Szerző: pseniko » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am
Heti 36 órát meghaladó mv-vel rendelkező hölgy vállalkozói igazolványt vált ki. Kb 1-1,5 hónap múlva szülni fog, jogosult TGYÁS-ra GYED-re. Nem dolgozna személyesen ebben az időszakban. TGYÁS alatt a férje munkaviszonya megszűnik, és szeretné alkalmazottként foglalkoztatni.
Személyes közreműködésnek minősül-e, hogy vállalkozását fenntartandó alkalmazottat foglalkoztat, aláírja a hivatalos papírokat, a munkaszerződést?
Ha van valakinek személyes élménye azt is szívesen veszem.
Enci
Szerző: sz.judit » hétf. feb. 04, 2008 6:22 pm
Szia Enci!
Hasonló esetben én azt a tájékoztatást kaptam, hogy az egyéni vállalkozó akkor is személyesen közreműködik, ha alkalmazott viszi a vállakozást, de a hivatalos papírokat ő írja alá.
Üdv.Judit
Szerző: pseniko » hétf. feb. 04, 2008 6:35 pm
Szerző: Rubelia » hétf. feb. 04, 2008 6:55 pm
Sziasztok!
Én az oep-től kaptam szintén hasonló választ, telefonon.
Szerző: jános123 » hétf. feb. 04, 2008 7:03 pm
Hello Enci!
NEM MINŐSÜL személyes közremüködésnek!
Van erről egy állásfoglalásom. Az ügyfelem főállású apa. Beruházást hajtott végre, szerződést kötött, anyagot rendelt, sőt még a támogatással kapcsolatos ügyeket is ő intézte. Nem minősül személyes közremüködésnek. Ne bízzál a telefonos válaszokban,mert nincs mögötte felelősség, és törvényi hivatkozás.
János
Szerző: HIDNA » hétf. feb. 04, 2008 7:18 pm
A vállalkozói igazolvány léte nem akadályozza az ellátások igénybevétében.
A TGYÁS, Gyed mellett nem végezhet keresőtevékenységet. Ha a vállalkozásában a tevékenységet, és nem a "képviseletet", alkalmazott, vagy a segítő családtag látja el, nem lesz akadályozó tényező. Én is vállalkozó vagyok 15 éve, közben szültem, a gyermek 3 éves koráig bejelentett alkalmazottam ,bevételem volt. Teljesen rendben ment minden. És ez a szabályozás azóta sem változott, ugyanilyen formában működik.
Klári
Szerző: andulka » hétf. feb. 04, 2008 8:30 pm
Egyetértek Jánossal és Klárival, a lényeg az, hogy keresőtevékenységet nem folytat, tehát az esetleges "munkavégzésért" nem részesül díjazásban.
Bár azért van némi csavar:
1997. évi LXXXIII. tv.
42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja
Én ebből azt veszem ki, hogyha hatósági engedélyhez kötött tevékenységről ad számlát, de az ehhez szükséges képesítéssel az alkalmazottja nem rendelkezik, akkor viszont nem jár neki a GYED.
Egyébként annak idején nekem is azért kellett BT-t csinálnom, mert az APEH szerint (persze telefonon) GYED mellett nem lehettem volna EV akkor sem, ha alkalmazottam van.... Ha már akkor is lett volna ez a fórum :)
Szerző: ciza » hétf. feb. 04, 2008 8:38 pm
Szerző: pseniko » hétf. feb. 04, 2008 8:39 pm
Szerző: béci » hétf. feb. 04, 2008 8:44 pm
Enci, ezt az APEH honlapjáról másoltam le
A társadalombiztosítási szabályok is a tevékenység személyes folytatása és nem a személyes közreműködés esetére állapítanak meg külön szabályokat.
A társadalombiztosítási szabályok vonatkozásában a Tbj. 28. §-ában meghatározott járulékalap korrekciós lehetőség, valamint a 29 § -ban meghatározott járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítésnél a vállalkozói tevékenység személyes folytatása a feltétel, melyen a vállalkozói igazolványban feltüntetett, vagy a társasági szerződésben meghatározott tevékenység személyes folytatása értendő.
A társadalombiztosítási szabályok különbséget tesznek a járulékfizetés tekintetében akkor is, ha a vállalkozói igazolvány birtokában a vállalkozó "saját elhatározásából" a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja - pl. a vállalkozói igazolványt kiváltja, de nem kezdi meg a tevékenységét - ekkor a minimálbér alapján a járulékfizetési kötelezettség az igazolvány átvétele napjától fennáll, mert ettől a naptól kell biztosítottnak tekinteni a természetes személyt. Ugyanígy kell értelmezni, ha a vállalkozói tevékenységet alkalmazott, segítő családtag útján látja el. Analóg módon alkalmazandó a szabály a társas vállalkozó esetében is.
A járulékfizetési kötelezettség alól azonban a Tbj. törvény idézett, meghatározott eseteiben mentesíti a biztosított egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs.
Ha például a vállalkozó állítása szerint személyesen nem folytatta a vállalkozói tevékenységét, de a költségei között vállalkozói kivétet elszámolt, úgy a vállalkozás személyes folytatásának ténye külön bizonyítás nélkül is megvalósultnak tekinthető, és analóg módon érvényes ez, ha a társas vállalkozó részére a személyes közreműködés ellenértékeként díjazást fizettek.
Kivét, illetve díjazás elszámolás hiányában is megvalósulhat a vállalkozói tevékenység személyes folytatása, ha azt az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzése során megállapítja.
Az egyéni vállalkozói törvénynek, illetve a társasági törvénynek a vállalkozás szünetelésére vonatkozó szabályai hiányában a vállalkozó akkor is köteles az Art. szerinti adókötelezettségek, a Tbj., Tny., Eb. törvény szerinti kötelezettségek (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás) teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott, segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. E kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a Tbj. törvényben a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt.
(2202/2005. - Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások főosztálya)
Béci
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 49 vendég
