Üzlet bérbeadása

[katalin0402]

Egyéni vállalkozó feleség a férjtől veszi bérbe az üzlethelyiséget, a közüzemi számlák is a férj nevére szólnak. Hogyan számolhatja el a vállalkozó feleség a költségeket? A férjnek kell- e adószámot kiváltania?

A válaszotokat előre is köszönöm

Kati 

[gyergyoiistvan]

Ingatlan bérbeadás esetén nem szükséges. Ekkor külön adózó jövedelemként kezelendő, de a bevétel egésze jövedelem. A legjobb megoldás szerintem, ha így külön adózó jövedelemként kezelik és a közüzemi számlákat a vállalkozás nevére "íratják". Így 25%-al (egymillió feletti jövedelem esetén a 14% EHO is beúszik a képbe) tudnak pénzt kivenni a vállalkozásból és valamennyi költséget el tudják számolni a vállalkozásban.

Ennek azonban igazán úgy van értelme és csak úgy lehet valamennyi költséget 100%-ban elszámolni, ha a család állandó lakóhelye nem itt található.

Ha az összevont adóalap részeként kíván adózni és a férj kívánja igénybe venni a költségeket, mellyel csökkenteni akarja a bérbeadásból származó jövedelmet, akkor adószámot is kellene kérni. Ettől a választásától azonban 4 évig nem térhet el.

Üdvözlettel: Gyergyói István

[zspotorke]

István! A "nem szükséges" azt mire érted? Nem csak akkor nem kell adószám, ha magánszemély magánszemélynek ad bérbe? Itt egy vállalkozóról van szó. Az EHO-t már 2007-re írtad? (lévén, hogy év vége van) Csak akkor nincs, ha éves szinten nem több a jövedelem mint 1MFt, erről nyilatkozni kell, ha több lesz akkor meg az első forinttól EHO

Ha összevont adóalap része akkor a kifizetőnek az összeghatárra tekintet nélkül fizeti a bérbeadó az adóterheket. A választásra vonatkozó információddal kapcsolatosan úgy tudom, hogy a 2007. évi adótörvényekben már feloldották ezt a tilalmat. P.Zsuzsa

[gyergyoiistvan]

Arra értem, hogy van olyan megoldás amikor nem kell adószámot kérni. Azért próbálok olyan megoldásokat felvázolni, ami lehetőség szerint egyszerű és "nem is kerül sokba". Adószám akkor kell, ha számlázni is akar a vállalkozásnak. Akkor szoktam még ajánlani, ha önálló tevékenységként űzi valaki és hasonlóan az egyéni vállalkozóhoz gyűjti a ktg. számlákat, hírdeti magát stb. Már többször próbáltam egyértelmű írást, állásfoglalást, törvényi értelmezést találni arra, hogy kinek kell kötelezően adószámot kérnie, de eddig teljesen pontosat sehol sem találtam.

Az EHO-t már 2007-re írtam természetesen. Idén 4%. A tilalom az SZJA 74.§ (7)-ben szerepel a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt törvényben is. Ha van valami hatályon kívül helyező módosítás, akkor azt kérlek írd meg. Én nem tudok róla.

Nem akartam ennyire belemenni, de akkor már leírom azt is, hogy ha önálló tevékenységből származó jövedelemként kezelem, akkor egyáltalán nincs 14%-os EHO. Akkor az összeg nagyságára tekintet nélkül 11%-os EHO-t kell fizetni.

Üdvözlettel: Gyergyói István

[zspotorke]

Szia!

Még nincs meg a 4 éves választási kötelezettség hatályon kívül helyezése, de azt olvastam, hogy tervezik eltörölni lés évente is lehet majd váltogatni az elszámolási módokat. Figyeljük majd az új adótörvényeket.

A többi infót köszi, akkor én sem tudom pontosan az adószám kiváltását. Kutakodok maj akkor én is utánna.

P.Zsuzsa

[gyergyoiistvan]

Ha találsz valami konkrétabbat érdekel.

[madora100]

István!

Azt írtad, kutakodsz az után, valójában kinek kötelező adószámot kérnie. E kérdésre a választ az áfa tv.-ből levezetve lehet megtalálni. Mindenki az áfa alanyává válik aki gazdasági tevékenységet rendszeresen vagy üzletszerűen végez. (5§ (1) pont).  A 4§(1)bek.szerint pedig adóalany az a természetes személy.....aki a saját neve alatt jogokat szrezhet, kötelezettséget vállalhat....és saját nevében gazdasági tevékenységet végez. Véleményem szerint a rendszeres gazdasági tevékenységen van a hagsúly. Ha rendszeresen végez valaki bérbeadást, vagy más gazdasági tevékenységet,  akkor az áfának alanyává válik, amiből következik, hogy adószámot kell kérnie. 

