Kedves fórumozók!
APEH vizsgálat áfa hiányt állapított meg egy cégnél. Az indoklás számomra eléggé zavaros, szerintem nem helytálló. A tényeka a következők:
A leginkább hajózásoktatással, hajóztatással foglalkozó családi kiscég (utóbbi években tevékenysége szinte a 0-val egyenlő, azaz vegetál) 2005-2006-os években hajókarbantartásra számolt el némi anyagköltséget, és ezzel kapcsolatosan vallott be levonható áfát (továbbgörgethető mínusz áfa). Egy másik céggel van üzemeltetési szerződése, mely alapján a másik cég tulajdonában lévő hajót karbantartás fejében üzemelteti. A tárolási költségek a tulajdonos céget illetik, a karbantartási költségek pedig az üzemeltetőt (azaz a mi cégünket). Az szerződés szerint az esetleges üzemeltetési bevételekből a karbantartási költségek levonása után a tulajdonos és az üzembentartó 60%-40% arányban részesedik. A szerződés 2005 augusztusi, és a vizsgált időszakban egyszer sem volt ilyen jellegű bevétel, viszont a karbantartási munkálatok költségei a vizsgált másfél év alatt félmillió forintot tettek ki, ennek az áfája a vitatott összeg, amit adóhiányként állapított meg az Apeh.
Észrevétel megtételére nem volt lehetőség 8 napon belül. Jelenleg van egy határozat adóbírságról, mulasztási bírságról és késedelmi pótlékról. A jegyzőkönyv a következőképp indokol: "Az 1992. évi LXXIV. törvény 33.par.1.b. pontja kimondja, hogy nem vonható le az előz. felsz. áfa, ha az adóalany a terméket és szolgáltatást teljes egészében az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységi körön kívüli célra használja fel, hasznosítja. Fentiek következtében az ellenőrzés a hajó javításához beszerzett anyagok áfa tartalmát nem fogadja el levonható adóként." Ez az adóhiány indoklása. A mulasztási bírság indoklása az, hogy nem történt elszámolás a bérleti díjjal kapcsolatosan a szerződő felek között, és árbevételt az ellenőrzés a bizonylatok között nem lelt fel, és ezt számviteli rend és bizonylati fegyelem hiányosságának veszi.
A non-plus ultra, hogy a késedelmi pótlék számításánál nem veszi figyelembe a mínuszos áfa pozíciót, ami miatt (ha az ellenőrzés által megállapított adóhiány be lett volna vallva) nem az adóhiány teljes összegével nőtt volna a fizetendő áfa, hanem annaek egy töredékével (hiszen pl. a mínusz 80 ezer áfa helyett -80+140= +60 áfa lett volna az adó), és csak ez után lenne jogos felszámítani a késedelmi pótlékot.
Baj az, ha egyszer tényelg nincs bevétel??? És ha nincs, azt kötelező írásban dokumentálni??
Mivel nincs nagyon tapasztalatom az apeh ellenőrzések terén, szívesen vennék némi segítséget, érdemes-e fellebbezni 30 napon belül.
Miki