Magáncélú telefonhasználat

[carol]

Tisztelt Kollegáim,

kérdezném, hogy a szeptembertől bevezetésre került telefon magáncélú részének (20%-ának) adóztatásával kapcsolatosan a tételes elkülönítést hogyan kell értelmezni? Elegendő e a telefonszolgáltató társaságtól kikért részletes listán megjelölni, hogy melyik hívás magáncélú, majd ezt aláírásával a telefont használó igazolná. Vagy kell esetleg valami más, részletes listát is készíteni erről, minden hívást megnevezni?

Válaszukat megköszönve

Üdv.

carol

[tmarianna]

PM honlapján találtam a következőt:

 Kérdés:Telefon természetbeni juttatásA munkáltató 1 telefonkészülékkel és 4 mobil telefonnal rendelkezik. A 4 mobiltelefon egy-egy dolgozónál van. - Mivel tudja igazolni a cég, hogy nem történt magáncélú beszélgetés, a részletező telefonszámla nem jelent semmit, számtalanszor előfordul, hogy a keresett üzleti partnert csak a saját személyes mobiltelefonján lehet elérni, vagy a lakásán, a részletező telefonszámlából csak akkor deríthető ki pontosan, hogy kik voltak a hívott felek, ha azokat újból felhívja a telefonszámlát ellenőrző személy (ekkor már dupla lesz a telefonszámla!!), s hogy a beszélgetés üzleti célú volt-e, minden készülékhez lehallgató készüléket, beszélhetést rögzítő készüléket kellene csatlakoztatni és minden beszélgetést az ellenőrző személynek visszahallgatni, a kazettákat eltenni, hogy az APEH is lehallgathassa, hogy tényleg üzleti beszélgetés folyt-e. Azt, hogy ki volt a telefonáló személy azt nehéz kideríteni.Mi az elfogadható módja a bizonyításnak, hogy nem volt magáncélú beszélgetés, vagy, hogy annyi volt a magáncélú amennyit valaki felé a cég kiszámlázott????Az adott telefonvonalhoz minden dolgozó hozzáférhet mivel tudja a cég igazolni adott dolgozó felé, hogy az a teljesítés, amiről a számlát az ő terhére számlázza ki, az valóban valós teljesítés volt felé?Ügyfélszolgálatos telefonnál hogyan igazoljuk, hogy az ügyfeleket hívtuk fel (vissza), és nem magánbeszélgetés volt.Mobil telefonra is vonatkozik a kérdés. Válasz:Ha a kifizető nem tudja ( nem áll módjában) megállapítani a telefonhasználat forgalomarányos díjából a magáncélú használattal összefüggő tételeket, választhatja, hogy a számlaérték 20 %-a után fizeti meg a természetbeni juttatásra vonatkozó közterheket. A 20 % választása egyben azt is jelenti, hogy legalább ilyen értékben tekinti a használatot magáncélúnak és ha ezt a magánszemélyre (akár több magánszemélyre megosztva) átterheli (tovább számlázza), akkor nem kell a közterheket megfizetnie. Amennyiben a 20 %-nál is kisebb arányú magánhasználat alapján kíván adózni a cég, úgy valóban nem kerülhető meg a tételes számlából történő kigyűjtés. Ehhez alkalmas lehet hívásnapló vezetésének előírása, amelyben a dolgozók feltüntetik a hívott számot és a beszélgetés okát (pl. x.y. megrendelő visszahívása). A hívásnapló a cég szempontjából is mértéktartásra ösztönöz, mert feltehetően visszatartja a dolgozókat a cég számlájára történő magánbeszélgetéstől. A hívásnapló és a részletes számla egybevetése alapján megállapítható az egyes dolgozók használata, és igazolható akár az is, hogy egyáltalán nem történt magánbeszélgetés. Ugyanez vonatkozik a mobiltelefonokra is.

Mariann

[Bartiiroda]

Szia Carol!

Ezzel kapcsolatban jelenleg még megoszlanak a vélemények, egy biztos, az APEH csak a telefontársaság által kiadott részletezést fogadja el bizonyító erejűnek, azonban ahhoz kapcsolódnia kell egy nyilvántartásnak amiből kitűnik, hogy a hívott számok valóban céges hatáskörbe tartoznak... AZ azonban továbbra is kérdé, hopgy hogy bizonyitja be az APEh, hogy egy családi vállalkozásban magáncélú volt e a beszélgetés...

Üdv: Barti

[ducheniko]

Kedves Carol!

Tulajdonképpenb senki sem tud egyértelmű és tökéletes ugyanakkor egyszerű és kivitelezhető válasszal előállni. Arra pedig semmi garancia, hogy a választott megoldást az APEH is el fogja fogadni. Az egész olyan mint a 22-es csapdája. Ha megcsinálod a nyilvántartást többe időbe és pénzbe kerül, mintha fizetnéd az adót. Ha nem csinálod meg akkor ki kellene fizetni a természetbeni juttatás adóját.

Én azon az állásponton vagyok, hogy ha megoldható számlázzuk ki a telefon 30%-át. Akkor ahogy István írta a bruttó 5%-ból megúszható a dolog.

Már egyszer fel lett téve a kérdés és sokan azon az állásponton vannak, hogy egyszerűen azt mondják, hogy minden hívás hivatali célú nincs számlarészletező és ha valaki ezzel ellenkező állásponton van akkor bizonyítsa  be az APEH. Az adattörvény miatt nem lehet lekérni a részletes számlát!

Szerintem az egészet azért találták ki, hogy túl körülményes legyen a nyilvántartás vezetése úgyse csinálja meg senki és ezért majd mindenki fizet. Aki meg nem akar fizetni arra rá fognak szállni! Ez után vagy fizet vagy pereskedik, de ugyebár akkor is fizet, mert az sincs ingyen! Ez az utóbbi a saját véleményem!

ducheniko

 

[fgy_ado]

Kedves Fórumozók !

