazza.
Csináltak egy KFT-t 2008.évközben, amit már be is jegyeztek. A létrejött KFT-ben mindketten ügyvezetők, a papa a többségi tulaj.
Nem tudni az egyéni vállalkozós jövedelem hogy alakul, de mivel az egyéniben azért az adózás durvább, mint a társas vállakozásnál, ebben az évben célszerű a papának főfoglalkozású egyéni vállalkozónak maradni (ebben az esetben az ezzel kapcsolatos költségek az e.vállalkozásnál jelennek meg, gonodolom az ev. nem EVA szerint adózik!) Attól függően, hogy hogyan néz ki az ev. meggondolhatjátok, hogy a fiú az ev-nél maradjon alkalmazott, vagy a KFT-nél.
Azt valószínűleg tudod, hogy van bizonyos adókedvezmény lehetőség, aminek feltétele, hogy legalább 1 fő átlagos statisztikai álományi létszáma legyen a cégnek, olyannak, aki után min. a minimálbér 1,5 szeres,stb. után járulékot fizetett........
Azt mondod, hogy a társasági szerződésben nem szerepel, hogy a tagok személyes közreműködésre kötelezettek-e, vagy ez kizárt,stb. Arról sem rendelkeztek, hogy a képviselő milyen jogviszonyban látja el a képviselőséget: munkaviszony, megbízásos...
Még az alakuláskor egyébként én szívem szerint azt ajánlottam volna, illetve akár társasági szerződés módosítással azt ajánlanám, hogy a társasági szerződésben az szerepeljen, hogy mind két személy munkaviszonyban látja el feladatait. A többségi tulajnál az mindenképpen fontos lenne, hogy társasági szerződés rendelkezzen arról, hogy munkaviszonyban áll a társasággal (a többségi mivolta miatt!).
Azt is lehetne, hogy a fiú megmarad az ev-ban alkalmazottként akár részmunkaidőben, a KFT-ben személyesen nem működik közre, az ügyvezetőséget ingyen látja el. A KFT-ben ekkor sem kellene utánna fizetni semmit.
A munkaviszonyos foglalkozás előnyösebb, mint a tagi közreműködés - itt ugyebár még egyenlőre van adójóváírási lehetőség (jövedelem korlát!), kaphat olyan juttatásokat, amelyeket csak munkavállaló kaphat adó és járulékmentesen (étkezési utalvány,stb.), továbbá a saját gépkocsi használatot is a munkábájáráson kívül (üzleti utazás) kiküldetés alapján számolhatja el, ami ha jogszabályi mértékkel van térítve, akkor az a magánszemélynek nem bevétele, szemben a tagi közreműködővel, akinál bevételnek számít, havonta a kifizetőnek bevallást kell róla adni, a magánszemélynek évesen szintén és még lehetne sorolni.
Ha a társaságban apa és fia olyan munkát is végez, ami nem tartozik a képviseleti feladatok ellátásába, akkor sajna a társaság tevékenységében munkájukkal személyesen is részt vesznek, s ha azt nem munkaviszony keretében végzik, akkor a tagi közreműködés áll fenn. Amit, mint biztosítottságot be kell jelenteni, akár kapnak érte díjazást, akár nem.
Ha a tagi közreműködés mellett döntötök, akkor a többségi tulaj papa maradhat főfoglalkozású ev és 2008-ban ott fizet minden járulékot (minimum kötelező járulékot), a fiúnál választhattok, de ha az ev-ben marad munkaviszonyos, akkor ott célszerű a heti munkaidjét legalább heti 36 órásra tenni. Ha fiú eként lesz biztosított, és a KFT-ből nem vesz fel sem a tagi közreműködésért díjat, sem megbízásos ügyvezetői díjat, akkor a KFT nem fizet utánna semmit.
Nem néztem meg, hogy mennyire szentírás, hogy január 31-ig választhat teljes adóévre vonatkozóan a többes egyéni vállalkozás melletti társasvállkozó, többes társas vállalkozó -, hogy melyik jogviszányában akar járulékfizetés tekintetében főfoglalkozásúnak minősülni, de gyanítom, hogy most nem választhat, tehát az ev-ben 2008-ban főfoglalkozású ev, a társasvállakozásban pedig legfeljebb egyéni válalkozás melletti társasvállalozó (ha a tagi közreműködés mellett maradtok és nem variáljátok át a társ.szerződést, hogy munkaviszonyos legyen a társaságban.)
Mazsi által betett részből: "Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetőleg - az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott.."
Egyébként, ha az ev egyidejűleg főfoglalkozású társas vállalkozó lenne, akkor az egyéni vállalkozásában nincs tételes eho, járulékot pedig kötelezően csak a vállalkozói kivétje után kellene fizetni.
A tételes eho-t egy helyen egy jogviszony alapján kell megfizetni.
Ha a társaságban személyen nem működnének közre, csak képviseletet látnának el - akár ingyen -, akkor a KFT-nek nem lenne utánuk kötelező járulákfizetési kötelezettség. Az ev meg fizetné azokat, amiket eddig is.
Sok féle a lehetőség és sok a ha, minden lehetséges verziót nem lehet itt részletesen kifejteni, főleg nem ismerve a szándékot és a vállalkozás és ev. bevételi, nyereség terveit, valamint az apa és fia érdekeltségét a tekintetben, hogy minnél kevesebb járulékot akarnak fizetni (cél vezérelt), vagy megosztani az esetleges személyi költségeket az ev és KFT között, de szeretnének jó nyugdíjalapot,stb.. sok-sok szempont létezhet, ami alapján számolni kell és latolgatni hogy ki hol legyen és milyen jogviszonyban.
Ha tagi közreműködés van/lesz, azt be kell(ett) jelenteni a 08T1041. Mivel minden bizonnyal ezt a cég alakulásakor nem tettétek meg, s a társasági szerződés nem rendelkezik a kötelező közreműködésről, akkor legalább egy taggyűlési határozatot kell hozni, hogy a tulajdonosok mikortól, milyen feladatokat ellátva személyesen közreműködő tagként tevékenykednek, nyilván valamit a díjazásukról, a nem önálló tevékenység végzése során keletkezett költségtérítésekről, stb., s ennek megfelelően bejelenteni őket a tagi közreműködés megkezdését megelőző napon, vagy az napon.
