Bérleti díjról számla

[marta84]

T. Kollégák!

Azt szereném megkérdezni, ha egy egyéni váll., akinek a tevékenyégei között szerepel a lakás bérbeadás, és ha egy magánszemélynek kiadja, (akinek a munkáltató kifizeti a bérleti dijat majd számla alapján), akkor az egyéni váll.-nak milyen ktg-ei vannak a bérlet dij után. A váll-ban van másból bevétel.

Ha a bérleti dij 55 000 ft, netto, akkor %-os eho-t ugy tudom, hogy nem kell fizetni, mert 1 mft alatt van éves szinten.

A váll-ban a bevételek összeadódnak a többi tevékenységgel. Szja-t ezután ugye külön nem kell fizetni?

Köszi a válaszokat

Márta84

[madora100]

Márta84!

Miután a bérleti tevékenység az egyéni vállalkozói tevékenység keretében kerül művelésre, az egyéni vállalkozótól  a kifizető semmit nem fog levonni, mert a számlán szerepel a bérbeadó vállalkozói igazolványának száma. (egyébként a magánszemély bérbevevő nem is kifzető) A bérbeadás számla szerinti nettó összege a vállalkozói bevételek között kerül kimutatásra és ugyanúgy viselkedik  szja szempontjából, mint a többi vállalkozói tevékenység utáni adózás. Vagy személyes kivét, vagy osztalék. Az osztaléknál lép be a %-os eho. 

Tehát sem külön szja fizetési kötelezettség, sem pedig külön eho kötelezettség nem lép be.  

[madora100]

A költségek pedig a bérleti szerződésben foglaltak függvényében, lehetnek anyagköltségek(áram) igénybevett szolgáltatás(telefon,gáz,víz,távhő), valamint  kommunális adó, iparüzési adó, ha társasház lakás akkor a közös költségek. Tehát mindaz, ami az üzeltitevékenséggel összefüggésbe hozható.

[fgy_ado]

Kedves "marta84"!

Amennyiben a magánszemély a lakás bérbeadást egyéni vállalkozóként teszi, rá nem vonatkozik az SZJA tv. 74. § (1) bekezdése [bevétel egésze jövedelem, mely után az adó 25 %].

4 %-os EHO-t azért nem kell megfizetni, mert az, az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó magánszemély jövedelmére vonatkozik.

Az ingatlan bérbeadása után kapott bevétel a vállalkozás bevételének része.

Az egyéb költségek tekintetében érdekes lehet néhány dolog: kinek a tulajdonában van a lakás (vállalkozásé, magánszemélyé, netán 50 %-ban csak a tulajdona, a másik 50 % pl. a feleségé), a mérők alapján kapott számlák kinek a nevére érkeznek, a fogyasztások továbbszámlázásra kerülnek-e, tényleg tevékenységi körében van-e az ingatlan bérbeadás, áfás, evás ?

Üdvözlettel:

fgy_ado

[pocsimari]

Ha az egyéni vállalkozó nem a vállalkozói tevékenyzégek közé tesz a bérbeadást,hanem elkülönítve mint egyébb jöv,szerző tevékenység,akkor alkalmazhatja a bérbeadási adózást.

[gyergyoiistvan]

Ezzel így nem értek egyet. Ahogy Fgy is kérdezte kérdés, hogy kinek a nevére szólnak a számlák. Ha egyéni vállalkozóként elszámolja a számlákat, akkor össze kell vonni a többi vállalkozói jövedelmével és nem lehet alkalmazni a 74.§-t. Ez teljesen független attól, hogy hova számolja el a költségeket és hogyan tartja nyilván.

A törvény valamennyi olyan esetben, ahol a magánszemélyről egyéni vállalkozóként beszél, akkor egyéni vállalkozót ír. A 74.§-ban magánszemélyt említ és kitér arra az eshetőségre, ha önálló tevékenységből származó jövedelemként kezeli a bérbeadásból származó jövedelmet.

Üdvözlettel: Gyergyói István

[zspotorke]

Szia Madora!

Az olyan költségek, amelyek nem a vállalkozás érdekében merülnek fel, nem számolhatók el a bevételekkel szemben. Gondolom eddig egyetértünk. De én azt olvastam valahol, hogy az általad felsorolt költségek közül olyanok mint például a távhő, a gáz alapdij, a telefon alapdij, a kommunális adó, a közös költség - nem azért "keletkeznek" mert bérbeadjuk a lakásunkat, hanem vállalkozástól függetlenül - tulajdonosi minőségben is fizetnünk kellene őket- ezért nem lehetséges a vállalkozásból származó bevétellel szembeni elszámolásuk. (Talán még a telefonalapdij védhető lenne. ) Mit Szólsz ehhez?

Üdv: P.Zsuzsa

[madora100]

Zsuzsa!

Én a fenti példaként hozott költségeket olyan lakás bérbeadásánál értettem, amely különálló lakásként, csakis bérleti tevékenység folytatása céljából került beszerzésre. Hiszen még kamattármogatás is igényelhető az erre a célra beszerzett lakáshoz. Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, magánszemély részére való értékesítés céljára lakást építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet, és szerződésben vállalja, hogy a lakást vagy értékesíti vagy legalább 20 évig bérbe adja, illetőleg a bérbeadásra vállalt időszak alatt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt - áfát is tartalmazó - eladási ára, bérbeadás esetén az építési költsége a 30 millió forintot nem haladja meg. De ha nem is ilyen céllal vásárolta vagy építette, nagyon sokan külön lakásban laknak és a régi lakásukat adják bérbe teljes egészében. 

Ezesetben természetes, hogy a felmerült szolgáltatásokat elszámolhatja a költségei között a bérleti díjjal szemben, vagy továbbszámlázhatja azt a bérlő részére közvetített szolgáltatás címén. (hacsak nem a bérlő nevére került átírásra a mérőóra)