Megbizási dij

[HANGA]

Ha  a megbizott  ingyenesen  vállalja  el  a megbizást,  a  PTK  478 §  szerint,  hogyan lehet  helyesen eljárni.  A  megbizásért  dij  jár,  hiszen senki  nem  dolgozik ingyen.  Viszont az  ügy  természetéből adódóan  a  megbizott  ingyenesen  is  vállalhatja.  Tehát  megállapodnak  valamiféle  jutalékos  rendszerben,  ami  csak  eredmény elérésekor  lesz  kifizetve. KB ugy, mint a biztositási üzletkötőknél. Hónapokig dolgoznak,  és  csak  bizonyos cél  elérésekor kapnak  megbizási  dijat. Hogyan alakul  ilyenkor a járulék, az  adó  -  mármint azokban a hónapokban amikor nincs megbizási dij  fizetés. Ki és  milyen járulékokat  fizet, illetve  fizet-e egyáltalán.  Ha  nem  fizet,  utólag az  APEH átminősiti-e valamilyen más  jogviszonnyá, vet-e ki rá  járulékot.  Van-e valakinek erről  információja?   Tisztelettel:  Hanga

[zspotorke]

Szia Hanga!

Irod, hogy ingyenesen vállalja, azután azt írod, hogy jutalékos rendszerben állapodnak meg. A kettő ellentmond egymásnak. Ha ingyenesen vállalunk valamit, azaz nem veszünk fel jövedelmet, akkor abból nyilvánvalóan fizetési kötelezettségünk sem keletkezik.

Amit Te szeretnél, hogy csak akkor fizetsz, ha van eredmény, azt nem megbízási jogviszonynak, hanem vállalkozási jellegű jogviszonynak hívják. Ennek alapján az egyéni vállalkozónak nem minősülő személy eredmény létrehozására vállal kötelezettséget. Ez tehát egy olyan munkavégzésre irányuló jogvisszony kötnek, amelynek keretében az adott utasításban meghatározott munkaeredmény kell elérni. Ez jellemzően adószám birtokában tud csak megvalósulni. Az adószámos magánszemély számlát ad neked és a biztosítását, hasonlóan bírálod el, mint a megbízások esetében.

A megbízási jogviszony azért nem jó az esetedben, mert ott a megbízott a dijat akkor is követelheti, ha a tevékenysége nem vezetett eredményre, a megbízásnak ugyanis incs eredménykötelme. Többek között ebben különbözik a vállalkozási jogviszonytól, ahol viszont van.

Üdv: P.Zsuzsa

[tdul]

Sziasztok!

Szerintem itt Hanga nem azért említette a jutalékos rendszert, mert ő kifejezetten azt szeretné használni, hanem, mert úgy érzi, az lenne a megfelelő az ingyenes megbízásos helyett. Nos, szerintem, ha valakinek egyébként van bejelentett munkaviszonya (esetleg vállalkozás), ahonnan jövedelmet kap, ami után tisztességesen fizeti a járulékokat, akkor nem lehet gond abból, ha szerződés szerint ingyenesen vállalja el a munkát. És ebben az esetben természetesen járulékfizetési kötelezettség sincs.

 Timi

[opika]

Nem értek egyet tdul válaszával, P. Zsuzsáéval viszont igen.   Ne felejtsétek el, hogy a Tbj. szerint a biztosítási kötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Az, hogy valaki valahol tisztességesen fizeti a járulékot, nem mentesít egy másik jogviszonyban keletkezett jövelem járulékfizetése alól. Az nem életszerű, hogy ingyenesen végzünk valamit. Erre vonatkozóan van egy új jogszabály az önkéntes munkavégzésről, de ez nem felel meg annak. A PTK- szerint a megbízásnál előfordulhatnak esetek, hogy ingyesen látja el, de annak feltétele van. A P.Zsuzsa által kifejtettek okán ez pedig nem lehet megbízás. 

Egy magán megjegyzés: Ha mindenki arra játszik, hogy ne fizessen járulékot, miből fogják az én nyugdíjamat fizetni, amit pár év múlva szeretnék igénybe venni? Én már több mint 36 éve fizetem a másét, jusson majd nekem is valami.  "Ide képzelj el egy mosolygós smile-t" 

[zspotorke]

Aranyos vagy!!!!  Férjem szokta modani, nem szabad bántani a fiatalokat, mert most keresik a nyugdijunkat. Ezt csak pihentetésnek írtam.!!!!!!!

[tdul]

Én személy szerint még nem vállaltam ingyenesen munkát, de amennyire tudom, az ügyvezető igazgató is megbízással látja el feladatait, mivel alkalmazott nem is lehet, és nálunk a cégnél kettő vezető tisztségviselő is van, aki jövedelm nélkül van itt, és persze, járulékokat sem fizetünk utánuk.

Most már én is kiváncsian várom, hogy mi is a helyes válasz.

 Timi

[opika]

Az ügyvezető igazgató sem szerelemből látja el a teendőket, csak nem azon az ágon veszi ki a jövedelmet, hanem osztalékként. Ha nem lenne tulajdonos gondolod, hogy ingyen látná el az ügyvezetői teendőket. Na, ide megint hiányzik egy smile.

[tdul]

Most lehet ide bármennyi mosolygós smiley-t beszúrni, de az eredeti kérdés az volt, ha az illető megbízásosként nem kap jövedelmet, kell-e, és mennyi adót, járulékot fizetni utána.

[zspotorke]

Szia tdul!

Nyilvánvalóan, ha valaki nem kap jövedelmet akkor sem adót, sem pedig járulékot nem kell fizetni. A megbízásos jogviszonyban nincs vélelmezett (kötelező jellegű) járulék ill. adóalap. De mint írtuk, a kérdéses eset szerintem, (szerintünk) nem lehet ilyen jogviszony. Erre próbáltunk rávilágítani. A különböző, egyre nehezebben értelmezhető jogszabályok között meg néha elfér egy vagy több smiley. 

P.Zsuzsa

[jutka58]

A munkaügyi felügyelőség még a tipikusan megbízási szeződést is átminősítette munkaszerződéssé egy ellenőrzés során (egy szoba kifestéséért x összeg szerepelt a szerződésben a munka elvégzése után).

Ugyanezt a szerződést az Apeh is vizsgálta, a revizor szerint megbízási szerződés, ha pl: egy kirakat rendezéséért x összeget kap utólag a kirakatrendező.

Szerintem ebből világosan látszik, hogy minden megbízási szerződésbe belekötnek.