A bérbeadás önálló tevékenységkénti kezelésével összefüggésben a 11%-os eho-val kapcsolatban most van folyamatban egy APEH állásfoglalás kérelmem. Ha megkapom a választ, közzéteszem. Ugyanis én a 11% eho fizetését nem tartom jogos kívánalomnak az alábbiak miatt: az eho tv.3§(1)bek.a) pontja alá azok a tb.járulékalapot nem képező összevonás alá eső jövedelmek tartoznak, amelyeket az szja előleg megállapításánál jövedelemként kezeltünk,s ami  után nem került megfizetésre a 29% tb. járulék (pl a nemrégen tárgyalt  megbiz. díj, ha nem éri el a 3o%-ot) A 11% eho a kifizetőt terheli. Egy gépbérleti szerződésnél, s a díj kifizetésénél nincs probléma, mert az önálló tevékenység, nyilatkozat hiányában a gépbérleti díj 9o%-a után vonom az szja előleget és mint kifizető, megfizetem a 11% eho-t. Az ingatlanbérletnél más a helyzet. Még ha év elején tudom is, hogy összevonás alá eső jövedelemként kívánok adózni, akkor sem tehetem meg, hogy nyilatkozat alapján a 1o%-os ktg.hányad alapján vonja tólem a kifizető az adóelőleget,(s ezzel rá terhelődik a 11% eho fizetési kötelezettség)  hanem 25% FoRRÁSADÓT von a bérbeadótól. S a bérbeadó év végén úgy dönt (vagy éppen a 4 éves korlát miatt nincs is másra lehetősége) , hogy összevonás alá eső jövedelemként adózik, akkor a levont forrásadót előlegnek kezeli, s saját maga megfizeti a 11% ehot. Azt az eho-t, ami egyébként a kifizetőt terhelné, ha módja lenne a bérbeadónak már év elején nyilatkozni az összevonás alá eső jövedelemkénti kezelésről. Én ezt nagyon nyakatekert szabályozásnak tartanám, ha így kéne csinálni. Nem is beszélve arról hogy ugyanazon tevékenységet egyik esetben 11% adó sújtja, másik esetben pedig 4%, ill 2oo7-től 15%. 

Tehát most én ezügyben kutakodom az APEH-nál. Már lassan lejár a 3o napos válaszadási határidejük, de szerintem nekik sem könnyű az irásos kérdésemre irásos választ adni. 

[opika]

Hadd szóljak bele én is a vitába. A bérbeadáshoz, függetlenül attól, hogy kinek adom bérbe, mindenképpen adószámot kell kiváltani. Rendszeres gazdasági tevékenység okán. A választás joga év végén megilleti, hogy külön adózóként, vagy összevonandóként kezeli. Ha a közüzemi számlák a bérbeadó nevére jönnek, akkor megfontolandó az összevonandó jövedelem, mert különben a közüzemi díjakból származó bevétel után is le kell adózni. Ha viszont összevonandó jövedelemként kezeli, akkor a bevételből levonja a költséget, de ha van más jövedelme is, áteshet a 36 %-os adókulcs alá. 2007-től ez a nyugdíjasoknál is előfordulhat mostmár, mivel a nyugdíj is adóterhet nem viselő járandóság.

A bérbeadásból származó jövedelem után a kifizető 25 % adót von, függetlenül attól, hogy milyen adózást választott a bérbeadó. A 11 %-os eho alapja pedig mindíg az adóelőleg alapját képező jövedelem, így a 11 %-os eho szóba sem jöhet. Ezügyben már adott ki az APEH iránymutatást, úgy 2000-2001 környékén. A magánszemélyt terhelő 4 illetve 14 %-os eho viszont nem kerülhető el, ha meghaladja az 1 millió forintot, mivel a ott az ingatlan bérbeadás nevesítetten szerepel.

 

[madora100]

 

A kérdező esetére egyértelmű az adószám kiváltásának kötelezettsége, mert feltételezem, nem alkalomszerű a bérbeadás. Viszont ha valaki nem rendszeresen ad bérbe valamit, akkor nem folytat rendszeres gazdasági tevékenységet, így mellőzhető az adószám kiváltása.  Ha a gazdasági tevékenységet rendszeresen, vagy üzletszerűen végzi, akkor teljesen közömbös a bérbevevő személye (magánszemély, gazdálkodó szervezet..st), a bérbeadó az áfának alanyává válik és kötelező az adószám kiváltása. 

[opika]

Igen, én is az adott esetre gondoltam. Sőt még azzal is vitatkoznék, hogy csak akkor kell számlát kiállítani, ha nem magánszemélynek adja bérbe. A számla kiállítása is kötelező. Esetleg szóba jöhetne a nyugta, de ez ebben az esetben nem alkalmazható, mivel a nyugtát akkor lehet kiállítani, ha a teljesítés és a kp.fizetés egy időben történik. Itt viszont egy folyamatos teljesítésről van szó, időszakos elszámolással.