 

Az én álláspontom (és gyakorlatunk) a következő:

a.) Lévén, hogy a vállalkozás az előfizető, a vállalkozás a szolgáltatótól minden további nélkül jogosult hívásrészleztezést kérni, havpnta meg is kérjük (szép kis paksaméta... :-))

b.) mindenkinek kiszámlázunk egy alapdíjat, ami éppen az előfizetési díjjal, és az igényelt szolgáltatások díjával egyezik meg

c.) mostantól felkérjük a használókat, hogy a hívásrészletezőben egyértelműen jelöljék meg a magáncélú hívásaikat, használataikat (pl. autópálya matrica-, parkolás fizetés, stb.) - ezt az alapdíjjal együtt átszámlázzuk neki, a bizonylati alap az őáltala bejelölt bizonylat. (ugye érződik a lehetőség, szándék, hogy a 20 %-nál kevesebb törvényesen bejelölhető, a hívásrészletezés hívásrészletezésének hívásnapló-vezetése elkerülhető, hiszen az előírt adattartalom szerint vezetik a nyilvántartást)

Olyan megoldás nincsen, amivel el tudjuk kerülni a kifizetést, és még tetsződjék is az államnak. De olyan, hogy minimalizáljuk, olyan van. Meg kell adni a császárnak, ami a császáré, a királynak, ami a királyé...

Emlékeztetek mindenkit az útnyilvántartás vezetésének analógiájára; a papír mindent elbír (azért nem kell a földtől elrugaszkodni). Ha egyszer úgy ellenőriznek, hogy van-e telefonhasználati szabályzat, és van-e telefonhívás-nyilvántartás, hát legyen. Onnan már nehéz két-három-öt év távlatából bizonyítani, hogy hivatalos, vagy nem hivatalos."Emlékszel drágám, 4 éve azért hívtalak, hogy a cég dolgáról beszélgessünk ? - Hóóóógyne, Édesem !"

Csak szabályzat és nyilvántartás !

 

Tisztelettel:

 

fgy_ado 

 

[ducheniko]

Kedves Fgy! 

Nekem is ez jutott először az eszembe, de ha nem számolom a számlarészletezők költségeit ez is csak, akkor olcsóbb megoldás a 30% továbbszámlázásánál, ha a magáncélú hívások maximum 16,36%-ot képviselnek a bruttó számla összegéből.

ducheniko

[fgy_ado]

Kedves ducheniko !

Valóban nem mindegy, hogy havi 10ezer, vagy 1millió a telefonszámlák összege. A számtan egyértelmű, mérlegelni kell - azért vagyunk itt (is).

Köszönöm szépen !

fgy_ado 

[elem@vnet.hu]

Magáncélú használat címén 20%-ot kell továbbszámlázni a magánszemélynek, hogy ne kelljen a természetbeni juttatás után adót fizetni.

30%-is továbbszámlázható, de FIGYELEM!!!! ez nem mentesít a 70%-os ÁFA levonási korlát alól. Az igaz, hogy a törvény azt mondja, hogy ha a telefon ktg. 30%-a továbbszámlázásra kerül, a teljes ÁFA levonható, de ez erre az esetre nem érvényes, csak az üzleti érdekből továbbszámlázott telefonra.

Ezt a minisztériumi előadáson a törvényalkotó mondta el tájékoztatás végett. Hogy  ez a törvényböl nem olvasható ki? Na bum! Nem ez lesz az első eset.

[gyergyoiistvan]

Elem!

Mi van ha kötök egy szerződést a munkavállalókkal, hogy én nyújtok számukra egy ilyen szolgáltatást? Úgyis használnák a telefonomat én meg átterhelném számukra a magánhívásokat így aztán amíg valamelyik fél fel nem bontja a szerződést addig annyit telefonálnak amennyit akarnak én meg átalányba kiszámlászok 30%-ot.

A teljesítést azt valóban nem tudom majd igazolni. Ugyanakkor nincs is nyilvántartásom arra, hogy a magánbeszélgetés több volt mint 30%. De a törvény alapból 20%-ot feltételez és ezt én mindenesetre tovább számláztam. A 20%-os részre jutó természetbeni juttatás utáni adó alól ezzel mentesültem és ezek után nyugodtan lehet ellenőrizni, hogy a munkavállalók többet telefonáltak-e, mint 30%. Mindenkinek jó munkát kívánok hozzá, aki megpróbálja.

A maradék 70%-át a hívásoknak talán újra elő szedhetik, hogy mi újság van a maradékkal, de erre már mondhatom, hogy ez kizárólag üzleti célú volt, hiszen a munkavállalók, akik egyben az ügyfeleim is kifizetik amit magánjellegűen beszélnek.

Egyébként a törvény nem üzletszerű, hanem továbbértékesítési céllal írja elő a számlázást a 100%-os levonási jogosultsághoz.

Üdv.: Gyergyói István

 

[Bartiiroda]

Jó ötlet István ezzel így sztem is nehezen lehet vitázni, a lényeg az átalány és a szerződés, bár elvileg fontos lenne, hogy ne lépje tul a magáncélú beszélgetés a 30% ot, vagy ennek már a 20% on feül ugysincs jelentősége...

Azért tetszik ez az ötleted, mert az összes kuncsaftom a papírmunkátol fanyalog de azért fizetni sem akarnak igy meg meglehet sporolni a nyilvántartás vezetését..

APEH bácsi ne találjon benne kivetnivalót de sztem ebben igy nem találna 

Gartula... Barti