Adófórum

Adózási és számviteli információk

miért is kell szerződést kötnünk?

Ellenőrzés

miért is kell szerződést kötnünk?

HozzászólásSzerző: rkolozsvari » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

szeretném tudni, hogy pontosan melyik törvény, melyik paragrafusa mondja ki, hogy szerződét kell kötnünk?
rkolozsvari
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:19 am

miért is kell szerződést kötnünk?

HozzászólásSzerző: markne » szer. feb. 20, 2008 3:26 pm

Szia!

Ügyviteli munkák tekintetében kérdezed? Ha igen, akkor én sem találtam rá kötelező előírást, de nagyon ajánlatos írásba foglalni, hogy kinek mi a feladata és a felelőssége. Most, amikor a könyvelő könnyen húzhatja a rövidebbet,  jó szolgálatot tehet.

Ha másra gondoltál, akkor tekintsd tárgytalannak, amit összehordtam.

 

Üdv.

markne
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

miért is kell szerződést kötnünk?

HozzászólásSzerző: garbo50 » szer. feb. 20, 2008 3:33 pm

Ha az előttem szóló által vázolt szerződésre gondolsz ide másolok neked egy fórumtársunk által talált érdekességet, így te is átérzed a miértet.

Hírek, információk

A könyvelő feladatai, jogai, kötelezettségei

2008. február 06.  17:22
Forrás: Önadózó
Sok tévhit kering szakmai és vállalkozói körökben a könyvelői munkával kapcsolatban, ezért szeretnék most tisztázni néhány félreértést, tiszta vizet önteni abba a bizonyos pohárba, ami oly sokszor betelik.

Munkám során gyakran találkozom felháborodott vállalkozókkal, kiborult könyvelőkkel és méltatlankodó adóellenőrökkel. A gazdasági élet eme három szereplője szoros kapcsolatban áll egymással, mégis sokszor tűnik úgy, hogy elbeszélnek egymás mellett, néha nem is egy nyelven kommunikálnak, nincsenek tisztában a saját szerepkörükkel.
Ameddig nincsen semmi probléma, a vállalkozás jól működik, nem kell túl sok adót befizetni, és nem kap ellenőrzést a cég, addig senki sem gondolja úgy, hogy neki van a világon a legszörnyűbb könyvelője. Amint az adóhivatal górcső alá vonja a gazdasági társaságot, és talál valami kivetni valót a működésében, akkor szinte biztos, hogy a könyvelő lesz a hibás, hogy az adóellenőrökről már ne is beszéljünk. Holott, jó esetben mindenki csak a munkáját végzi, legjobb belátása szerint.

A félreértések elkerülése végett, a könyvelő és a vállalkozás között létrejött vállalkozói szerződésben rögzíteni kell a feladatokat, és a felek kötelezettségeit. Egy jól megkomponált szerződés az alábbiakat tartalmazza:
- a szerződő felek adatai ( név, cím, adószám )
- a könyvelő által vállalt kötelezettségek
- a vállalkozó mely határidőig köteles a könyvelés rendelkezésére bocsátani a bizonylatait
- a könyvelésre átadott bizonylatok adattartalmáért- annak valódiságáért- a vállalkozó felel
- a számviteli szabályok betartásáért a könyvelő a felelős
- a könyvelő díjazása
- a szerződés felbontásának lehetőségei és körülményei

