Cégek közötti kölcsön

[stamasi]

Köszönöm, a megerősítést!

[stamasi]

Ildikó!

Hitelről írsz végig a válaszodban. Megállapítottuk, - illetve volt akinek eddig is magától értetődő volt -, hogy a kölcsön és a hitel nem ugyanaz. A válaszok ismeretében is fenntartod a véleményedet?

[zspotorke]

Sziasztok!

Közben utánanéztem én is - semmi nem tiltja. Engedély nem kell hozzá. A kamat mértékére kell ügyelni! Kölcsönről beszélünk természetesen.

Üdv: P.Zsuzsa

[madora100]

Még egy érv amellett, hogy cégek egymásnak is nyújthatnak kölcsönt. A számviteli tv. a befektetett eszközök között felsorolja:

Adott kölcsönök a dolgozóknak vagy más vállalkozásoknak adott egy év után lejáró pénzkövetelés összegét tartalmazza

[Rózsa72]

Sziasztok!

 

Szerintem NAGYON félreértettétek a válaszomat,  és gondolom nem olvastátok el az eredeti lezárt kérdést.

 

Nem azt írtam, hogy nem lehet adni, hanem hogy milyen szigorú feltételekkel lehet adni. Nme arról van szó, hogy csak gondol egyet a cég és ad vagy kap.

 

Egy Veszprém megyei apeh-os ellenőrzésünkkor személyesen voltunk jelen -- más céggel--, ott kértünk azonnali állásfoglalást, mivel már sokszor voltunk ott már ismerősként kezelnek minket.Kb. 2 órát beszéltünk erről!

 

Az eredeti kérdésnél leírtam, hogy nekünk mit mondtak a revizorok, mit kérnek egy ilyen esetben.

Erre lettem volna én is kíváncsi ki hogy alkalmazza.

Ha egy cég egynél több alkalommal ad ilyen kölcsönt, azt az apeh már "kisbefektetőként" kezeli és mindenképp ellenőrizni fogja, ha a kölcsönkapó céget ellenőrzik és megvan a szerződés is.

Az alultőkésítési szabályt mindenképp szigorúan ellenőrzik!Ez akár kapcsolt vállakozás akár nem!

kapott kölcsön adóévi napi átlagos állománya meghaladja a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát, a különbözetre jutó kamat növeli az adózás előtti eredményt.

(A saját tőke adóévi napi átlagos állománya a jegyzett tőke, tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött taertalék adóévi napi átlagos állománya.)

Ha már a kölcsön megvan a kamatnak az MNB alapkamat 3 százalékponttal növelt értékének kell lennie.

Ha az apeh úgy dönt , hogy ez a kölcsön jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás, az ügyvezető A BTK (298 § körül) feljelenthető, mivel érvénytelen pénzügyi szerződés bűncselekménynek is minősül  stb....

 

Még az eredeti kérdésnél ki is felejtettem , hogy a közgyűlési határozatot is említették, abba is szerepelni-e kell a szavazást követően.

Ha van valakinek valamilyen web címe,cikke szívesen olvasok még erről a témakörről!

 

Üdv.  ildikó

 

 

[stamasi]

Hát ez engem elkeserít.

[Rózsa72]

Bocsi nem 3 százalékpont, hanem 5 százalékpont az Mnb feletti kamat.

 

[Rózsa72]

Szia!

 

Nem pénzintézeti tevékenységet írtam, hanem hitelintézeten kívüli pénzügyi tevékenység a 65 TeÁOR-nál szerpelnek!

Nem ugyanaz tevékenységeket rejt a kettő!!!

 

üdv. ildikó

[Rózsa72]

Ezek az én tapasztalataim, csak itt olyan sok minden félre lett értve, lassan azt sem tudom ki-mi!

 

A hitel szót félreteszem itt, de mi van ha tagi hitelről beszélünk?

Közben tagi kölcsön vagy tagi betét?

 

Mostantól a félreértések miatt kölcsönt írok! Bocsi!

 

ildikó

[madora100]

Rózsa!

Ezt írtad:"Szerintem NAGYON félreértettétek a válaszomat,  és gondolom nem olvastátok el az eredeti lezárt kérdést."

Én úgy gondolom, fogalomzavar van a kérdés kapcsán. Az általad említett 65.Hitelintézeten kívüli pénzügyi tevékenység teljesen mást takar, mint mikor a gazdálkodók egymásnak kölcsönt nyújtanak. Az általad említett 65.TEAOR szám ez esetben azért nem alkalmazható, mert a kölcsönt nyújtó cég nem foglalkozik ezzel a tevékenységgel üzletszerűen, ezért nincs is bent a tevékenységi körében. Sőt, e kölcsönt ő nem is számlázza, hiszen áfa körön kívüli tevékenységet végez akkor, mikor alkalomszerűen kölcsönt nyújt. A 65.TEAOR az alábbi tevékenységet takarja:

65 PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉSEbbe az ágazatba tartozik:- a pénzforrások szerzése és újraelosztása, kivéve a csoportos nyugdíjbiztosítást, valamint a kötelezotársadalombiztosítás keretében történo forrásallokációt.Megjegyzés:- ebben az ágazatban az egységek osztályozásánál a nemzeti intézmények meghatározó szerepet játszanak,- a hitelkártyával kapcsolatos tevékenységeket a szolgáltatás típusa szerint kell besorolni. Az EK irányelvek szellemében „pénzintézet”: a)       a hitelintézeten kívül olyan vállalkozás, amely a 2000/12/EK irányelv I. melléklete 2–12. és 14. pontjában foglalt műveletek közül egyet vagy többet végez, ideértve a valutaváltó irodák és a pénztovábbító vagy pénzátutaló irodák tevékenységeit;  b)      az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[1] összhangban jogszerűen felhatalmazott biztosítótársaság, amennyiben az irányelv által lefedett tevékenységeket végzi;  c)       a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott befektetési cég;

 

 d)      közös befektetési vállalkozás, amely az egységeit vagy részvényeit forgalmazza; 

e)         a biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott biztosításközvetítő, kivéve az említett irányelv 2. cikkének (7) bekezdésében foglalt biztosításközvetítőt életbiztosítások és más befektetési célú biztosítások közvetítése esetén

---

A cégek egymásnak adott kölcsöne nem tartozik a hitelintézeti tevékenységek közé.