kieg. tevékenységű egyéni vállalkozó járulékai

[szekeresbea1]

Sziasztok!

2008-ban előrehozott nyugdíjba megy egyik alkalmazottunk, aki mellette egyéni vállalkozó is. Ha jól tudom ahhoz, hogy megkaphassa az előrehozott nyugdíjat meg kell szüntetni a munkaviszonyát, utána pedig újra lehet majd munkavállaló azzal a kitétellel, hogy éves szinten a bére nem haladhatja meg a minimálbér 12-szeresét. Amint megkapja a nyugdíját ugyanakkor kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is lesz. Azt találtam, hogy ez nem minősül biztosítási jogviszonynak, így az ebből származó jövedelem nem számít bele az értékhatárba. Kérlek erősítsetek meg ebben!

A másik dolog, hogy ha lesz bevétele az egyéni vállalkozásban, és ezt kiveszi akkor milyen járulékokat kell fizetnie? (eü. szolg||nyugdíj?) Az adóelőleg hogyan alakul? (18%?) Milyen gyakran kell fizetni? Ha nem veszi ki jövedelemként, akkor bejön év végén a 35% osztalékadó és 14% eho?

Köszönettel: Bea

[stamasi]

Szia Bea!

2008-tól az előrehozott (korhatár alatti) öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele lesz a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése. Vagyis ilyen nyugdíj akkor állapítható meg, ha a biztosított - az életkori és a szolgálati idő feltétele mellett - teljesíti ezt a kritériumot is. (A vállalkozói körben a jogviszony átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.)

Ha a megszüntetett jogviszony helyébe egy új jogviszony lép, akkor arra 2008-tól már szintén új szabályok vonatkoznak. E szabályok lényege, hogy mindazoknak, akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott nyugdíjak mellett például a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az ún. bányásznyugdíjat és a művésznyugdíjat is) kereső tevékenységet folytatnak, bizonyos nagyságú munkajövedelem megszerzése után szüneteltetniük kell saját jogú nyugdíjukat. A rendelkezések szerint az egyes naptári éveket külön-külön kell vizsgálni. A nyugdíjas minden évben rendelkezik egyéves "keretösszeggel", amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese. Mindaddig, amíg az adott évi (járulékalapot képező) keresete ezen keretösszegen belül marad, keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja a keretösszeget, a következő hónaptól az év végéig nyugdíját szüneteltetnie kell. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor.

(Mindazokra, akik 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó fenti korlátozás 2010. január 1-jétől vonatkozik, ha akkor még 62 év alattiak).

Nyugdíjasként a járulékai:

A, 8,5% nyugdíjjárulék, 9 % egészségügyi szolgáltatási járulék az egyéni vállalkozásában a kivét után.

B, Esetleges munkaviszony után nyugdíjasként: 29%, 8,5%, 4%eg.b., 1950 eho.

(2008-as törvény még nem jelent meg, a járulékok százalékai állítólag átrendeződnek, de nem kell többet fizetnünk, "meglátjuk".)

Üdv.: Szilvi

[stamasi]

Adózás (2007-ben):

http://www.apeh.hu/adoinfo/inf2007/k02.html

[szekeresbea1]

Szia Szilvi!

Köszi a gyors választ. Sajnos költséget nem nagyon tudunk produkálni...

Tehát ha pl. negyedévente 100.000 Ft a jövedelme (a költségek levonása után), és ebből kivesz 80.000 Ft-ot, akkor fizet 9% eü.szolg. járulékot, 7.200 Ft-ot, 8,5% nyugdíjjárulékot 6.800 Ft-ot és 16% szját 12.800 Ft. Illetve év végén a maradék lesz az osztalékalap? Az éves jövedelem és a kivét közötti különbségből az a rész adózik 25%-kal, amely nem haladja meg a kivét 30%-át (80.000*4*0,3=) 96.000Ft, ha van fennmaradó összeg az meg 35%-kal? Az osztalékra még rájön a 14% eho is?  Jól értem?

Köszönettel: Bea 

[stamasi]

Szia Bea!

Igen 14 % ehot kell fizetni a vállalkozói osztalékalap után (szja. 49/C §).

Az adózás vázlata:

I.Vállalkozói bevétel

II. Módosító tételek (növelő és csökkentő tételek)

III. Vállalkozói költségek (külön feltételek szerint)

IV. Vállalkozói jövedelem (vállalkozói adóalap )(I||-II-III)

V. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10% ill. 16%)

VI. Adókedvezmények

VII. Fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó (V-VI)

VIII. Adózott vállalkozói jövedelem (IV-VII)

IX. Módosító tételek (növelő és csökkentő tételek)

X. Vállalkozói osztalékalap

XI. Vállalkozói osztalékalap adója (25 % ill. 35 %)

25 %-os mértékkel kell az adót megfizetni az osztalékalap azon része utá, amely nem több, mint a vállalkozói kivét költségként elszámolt összegének 30 %-a. A vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után az adó mértéke 35 %.

Különadó: Bevétel - Költségx4%

 

[Kardos.Judit]

Szia Bea !

Az előbbieket annyival egészíteném ki, hogy ha vállalkozóként veszi ki  a járulékos jövedelmet, akkor az Szja  nem biztos ,hogy 18 %, mert a nyugdíj  összevonandó jövedelem lesz, és annak az összegét ismerni kell. A 16 % amit számoltál azt az eredménye után fizeti még. Lásd:stamasi nagyon jó táblázatának V.pontját.

Üdv: Judit