A szerződés legfontosabb eleme a felelősség meghatározása, hiszen egy esetleges bírság kiszabásánál el kell dönteni, kit terhel a fizetési kötelezettség. Tapasztalataim szerint a könyvelőknek sem idejük, sem energiájuk nincs a cég által befogadott számlák - és az azokat kibocsátó társaságok – ellenőrzésére, ezért nem is vállalhatnak felelősséget érte. Más kérdés, hogy ha a könyvelő a társaság alkalmazottjaként végzi munkáját, a munkaszerződés mellékleteként szolgáló munkaköri leírásban ezt a feladatkört rá lehet testálni. Ebben a cikkben azonban kifejezetten a megbízási szerződéssel dolgozó könyvelők és az őket megbízó kisvállalkozók problémáival szeretnék foglalkozni.
A vállalkozásnak ki kell alakítania a saját számviteli szabályzatát, azon belül a bizonylatkezelési rendjét. Mivel a cégvezetők nagy többsége nem vett részt számviteli oktatáson, a bizonylati rend kialakításában, és a szabályzatok elkészítésében célszerű kikérnie a könyvelő segítségét. A könyvelő adhat tanácsot, segíthet felépíteni egy vállalkozás adminisztrációs hátterét, a megfelelő információk birtokában elkészítheti a cég szabályzatait, melyeknek betartása azután már a cégvezetők felelőssége. A megbízott könyvelő nem írhatja alá a pénztárbizonylatokat, nem vezetheti a vállalkozás pénztárkönyvét, nem engedélyezheti utalásra a bejövő szállítói számlákat, és főleg nem utalhat át semmilyen pénzösszeget a vállalkozás nevében annak számlájáról. Alapvető problémának látom, hogy sok könyvelő kolléga olyan feladatokat is bevállal a megbízásában, melyek egyáltalán nem tartoznának a feladatkörébe.

Nézzük át, mi is a megbízott könyvelő feladata

- kapcsolattartás biztosítása a cég vezetőjével
- a könyvelésre átadott számlák ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok külsőre megfelelnek-e a számviteli törvényben előírtaknak
- kontírozás, adatrögzítés, bérszámfejtés- amennyiben a szerződésben vállalta
- a megfelelő bevallások és adatszolgáltatások határidőre történő elkészítése és leadása a hivatalokhoz
- igény szerinti kimutatások elkészítése
- folyamatos konzultáció a vezetőséggel, és tájékoztatás nyújtása a változásokról
- a cégvezető figyelmének felhívása a szabálytalan működésre, tájékoztatás a szabálysértés várható következményeiről

A felsoroltakból is kitűnik, hogy a könyvelő elsődleges feladata a tájékoztatás, naprakész információk szolgáltatása, valamint a tanácsadás. Ehhez szükséges a bizonylatok megfelelő nyilvántartása és folyamatos könyvelése. Bizonylat nélkül – bemondásra – könyvelni nem lehet. Felelősséget ezen kívül csak azokért a részfeladatokért vállalhatnak, amelyeket képesek az ellenőrzésük alatt tartani. Minden olyan ügyletért, amelybe nem,- vagy csak részben látnak bele, nem szabad felelősséget vállalni, ha ezt mégis megteszi a könyvelő, akkor viselnie kell a következményeket.

Melyek ezek a kényes területek, amelyekért a cég vezetőségét kellene felelőssé tenni a szerződésben

- a befogadott számlák valódiságának ellenőrzése, kifizetésük engedélyezése
- a háttérszerződések elkészítése
- a kibocsátott számlák adattartalmának ellenőrzése
- a házipénztár és a banki átutalások kezelése, az elkészített pénzkezelési szabályzatnak megfelelően
- az elkészült bevallások adattartalmának ellenőrzése és egyeztetése a saját belső nyilvántartásával.

A vállalkozók többsége abban a tévhitben él, hogy a könyvelője „mindenható", nem hibázhat, és minden problémájára megoldást nyújt. A könyvelők igyekeznek is megfelelni ezeknek az elvárásoknak, és sokszor olyan dolgokban is próbálnak segítséget nyújtani, ami nem tartozik a feladatkörükbe. Ebből fakadnak azután a problémák, melyek végül kenyértöréshez – a szerződés felbontásához – és sértődéshez vezetnek. Rosszabb esetben pedig hosszan tartó pereskedés kezdődhet. Ha a megbízás előtt mindkét fél megfogalmazza az elvárásait, és írásban rögzítik is azokat a szerződés keretein belül, akkor elkerülhetőek a későbbi vitás esetek.

