EV webboltot üzemeltet.Ebben kérném a segítségeteket ha valaki könyvel ilyen jellegű tevékenységet.Naplófőkönyvet vezet.Minden érdekel e témában.Előre is köszi!
EV webboltot üzemeltet.Ebben kérném a segítségeteket ha valaki könyvel ilyen jellegű tevékenységet.Naplófőkönyvet vezet.Minden érdekel e témában.Előre is köszi!
Érdekel a naplófőkönyv vezetése,valamint negyedéves áfás.Mivel interneten keresztül értékesít érdekel az ezzel kapcsolatos könyvelése,számlázása,egyszóval minden.Sajnos a kereskedelemben sem vagyok otthon.
A naplófőkönyv vezetésére vonatkozóan a számviteli tv. egyszeres könyvvitel tartalmi meghatározásait kell figyelembe venni, s annak megfelelően vezetni, zárni,stb. Az egyéni vállalkozók alapvető adózási,járulék fizetési - elszámolási tájékoztatók vannak fenn az APEH portálon. Javaslom tanulmányozni először, s ha valami konkrét nem érthető, akkor arra itt talán tudnak a fórumozók válaszolni.
De hogy egy kereskedő nem jártas a kereskedelemben, stb. - a könyvvezetés, adózás tekintetében javaslom szaképzett könyvelő igénybevételét, hát a kereskedésre vonatkozóan meg talán valami kereskedő szakmabeli tanácsát kérni, esetleg tanfolyamon, stb. megtanulni. Nagyon durva büntetési tételeket tartalmaz az Art., stb. , ebben formában ezt tudom tanácsolni, továbbá vannak már ezen a fórumon kitárgyalt kérdések ev. járulékfizetése, bevallása, stb. - ezekből is lehet tanulni.
Az elektronikus vásárlások kapcsán az alábbi esetek különíthetők el:
1. Az eladó szolgáltatását, termékét elektronikus úton lehet megrendelni, megvásárolni (akár igénybe venni), az eladó belföldi és alanya a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (a továbbiakban: Szt.)
Ebben az esetben az eladó (függetlenül az értékesítés módjától) az Szt.-nek megfelelő bizonylatot köteles kibocsátani. Ezt a jelenleg érvényes szabályozás szerint megteheti papír alapon, illetve megteheti elektronikus formában is abban az esetben, ha az elektronikus bizonylatot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel hitelesíti. Az elektronikus formában kiállított számlákra vonatkozóan az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet megengedi (az ott rögzített keretek között) az EDI rendszer használatát is.
2. Az eladó szolgáltatását, termékét elektronikus úton lehet megrendelni, megvásárolni (akár igénybe venni) és az eladó külföldi illetőségű
A külföldről történő beszerzés, illetve a külföldi partner által nyújtott szolgáltatás számviteli elszámolásakor gyakran jelentkező probléma, hogy az Szt. külső bizonylatok tartalmára vonatkozó előírásait az Szt. hatálya alá nem tartozó - jelen esetben külföldi illetőségű - bizonylatkibocsátókra nem lehet alkalmazni. Ezért előfordulhat, hogy az Szt. hatálya alá tartozó hazai vállalkozás az import beszerzéséről, importszolgáltatás igénybevételéről közvetlenül egyáltalán nem kap bizonylatot, vagy nem a hazai előírásoknak megfelelő bizonylatot kap. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy a kibocsátóra vonatkozó, az adott országban a kibocsátott bizonylatokkal kapcsolatban fennálló jogszabálynak megfelel-e az adott bizonylat. Amennyiben nem felel meg, úgy a külföldi partner a hiányos vagy helytelen tartalommal kibocsátott bizonylattal nem csak a magyar, hanem a saját országának a vonatkozó jogszabályait is megsértette, így ebben az esetben az ilyen bizonylatot nem indokolt befogadni. Ha a külföldi eladó, szolgáltató olyan bizonylatot bocsát ki, amely a vállalkozására vonatkozó összes hatályos jogszabálynak megfelel, de a magyar Szt. külső bizonylatokkal kapcsolatos előírásait nem elégíti ki, úgy a következőket lehet mérlegelni:
a. Létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között;
b. Bizonyítható-e a termékért, a szolgáltatás igénybevételéért fizetett ellenérték kifizetése;
c. Bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában az értékesítés, illetve a szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ténye.
Amennyiben ez a három feltétel egyszerre teljesül, (és a korábban említetteknek megfelelően a bizonylatkibocsátó nem vétett a rá vonatkozó bizonylatkibocsátással kapcsolatos jogszabályok ellen), úgy a három feltétel fennállását bizonyító dokumentumok alapján a felmerült költséget el lehet számolni a vállalkozás számviteli rendszerében, abban az esetben is, ha a külföldi partner által kiállított bizonylat nem felel meg teljes körűen a magyar Szt. előírásainak.
3. Az Internetes felületen nem közvetlenül az eladó szerepelteti az ajánlatát, azaz az Internetes oldal és annak fenntartója csak közvetítőként szerepel az ügyletbenEzt hol találtad?Már régóta görcsölök a keresővel,de nem találtam semmit.Köszönöm neked és puszi!!!
Nem tudom van-e mit, de hátha.
üdv.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 43 vendég