További kérdések:
Figyelembe kell-e venni a jövedelem megállapításánál a cég által biztosított telefon magáncélú használata kapcsán keletkezett (vélelmezett 20 %) jövedelmet.
Kinél kell figyelembe venni és milyen arányban, ha ugyanazt a telefont többen is használják?
A cég által biztosított otthoni internethasználat beszámít-e?
A cégautó használata beleszámít-e a jövedelembe? Ha igen, milyen értéken?
Ennél könnyebben csak a vállalkozók juthatnak hozzá a támogatáshoz – náluk tulajdonképpen csak döntés kérdése, hogy a legnagyobb állami segítségre pályázva csak a minimálbér körüli jövedelmet vallanak be vagy azért annál valamivel nagyobbat, és így megelégszenek kisebb központi segítséggel. Az igénylőlapon az elmúlt háromhavi jövedelmek átlagáról kell számot adni személyenként. A jövedelmet azonban nem teljesen pontosan határozzák meg – az igénylés általánosságban vállalkozói jövedelmekről beszél. Az általános kiegészítés szerint ide tartozik minden a személyi jövedelemadó-bevallásban szereplő jövedelem – így a vállalkozói kivét vagy az osztalékból származó is. Ám azt, hogy ezt éppen abban a három hónapban kapja-e meg a vállalkozó – sokszor saját magától –, nem befolyásolja semmi. Ráadásként mivel az igénylőlap március végéig benyújtható úgy, hogy a támogatás visszamenőlegesen januártól jár, az élelmes vállalkozó képes lehet olyan időszakot meghatározni, amikor a cégéből nem vett fel pénzt. Mindeközben számos jövedelemről szó se esik: ilyen például az evás vállalkozó jövedelme – neki elvben nem kell beírnia semmilyen összeget, hiszen szja hatálya alá tartozó keresménye nem volt. Ám az sem előírható, hogy az evás vállalkozó a teljes bevételét tekintse személyes jövedelemnek – ez ugyanis nála nem igaz, hiszen a vállalkozással kapcsolatban költségei merülnek fel. Átalányt azonban erre aligha állapíthatnak meg nála – erre nincs törvényi felhatalmazás, ráadásul vállalkozástípusonként eltérő a nyereséghányad.
Így a vállalkozók tulajdonképpen majdhogynem olyan jövedelmet írnak az igénylőlapra, amilyet akarnak – és ezért cserébe meg is kaphatják a támogatást. Mindezeken túl az új rendszerben nem számít a lakásnagyság sem: a gázártámogatásnak alapesetben csak a háromezer (nagycsaládosoknál az ötezer) köbméteres fogyasztás szab határt: az állami árkiegészítés csak az e feletti mennyiségre nem jár. Ám így – fűtsön bármekkora palotát a vállalkozó – ha a jövedelembevallásban alacsony összeg szerepel, az állam fizet.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=385225&rvt=5
Szedlacsek!