Nem is olyan régen megkeresett egy több éve működő cég vezetője azzal, hogy könyvelőt szeretne váltani. Ilyen esetben az első kérdéseim között szerepel a „miért" – egyszerű kérdőszó. Az erre adott válaszból szoktam eldönteni, hogy vállalom-e a társaság könyvelési feladatait. Az úriember a kérdésemre azt a meglepő választ adta, hogy elfáradt a könyvelője. Mivel ez a szó eddig még nem szerepelt a válaszok listáján, felkeltette az érdeklődésemet. Körbejárva a témát, hosszas beszélgetésbe kezdtünk, melynek végére megvilágosodott előttem az „elfáradt"- kifejezés valódi jelentése.  Szegény, leváltásra ítélt könyvelő, valójában belefáradt a küzdelembe, melyet a cég vezetőivel folytatott annak érdekében, hogy a vállalkozás a törvényi előírásoknak megfelelően működjön. Mivel úgy látta, nem fogadják meg a tanácsait, saját kezébe vette a bevallások összeállítását, és a vezetőséggel való előzetes egyeztetés nélkül nyújtotta be azokat az adóhivatalhoz. Megtehette, hiszen állandó meghatalmazással rendelkezett. A cég vezetője erre bosszút esküdött, és nem fizette ki a szerződés szerinti könyvelői díjat. A „megfáradt" könyvelő sem volt rest, ezért túszul ejtette a vállalkozás összes számláját és bizonylatait. Végül jómagam bújtam a békebíró szerepébe, és hosszas két-oldalú tárgyalások lefolytatása után, sikerült kiszabadítani a cég könyvelési bizonylatait, és a megbízási díj is rendezésre került.
A történet humorosnak tűnik, de ha belegondolunk, egyáltalán nem az. A könyvelő visszaélt a bizalmi jogkörével, a vállalkozó pedig kihasználta a könyvelőjére testált felelősséget.

Az elektronikus bevallással, a meghatalmazás kérdése még komplikáltabbá vált, mindkét félnek érdemes átgondolnia, mit vállal. A gyakorlatban többféle módon járnak el a könyvelő kollégák. Az egyik lehetséges megoldás az, hogy a könyvelő regisztráltatja magát az okmányirodában, és a 07T180-as bejelentőlapot meghatalmazottként nyújtja be. Tapasztalatból mondom, érdemes ebben az esetben is megmutatni a cégvezetőnek az elküldött bevallásokat, és a saját példányt kinyomtatva, aláíratni azokat. Másik variáció, hogy az aláírásra jogosult vezető regisztráltatja magát, és jelenti be az APEH-felé, hogy ő jogosult a vállalkozás bevallásainak benyújtására is. Ebben az esetben – mivel valószínűleg a bevallás nyomtatványokat a könyvelő tölti ki – vagy minden egyes alkalommal befárad a cégvezető a könyvelésre, és elküldi a saját bevallásait az ügyfélkapun keresztül, vagy megadja a kódját a könyvelőnek, hogy szabadon „garázdálkodjon" vele. Ez utóbbi megoldást senkinek nem javaslom, mert a regisztrációs kód a magánszemély részére szól, azzal nem csak a cég ügyeit lehet intézni, így olyan bizalmas információkhoz is hozzáférhet a könyvelője, amelyekhez egyébként a magánszemély nem járulna hozzá. Amennyiben a megbízást a vállalkozás vezetője szeretné visszavonni, azt a 07T182-es bejelentőlapon teheti meg. Amennyiben a könyvelő nem kívánja a megbízást tovább teljesíteni, ezt szintén a 07T182-es nyomtatványon jelentheti be. Ez a bejelentése az esetleges bírság kiszabása alól mentesíti.
A meghatalmazás visszavonásáig a bejelentett személyektől az adóhivatal elfogadja a bevallásokat, és minden meghatalmazottat értesít azokról. Ez egyben azt is jelenti, hogy közösen vállalnak felelősséget a küldeményekért, ezért ha a könyvelő mondja fel a szerződést, neki is érdeke a meghatalmazás visszavonása.


Üdv.

garbo50
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

miért is kell szerződést kötnünk?

HozzászólásSzerző: rkolozsvari » szer. feb. 20, 2008 4:44 pm

sziasztok!

köszönöm a válaszotokat, hasonlóan gondolom ezeket én magam is.

viszont azt hiszem, rosszul fogalmaztam meg a kérdésemet. megpróbálom leírni a problémát egy konkrét példával: jön a könyvvizsgáló, kéri a szállítói számlához a szerződést. történetesen a szállító külföldi és a vállalkozó fő tevékenységéhez szállít terméket milliárd/év szinten.

