Házipénztáradó

[atloras]

Szeretném megtudni, hogy egy Bt-nek hogyan számítsam ki a házipénztáradóját január 1-től? Milyen megoldás mutatkozhat az adóalap csökkentésére? Köszönet!

[ducheniko]

Kedves atloras!

Össze kell adni a napi záróegyenlegeket. Csak azokra a napokra amelyeken pénzmozgás volt. Össze kell adni azoknak a napoknak a számát is, amikor volt pénzmozgás. A pénzösszeget el kell osztani a napok számával. Ha ez 300.000 Ft felett van illetve, ha az összes bevétel 0,8%-a ennél nagyobb lesz, akkor az ezen felüli összeg 20%-a a házipénztáradó. Ha a programod nem tudja ezt, akkor használhatsz Excel táblát is, de jó kis meló egy-egy nagyobb cégnél.

Mivel a záróegyenlegeket kell csak figyelembe venni, így a lényeg, hogy a nap végére csökkentsük valahogy a pénztárat. A legegyszerűbb, de talán a legdrágább megoldás, ha befizetjük a bankba. Egy kisebb összeget ki lehet adni az alkalmazottaknak, tagoknak elszámolásra, de ezzel is macera van. A legjobb, ha kölcsönadod a pénzt másnak. Ugyanakkor viszont, ha magánszemély kapja a kölcsönt, akkor a jegybanki alapkamat +5%-ot rá kell fizetni, mint kamatot vagy ha a kamat ez alatti, akkor a különbözet, mint kamatkedvezmény után 44%-os SZJA-t kell fizetni!

Remélem segíthettem!

ducheniko 

[sünci]

Nincs különbség a házipénztáradó kiszámításában Bt és Kft között. Elsőre kissé bonyolultnak tűnik, aztán meg macerásnak, de az én értelmezésem alapján először is összegezni kell az év során mutatkozó záró pénzkészleteket azokra a napokra, amikor volt forgalom a házipénztárban. Ezt az összeget el kell osztani azoknak a napoknak a számával, amikor volt forgalom a házipénztárban. Ez az eredmény lesz az átlagos pénztárkészlet, amit a megengedett szinthez kell viszonyítani. A megengedett szint a bevételek 0,8%-a, de legkevesebb 300 000 Ft. Amennyiben a tényleges átlagos pénztárkészlet meghaladja a megengedetett, akkor a két érték közti különbség képezi az adó alapját.

Pl1: nyitó  50000 Ft; jan.14.-én befolyt 200eFt, a zárókészlet 250000 Ft; február 20-án kiadtunk 50eFt-ot, a zárókészlet 200000 Ft, szeptember 05-én kiadtunk 100eFt-ot, a zárókészlet 100000 Ft, december 06-án befolyt 50eFt, a zárókészlet 150000 Ft

átlagos pénztárkészlet: (250000+200000+100000+150000) / 4 = 175000 Ft ekkor az összeg kisebb a minimális megengedett értéknél, így a bevétel összegét nem is kell vizsgálni, nincs adófizetési kötelezettség

Pl2: nyitó  1050000 Ft; jan.14.-én befolyt 200eFt, a zárókészlet 1250000 Ft; február 20-án kiadtunk 50eFt-ot, a zárókészlet 1200000 Ft, szeptember 05-én kiadtunk 100eFt-ot, a zárókészlet 1100000 Ft, december 06-án befolyt 50eFt, a zárókészlet 1150000 Ft

átlagos pénztárkészlet: (1250000+1200000+1100000+1150000) / 4 = 1175000 Ft ekkor az összeg nagyobb a minimális megengedett értéknél, így a bevétel összegét is kell vizsgálni:

A: bevétel 10 millió Ft, ennek a 0,8%-a 80 000 Ft, ami kisebb a megengedett minimumnál, tehát a megengedett minimumhoz viszonyítunk és az adó alapja 1175000 - 300000 = 875000 Ft, az adó mértéke pedig ennek a 20%-a, 175 eFt lesz

B: bevétel 100 millió Ft, ennek a 0,8%-a 800 000 Ft, ami meghaladja a megengedett minimumot, így ehhez az értékhez viszonyítunk és az adó alaapja 1175000 - 800000 = 375000 Ft, az adó mértéke pedig ennek a 20%-a, 75 eFt lesz.

A majdani adóalap csökkentésére most van "nagyszerű" lehetőség a kedvezményes 10%-os adó befizetése mellett felvehető osztalékként (természetesen csak az eredmény alapján lehetséges mértékben) történő kifizetés. Vagy, ha a társaságnak van tagi kölcsöne, vagy más fizetési kötelezettsége akkor érdemes azt visszafizetni a tagoknak.

[gyergyoiistvan]

Kedves sünci!

Az elején úgy tünt, hogy megy a matek, de amikor ahhoz a sorhoz értem, hogy "ha a társaságnak van tagi kölcsöne, vagy más fizetési kötelezettsége akkor érdemes azt visszafizetni a tagoknak", akkor kissé elbizonytalanodtam.

Szerintem próbáld meg végig számolni, hogy mennyire is éri meg ez a lehetőség! Meg fogsz lepődni!