Gratula. Te tetted fel a kérdést és meg is válaszoltál saját magadnak. Nagyon jól érzékeled a problémát. Még egy kérdést olvastam itt a fórumon a gázártámogatással kapcsolatosan, pontosan EVA-s esetre. A most megszületett gázártámogatási rendszernél igazságtalanabb dolgot el sem tudok képzelni. A bérjövedelemből élő nagycsaládosok és a nyugdíjasok az igazi vesztesei ennek a rendszernek. Mélységesen felháborított egy közeli ismerősöm hozzáállása, aki egyéni vállalkozó. Palotában lakik, 2o mill.-os gk.-val jár, osztalékjövedelmének se szeri--se száma (amit majd 2oo7.májusában fog kivenni), minden hónapban wellnes hotelben piheni ki a fáradalmait, stb. A feleség nem dolgozik. Ő az egyik palotában marad a kisgyerekkel, így gázártámogatásra jogosulttá válik (sőt az önkorményzathoz segélyért folyamodik). A férj bejelentkezik a mamához, így ott is a palotanagyságú házban gázártámogatásra lesznek jogosultak. Hogy én egyedülállóként, gázártámogatásból kizártan mit gondolok erről a szabályozásról, az maradjon meg az én titkom......S maradjon az is titok, hogy az ismerősömről mit gondolok. Félreértés ne essék, nem a jövedelmi viszonyait irigylem, hanem az ügyeskedését tartom etikátlannak. Azon meg mélységesen fel vagyok háborodva, hogy a törvények mindezt lehetővé teszik, s az amúgy is kiszolgáltatottá vált réteget sújtja további terhekkel, míg a minimál jövedelemből élő dúsgazdag réteg mentesül a terhek viselése alól. Megértem, hogy a gázárat a piaci árhoz kell közelíteni. De a közelítés legyen egységes, akkor a terheket is mindenki talán jobban el tudja viselni. Miért kerül nekem többe 1m3 gáz elfogyasztása, mint másnak? Csak azért, mert én bevallom a jövedelmemet? Felháborító! Adjanak valami más jogcímen támogatást annak, aki egyáltalán nem tudja kifizetni a fűtésre elhasznált gáz ellenértékét, vagy szabjanak meg egy olyan limitet, amely meghatározza, X m3 gázfogyasztásig mindenkinek egyforma árba kerül a gáz. Aki e fölött használ, az fizessen piaci árat az elfogyasztott energiáért. Teljesen közömbös, hogy egy lakásban hányan laknak. Akkor is kell fűteni, ha valaki egyedül lakik és akkor is ha 1o-en lakják ugyanazt a lakást. (most a főzésre elhasznált energiamennyiségről nem beszéltem)
T. Madora100
A kérdéseimet elküldtem még a múlt héten az APEH-nek is. Névvel, címmel, adószámmal.
Még nem kaptam választ. Ha megjön, megosztom majd Veletek is.
Kérdés az Index-ről:
"Azért érdekes az a kérdés is, hogy a gázártámogatás a lakásra jár. (A rendelet 2.§ (6) bek., ha jól emlékszem.) Sok lakás azonban egyúttal egy vállalkozásnak székhelye is, mondjuk van egy olyan helyiség, ahol a papirokat őrzik, vagy a házban kialakítottak egy kis boltot, műhelyt. Ugyanezen a cimen lakik a család is. Ahol ráadásul BT formájában működik a vállalkozás, ott a tulaj kért egy adószámot, és legalábbis a rezsi egy részét átszámlázta a BT-nek. Az adószámról az Apeh is tud (kvázi bérbeadó), szóval itt szintén lehet gond. Mit tegyen, aki ebben a cipőben jár, azért adja be a támogatási igényét ?"
És ezt cifrázhatjuk azzal, hogy a bérleti díjat már az irányadó három hónapos időszakra előre , augusztusban megkapta, így a jövedelemnél nem kell figyelembe vennie....
Az 1160/B/1992. AB határozatában az Alkotmánybíróság tovább pontosította a normatartalommal szemben fennálló alkotmányos követelményeket: „A jogszabályok rögzített nyelvi formában jelennek meg. A nyelvi megfogalmazás fogalmai, kifejezései mindig általánosak. Így adott esetben mindig kérdéses lehet, hogy a konkrét történeti tényállás a jogi normában szereplő fogalom körébe tartozik-e. (...) Ha egy jogszabály tényállása túl részletező, túl szűk, túlságosan eseti, az megköti a jogalkalmazót és megakadályozza, megnehezíti, hogy a jogszabály az életviszonyok szabályozásában betöltse szerepét. Ha pedig egy jogszabály törvényi tényállása túl elvont, túl általános, akkor a jogszabály rendelkezése a jogalkalmazó belátása szerint kiterjeszthető vagy leszűkíthető. Az ilyen szabály lehetőséget ad a szubjektív jogalkalmazói döntésre, a különböző jogalkalmazók eltérő gyakorlatára, a jogegység hiányára. Ez csorbítja a jogbiztonságot.” (ABH 1993, 607, 608.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 40 vendég