Kedves Anita!
Megalkottam a kilométeres válaszom, aztán kiakadt a gép.
Továbbra is fenntartom az álláspontomat, hogy a férjednek itthon az adóbevallásában a 14. sorban kell feltüntetnie a Németországban szerzett jövedelmét.
Az SZJA tv. Előírásaiból és a nemzetközi egyezmény előírásaiból kell kiindulni.
Most nem írogatom ki a pontos törvényi helyeket, csak ideírom, hogy hol olvashatod el.
Szja tv. 1 paragrafus (3) bekezdés: minden jövedelem adóköteles.
Szja tv. 2 paragrafus (4) bekezdés: belföldi illetőségű magánszemély (teljes körű adókötelezettség)
Ettől eltérni (5) bekezdés: nemzetközi szerződés előírásait lehet alkalmazni.
Szja 3. paragrafus 2. pont: belföldi illetőségű magánszemély – a magyar állampolgár
Szja tv. 3. paragrafus 4./d pont: jövedelemszerzés helye – nem önálló tevékenység esetén ahol a munkát végzik, vagyis a külföldön végzett munkavégzés esetén a jövedelemszerzés helye külföld. Itt van a kivétel is, de ez titeket nem érint.
Szja tv. 72. pont Adóterhet nem viselő járandóságok, l) törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, e törvény rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek minősülő jövedelem. A munkabér nem külön adózó jövedelem.
Szja tv. 5 paragrafus (2): A külföldi pénznemben keletkezett bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell meghatározni.
Az SZJA tv-ben több infó nincs, most nézzük az egyezményt.
Az Egyezmény szerint is a férjed magyar illetőségű.
A következő a 15. cikk. Nem önálló munka
Ennél egy kicsit a múltkor megkavarodtam, hibás volt a logikai okfejtésem, de a lényeget tekintve nem mondtam hülyeséget.
A lényeg: bér jellegű kifizetés esetén, ezt a jövedelmet az illetőség szerinti állam adóztathatja, kivéve, ha a munkát a másik államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, akkor a térítés is a munkavégzés helye szerinti államban adóztatható.
A (2) arra vonatkozik, hogy amennyiben a kint tartózkodás adott naptári évben nem haladja meg a 183 napot, ÉS a térítést egy olyan cég fizeti, aki a munkavégzés helye szerinti államban nem bír illetőséggel, és nem is a cég telephelye térít, akkor nem a munkavégzés helye szerinti, hanem az illetőség helye szerinti állam adóztathat.
Ez azokra vonatkozik, akik mondjuk 1,5 hónapig kint dolgoznak egy magyar cég megbízásából, és a fizetést is a magyar cégtől kapják.
De ez a Ti esetetekben nem igaz, mert a férjed egy német illetőségű cégtől kapja a fizetését, így az ő jövedelme Németországban adóztatható.
A 23. cikk A kettős adóztatás kiküszöbölésére vonatkozik.
A (2) bekezdés szerint a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személyeknél, ha nem osztalék jellegű jövedelemről van szó, és az Egyezmény alapján Németországban adóztatható, a Magyar Népköztársaság adója szempontjából az adóalapból kiveszik. A Magyar Népköztársaság azonban az így kivett jövedelmet és vagyoni értéket a többi jövedelem és vagyon adótételének megállapításánál figyelembe veszi. Vagyis mentesít, de a progresszió fenntartásával, adóterhet nem viselő járandóságként kezeli.
Azért lehet egy írásos (e-mailben) megkeresést intézni az APEH felé, de annyiszor átrágtam… És ha a 14. sor kitöltési útmutatóját megnézed, ott is ezt találod.
Arra a visszaigénylésre pedig amit az APEH is említett…. Nem is értem…. Mert, ha nem a mentesítés van, akkor jön a beszámítás…..
Feltételezem, erről a kinti jövedelméről a férjednek kint is számot kell adnia, de ahhoz már végképp nem értek.
Még próbálok valami adóújságban is utánanézni, de továbbra is fenntartom a véleményemet.
Üdv
loveygy