Szia Kofler!
Remélem hasznát veszed! Mivel nem írtad, hogy Mao-on mennyi az összevonandó jövedelme, konkrét választ nem lehet adni, de úgy gondolom, hogy a belföldről származó összevonadó jövedelme összege után teljes egészében különadó fizetésére kötelezett.
- Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem nem éri el a járulékfizetés felső határát, értelemszerűen nem kell különadót fizetni.
- Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem meghaladja a járulékfizetés felső határát, de abban
= a belföldről származó jövedelemrész kisebb, mint az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határa közötti különbség, akkor a különadó alapja a belföldről származó jövedelem.
Példa:
a belföldről származó jövedelem 1 millió forint
a külföldről származó jövedelem 9 millió forint
a járulékfizetés felső határa (6 748 850 forint) és az összes jövedelem (10 millió forint) különbsége 3 251 150 forint
ami több, mint a belföldről származó jövedelem, ezért a különadó alapja a belföldről származó jövedelemrész, azaz 1 millió forint
= a belföldről származó jövedelemrész nagyobb, mint az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határának különbsége, akkor a különadó alapja a járulékfizetés felső határa és az összes jövedelem közötti különbség.
Példa:
a belföldről származó jövedelem 6 millió forint
a külföldről származó jövedelem 4 millió forint
a járulékfizetés felső határa (6 748 850 forint) és az összes jövedelem (10 millió forint) különbsége 3 251 150 forint
ami kisebb, mint a belföldről származó jövedelem, ezért a különadó alapja a járulékfizetés felső határa és az összes jövedelem közötti különbség,
azaz 3 251 150 forint.
2007/90. Adózási kérdés magánszemély külföldön megszerzett jövedelemének figyelembevétele a különadó megállapítása esetén
[az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 2. §]
A Kjtv. nem rendelkezik arról, hogy a magánszemélyek esetében a különadó alapjának megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a külföldről származott jövedelmeket. A nemzetközi egyezményekből következően azonban csak azokat a jövedelmeket lehet adóztatás alá vonni az egyes államokban, amelyekről az egyezmény kifejezetten így rendelkezik. Mivel a különadó is jövedelem alapú adó, ettől eltérő elvet követni értelemszerűen nem lehet. Így azokban az esetekben, amikor a vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján az adott jövedelem nem adóztatható a magánszemély illetősége szerinti államban (jelen esetben Magyarországon), az nem lehet a különadó alapja sem. Ha azonban a jövedelem az egyezmény szerint az adóalap megállapításánál figyelembe vehető (adóterhet nem viselő járandóság), értelemszerűen része az összevont adóalapnak is, így befolyásolja a mellette szerzett belföldi jövedelem személyi jövedelemadó- és különadó kötelezettségét is.
Ha az összevont adóalapban külföldről és belföldről származó jövedelem egyaránt van, meg kell állapítani az összes jövedelem és a járulékfizetés felső határa közötti különbséget. Ha az együttes jövedelem kisebb, mint a járulékfizetés felső határa, értelemszerűen nem kell különadót fizetni. Ha az összes jövedelem meghaladja az említett határt, de a belföldről származó jövedelemrész kisebb, mint a különbség, akkor a különadó alapja a belföldről származó jövedelem összege. Abban az esetben, ha a belföldi jövedelem nagyobb, mint a különbség, a különadó alapja a két összeg különbsége.
(PM Jövedelemadók főosztálya 7341/2007. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302480745/2007.; AEÉ 2007/9.)