Ha a pénztárgép nincs beprogramozva a kerekítési különbözet megjelenítésére, bizonylatolni kell a kerekítési különbözetet eladásonként.
Erre sajnos ebben az esetben jól kezelhető, ellenőrizhető kimutatást kell készíteni a kereskedőnek.
A pénztárgép napi zárásait bevételként, míg a kerekítési különbözetet egyéb bevételként, ill, ráfordításkánt kell elszámolni, ami ÁFA alapot nem képez.
Klári
Szia!
Én is élelmiszerbolttal küzdök, s mivel régi fajta pénztárgép van, az nem alkalmas ennek a kezelésére. Képtelenség lenne minden tétel után jegyzetelni a + / - 1Ft-okat, s ezt nem is várja el senki tőlünk. A törvény a kerekítési kötelezettséget a készpénz (bankjegy vagy érme) átadása esetén írja elő, de nem írja elő kötelező jelleggel a kerekített (ténylegesen fizetendő) összeg, illetve a kerekítési különbözet bizonylaton (nyugtán, egyszerűsített adattartalmú számlán) való feltüntetését, mivel a kerekítési különbözet nem minősül vagyoni előnynek vagy hátránynak. Az a lényeg, hogy a nyugtán ne szerepeljen a "fizetendő" kifejezés, csak az, hogy végösszeg vagy totál vagy hasonló.
A kerekítési különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el, melyről a vállalkozásoknak a készpénzkezelési szabályzatukban kell rendelkezniük. A kerekítési különbözet az ÁFÁ-nak nem képezi alapját
A dolog pénztárgépfüggő is, mert ettől függ, hogy használhatod-e ugyanúgy, s akkor a kerekítés nem része az árbevételnek, a pénzügyi bevételeknek vagy ráfordításoknak, nem minősül áfa-adóköteles ügyletnek, vagy programmódosítás szükséges.
Az APEH honlapot megtalálod az ezzel kapcsolatos közleményt a következő linken:
http://www.apeh.hu/adoinfo/penztargep/kerekites.html
Üdv
Szia!
"Az adózók a kerekítést egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolhatják el. A készpénzkezelési szabályzatukban rendelkezniük kell a kerekítésből eredő pénztár többlet vagy hiány kezeléséről, szabályozni kell továbbá az ellenőrzés gyakoriságát és módját. A kerekítés nem része az árbevételnek, a pénzügyi bevételeknek vagy ráfordításoknak, nem minősül áfa-adóköteles ügyletnek."
Ezt írja az APEH tájékoztató, tehát elszámolhatják, de nem része semmi bevételnek. Inkább a pénztár kezelés miatt lehet lényeges, bár én kipróbáltam, s a végén többszáz tétel után is csak néhány forintnyi különbözetről van szó, elég jól kiegyenlítődik.
Szerintem nem éri meg a tételenkénti vezetés a fáradtságot, s nem is kötelez rá semmi. Ha meg beáll a sor, s esetleg egy-egy forint lemarad, akkor úgy sem ér semmit az egész, márpedig emberből van a pénztáros, a vevő kérdez, elvonja a figyelmét, s máris lemarad a felírás...
De nézd meg az APEH honlapján a linket, szerintem elég egyértelmű.
Üdv
Szia! Igen az apeh honlapján a link egyértelmű. Csak szerintem "egyértelműen" kivitelezhetetlen. Egy élelmiszer üzletben az képtelenség, hogy minden vevő után írogasson a pénztáros. Este meg a napi zárás és a kasszában lévő pénz különbözete kétszer sem biztos, hogy kizárólag kerekítési különbözet. Ennek ellenére én jobbat nem tudok, azt mondtam a "boltosoknak", hogy este vezessék a pénztárjelentést, vagy pénztárbizonylatot. Szerintem az az egyetlen jó megoldás, ha a pénztárgépeket gyorsan átállítják, hogy benne legyen a kerekítési korrekciós tétel.
Szia! Értelmezésem szerint ez a link pont arról szól, hogy nem kötelez minket a tételenkénti vezetésre pontosan azért mert kivitelezhetetlen. S ezt is írtam fent.
S mivel nem minősül bevételnek, anyagi előnynek, nem képez adóköteles jövedelem és ÁFA alapot igazándiból a pénztárelszámolás miatt van jelentősége. Ez az amit az üzlet forgalmától és méretétől függően meg kell oldani, s erre szolgálhat a pénztárjelentés.
Én csak annyit írtam, hogy egy napra kipróbáltam, s alig pár forint az eltérés a végén, annyira kiegyenlítődik, s mivel nem köteleznek a külön tételes nyilvántartásra, szerintem nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani neki, csak a pénztárosok miatt fontos, hiszen valóban nem csak ennyi lehet a különbözet. De azt hiszem a gyakorlott "boltos" tudja, hogy nem a pár forintnyi hiány vagy többlet jelenheti a gondot, hanem ha ennél több. S ha a pénztáros erre kenné, még mindig ott van a kontroll szalag vagy a másodpéldány, amin vita esetén visszaellenőrizhető az egyes tételek esetén a különbözet...
A pénztárgépekkel meg az a gond, hogy még nagyon sok olyan gép van, ami nem tud kerekíteni, tehát ott nem megoldható az átállítás. Ha valaki mindenképp el akarja kerülni a kerekítést, át kell állni az árakkal 0 vagy 5 végűre, bár ez sem tökéletes megoldás, hisz vannak árak, amiket nem mi szabunk meg (pl. cigaretta, újság) s ott vannak a kimért áruk is. Azt viszont egyértelműen kimondja a rendelet, hogy tételenként nem szabad kerekíteni csak a végösszegnél !
Üdv
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 18 vendég