és itt jön a kérdésem: "szeretném tudni, hogy pontosan melyik törvény, melyik paragrafusa mondja ki, hogy szerződét kell kötnünk?"

Köszi előre is!

Üdv,

robi

rkolozsvari
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:19 am

miért is kell szerződést kötnünk?

HozzászólásSzerző: garbo50 » szer. feb. 20, 2008 5:34 pm

Szia!

Alapvetően az élet egész területén alkalmazni kell a szerződéseket, ennek vannak különbözői formái. Általánosságban a ptk az irányadó törvényi hely, de  felmerülhet több törvényi háttér. Gondolj a munkatörvénykönyvére, ami nevesíti a munkaszerződést. A gazdasági élet szereplóit is köti szerződéses fegyelem. Egyrészt a számviteli előírások( számlarend) is tartalmaznak olyan előírásokat, hogy a szerződéseket nyílván kell tartani ( gondolom ezért kérte a könyvvizsgáló) formailag lehet a szerződés egyébként szóbeli is, de ekkora összegnél hogyan érvényesíti a cég a késedelmes szállításból eredő kárát, a hibás termékkel kapcsolatos eljárásokat, jótállási, garanciális feladatokat. Ezeket mind mind szerződésbe kellenne foglalni, mert egyébként egy vitás bírósági esetben nincs semmi kapaszkodó.

tehát konkrétumot ami teljesen ezt előírja egyetlen törvényi helyen nem találsz, de mint az elején írtam az irányadó a ptk.

Üdv.

garbo50
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

miért is kell szerződést kötnünk?

HozzászólásSzerző: kaktusz1 » szer. feb. 20, 2008 5:44 pm

Sőt 2007.01.01-től a szerződések is számviteli bizonylatnak számítanak vagyis minden olyan dokumentum,amely alátámasztja a gazdasági esemény elszámolását. Végső soron a Ptk mellett maga a számviteli tv. is előírja SZTV. 166§ (1) bek.

kaktusz1

kaktusz1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

miért is kell szerződést kötnünk?

HozzászólásSzerző: viragmarta60 » csüt. feb. 21, 2008 5:17 am

Sziasztok! A 1996.LXXXI. tv. TAO-ról 3.számú melléklete a költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályairól szól, itt részletezi, hogy mikor lehet elszámolni a költségeket, ez az évek folyamán már többször módosult, de szerintem ezért is követeli a könyvvizsgáló a szerződések meglétét. Üdv: Márti
viragmarta60
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

miért is kell szerződést kötnünk?

HozzászólásSzerző: andulka » csüt. feb. 21, 2008 7:16 am

Szia!

 

Megnéztem a TAO tv. mellékletét, már nem írja, hogy szerződés kell hozzá. Régebben volt az a korlát, hogy 200 ezer forintot meghaladó beszerzés esetén kötelező a szerződés, de már nincs benne, csak enni:

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
1-3.
4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;

 

 

andulka
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:18 am

miért is kell szerződést kötnünk?

HozzászólásSzerző: andulka » csüt. feb. 21, 2008 7:18 am

A szerződés létrejöhet: írásban illetve ráutaló magatartással is.

De ha milliárdos (milliós) tételről van szó, akkor mindenképpen célszerű írásban szerződést kötni, melyben rögzítésre kerül az elszámolás módja, alkalmazandó árak stb.

andulka
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:18 am

miért is kell szerződést kötnünk?

HozzászólásSzerző: viragmarta60 » csüt. feb. 21, 2008 10:07 am

Szia! Igen itt volt korábban benne, hogy kell a szerződés, ezért mondtam többször módosult és lehet a könyvvizsgáló ezért kéri, mert itt volt és megszokás nála.

Ami a szerződések meglétét illeti szerintem, jelenleg elngedhetetlen része lett az életünknek a papírra fektetett szerződés, mert sajnos így is kevés a védettség egy nem fizetés esetén. (Az ép.ipar területén pedig külön jogzsabályok miatt a fontossága még nagyobb.)

Márti

viragmarta60
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

Következő

Vissza: Ellenőrzés

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég