Alvállalkozói szerződés az iparűzési adóban

[compunet]

Számítástechnikai szervizszolgáltatásokat nyújtó egyéni vállalkozó vagyok. Munkám során alvállalkozói teljesítést is igénybe veszek, melyben anyagfelhasználásra is sor kerül. Azokkal az alvállalkozókkal, akiknek éves br. teljesítése eléri a 200 eFt-ot, a TAO értelmében rendelkezem határozatlan idejű, folyamatos teljesítésű (előre nem tudható összegek nélküli) írásos szerződésekkel, melyeket az APEH revízió kér, és elfogad. Iparűzési adóellenőrzés során a helyi önk. adóirodája kifogásolta a felmutatott szerződések tartalmát és érvényességét, mivel értelmezésében a helyi adó Tv 52. § (40) pontja szerintl minden egyes olyan munkához, ahol alvállalkozók bevonására sor került, külön kell rendelkezni alvállalkozói, és megrendelői oldalon is írásos szerződéssel, amely minden esetben konkrét tevékenységet, áru/anyaghányadot, ezek díját, és a határidőt tartalmazza. A szerződéssel kapcsolatban a PTk-ra hivatkozik.

Az adóiroda álláspontját két szempotból vitatom.

1. Esetünkben az 1990 évi C Tv. írásos formát határoz meg, tehát jelenlegi szerződéseink formailag megfelelnek. A HTv-ből a PTk-ra való hivatkozás értelmében viszont konkrét tartalmi kifogás nem merülhet fel, mivel a PTk 389 §-tól szóló, ide vonatkozó paragrafusai a szerződés tartalmára vonatkozóan teljes szabadságfokot biztosítanak a felek számára, közös akaratuk kinyilvánítása mellett. Konkrét szerződéses tartalomra még a BH-k sem adnak előírásokat.

2. Kitűnik azonban mind a jogszabályi utalásokból, mind a BH-kból, hogy a klasszikus alvállalkozói teljesítések fő területe az építőipar. A számítástehnikai szolgáltatások területén ez az előre tervezés sem alvállalkozó, sem megrendelő irányába nem életszerű, és nem is teljesíthető, a szakterület sajátosságai miatt.  Amennyiben reális tartalmú szerződésre van szükség, azt utólag kellene megkötni, mindkét irányba. Az utólag, ilyen formában létrehozott szerződések viszont a törvény alapján semmisnek tekintendők.

[madora100]

Compunet!

A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján az adó alapjának meghatározása során a nettó árbevételt csökkentő tétel - többek között - a közvetített szolgáltatás. A közvetített szolgáltatás értékét az 52. § 40. pontja alapján kell meghatározni.

A Htv. 52§.4o.pontja a közvetített szolgáltatások értékéhez sorolja a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értékét is, amelynek végzése során az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.

A vállalkozási szerződés szabályai a Ptk-ban találhatók. A Ptk. szerint a szerződés nemcsak írásban, de szóban is köthető. Azonban a Htv.már hivatkozott 52§. 4o.pontja az írásban kötött szerződést ismeri el annak eldöntéséhez, hogy egy igénybevett szolgáltatás  közvetített szolgáltatásnak minősíthető-e. 

A Polgári Törvénykönyvben szabályozott esetekben az alvállalkozói teljesítmény is megfelelhet a közvetített szolgáltatás kritériumainak. Önmagában az alvállalkozás tényéből nem következik, hogy azt közvetített szolgáltatásként lehessen elszámolni. Egy azonban biztos, akár közvetített szolgáltatásként számlázol tovább, akár alvállalkozói továbbszámlázásról is legyen szó, az iparűzési adó alapja a 39§(1) bek.szerint állapítható meg. Itt pedig a közvetített szolgáltatás vonható le az adóalapból, az ilyenkénti kezelést pedig irásbeli szerződéshez köti. Minekutána közvetített szolgáltatás is lehet egy alvállalkozóval kötött szerződés(ha az megfelelel a közvetítéssel szemben támasztott követelményeknek), viszont ha nem lehet ekként kezelni, akkor alvállalkozói továbbszámlázásról beszélhetünk, de ez sem mentesít az irásbeli szerződés megkötése alól. Ha nincs írásbeli szerződés, amelyben a megítélés egyértelműen eldönthető, akkor pusztán igénybevett szolgáltatás továbbszámlázásáról beszélhetünk, amellyel nem lehet csökkenteni az iparüzési adó alapját. 

Bármennyire is nincs ínyemre, megítélésem szerint az önkormányzat jogosan követeli az írásbeliséget. Ha ez hiányzik  úgy a megrendelőd, mint a Neked dolgozó alvállalkozód részéről, akkor nem csökkenthető az IPA alap.   

[compunet]

Madora100!

Köszönöm a gyors állásfoglalást. Amennyiben a válasza alapján, pontosan követjük a Htv. 52§ 40. pont szerinti logikát, nézzük, hogyan vitelezhető ki a gyakorlatban. Sürgősen elhárítandó számítógép hibát jelent be tulajdonos/felhasználó (közület, vagy magánszemély). Szakember kiszáll, tájékozódik a hibajelenségről. A szimptómák alapján látja, hogy az üzemszerű használati állapot eléréséhez a hiba jellege, vagy sürgőssége miatt igénybe kell vennie alvállalkozói teljesítést is. A Htv értelmében legkésőbb ezen a ponton, de inkább még a kiszállás előtt szerződnie kell alvállalkozójával és megrendelőjével egyaránt, mégpedig a tv által megkövetelt mennyiségi, minőségi, határidő, valamint díjazás tekintetében. Mindezt anélkül, hogy a berendezést átvenné, megbontaná, diagnosztizálna; magyarul, mielőtt bármilyen szakmai beavatkozást végezne. Nyilvánvaló, hogy egyik oldalon sem tud valós, helytálló tartalmú szerződést produkálni egyik tartalmi elem szempontjából sem, mert a fizikai hibák valós oka(i) a szervizelés során állapítható(k) meg, és hárítható(k) el, főleg komplex rendszerleállás esetén.

Az eredeti kérdésfelvetésemnek az a lényege, hogy a Htv ezen szemlélete az építőiparban, és az olyan területeken helytálló, ahol mind a felhasznált, szabványos elemek anyagköltsége, mind az élőmunka normázható, és reálisan szerződhető mindkét irányba, amellett a többszintű alvállalkozói tevékenység feltárható. Ellenben a példámhoz hasonló hivatásokban a Htv olyan szerződési kötelezettséget ad építőipari mintára (nézzük meg a példaszerződéseket), amely ebben a formában kizár bennünket az adóalap alvállalkozói teljesítéssel való csökkentéséből.

[madora100]

Compunet!

Tökéletesen megértem a dilemmáját. Valóban a szolgáltatás nyújtása esetén az egyenkénti szerződéskötés módfelett macerás dolog lenne, s az ár kérdésében nem is lehet konkrét összegre hivatkozni. Köztes megoldásként én viszont javasolnék egy olyan megoldást, amely egyfajta keretszerződés kötését jelent az állandó alvállalkozói partnereivel. (hiszen  valószínűleg csak állandó partnerrel állnak kapcsolatban) A szerződés tartalmi kellékeit  e keretszerződésben is meg lehet határozni, a konkrét díjösszeg megállapítását a munka bonyolultsága és időigénye határozza meg. Feltehetően van egy kialakult vagy kialkudott rezsióradíj, amelyet rögzítni lehet a kretszerződésben.  A munka elvégzésének teljesítését pedig a szolgáltatást igénybevevő igazolásának időpontjához kötném. Véleményem szerint ez a fajta keretszerződés az írásos szerződés kritériumainak megfelel, s bizonyítékul szolgálhat az önkormányzat felé az alvállalkozói teljesítmény jogszerű levonásához. Privát véleményem szerint az önkormányzat védi a saját bevételeit. Ha a Compunet KFT levonja az alvállalkozói szrződés alapján elvégzett munka ellenértékét az adóalapjából, akkor írásos szerződés hiányában nehezebben tudja felkutatni az ezzel szembenálló adófizetőt. A szerződésben pedig minden alvállalkozóval kapcsolatos jelentős adat rendelkezésre áll. 

Bizonyára nagyon bosszantó a helyi adóról szóló törvény alvállalkozói szerződések írásba foglaltatásának kényszere, de enélkül az adóalap csökkentésére nincs mód. Egy jól megszerkesztett szerződéssel ennek a kívánalomnak eleget lehet tenni. A  törvény szerződésről beszél, s a keretszerződés is szerződés. 

[compunet]

Madora100!

Azzal kezdtem az első írásomat, hogy a Tao-ban meghatározott módon, az évi 200eFt göngyölített teljesítésű alvállalkozóim mindegyikével van határozatlan időre szóló keretszerződés, amely leírja a konkrét tevékenységeket, a díjazás tekintetében pedig az álatluk kibocsátott, általam igazolt munkalap szerinti számla összege van megjelölve.

Ez az APEH-nak meg is felel, az önkormányzat viszont ragaszkodik a sablonos gyakorlatra, amit leírtam.

Tehát megkíséreltem keretszerződésekkel előre az alapját megteremteni annak, hogy alvállalkozóim teljesítésével az iparűzési adó alapját csökkenthessem. Sajnos, az adóiroda joggyakorlatában a keretszerződés nem pótolja az eseti kétoldalú megállapodásokat. Pedig a keretszerződések ugyanúgy szabaddá teszik az utat a beszállítók ellenőrzéséhez...

Ebben a felállásban nyilvánvaló, hogy hátrányosan diszkriminatív a jogi szabályozás az enyémhez hasonló szakmai hátterű vállalkozásokkal szemben. Mindenesetre kértem PM állásfoglalást is, remélem, kapok választ.

[madora100]

Conpunet!

Kívánom, hogy az Ön számára kedvező válasz érkezzen, bár erre semmi esélyt nem látok azok után, hogy a keretszerződést az önkormányzat nem fogadta el.  

[gyergyoiistvan]

Ha van szerződés és a teljesítési igazolások alapján egyértelműen összerendelhetők a kimenő és a bejövő számlák, akkor azt az önkormányzatnak el kell fogadnia. Ha vitatják az összegeket, mert nincs semmilyen egységár a szerződésekben, akkor minden egyes munkához készítsetek árajánlatokat visszadátumozva. Ebben az összegek is szerepelnek. Ezekkel együtt a szerződéseket mindenképpen el kell fogadniuk.

A fő probléma, hogy egyértelműen összeegyeztethető legyen, hogy a közvetített szolgáltatásként könyvelt szolgáltatások változatlan formában legyenek továbbértékesítve és ezt bizonyítani is tudjuk. Itt a megrendelések ténye szerződésbe foglalva illetve azok összegei kellenek. Ez esetben, mivel az összegek rendszeresen változnak használjátok az árajánlatokat!

Egyébként igazad van a szerződésekkel kapcsoaltban, de azt szerintem sem fogják még elfogadni. Az én javaslatomat lehetne kombinálni a Madora által felvetett keretszerződésekben rögzített óradíjakkal is.

Ha lesz valami eredmény kérlek írd meg a címemre, mert vannak hasonló problémáim és kíváncsi vagyok az eredményre: gyergyoiistvan@t-online.hu

Üdvözlettel: Gyergyói István

[aesdbt@axelero.hu]

A Htv.52.paragrafusának 40 pontja értelmezi a közvetitett szolgáltatások értéke fogalmát.E szerint közvetitett szolgáltatás az adóalany által saját nevében vásárolt és harmadik szemállyel irásban kötött szerzödés alapján a szerzödésben rögzitett modon de változatlan formában továbbértékesitett szolgáltatás értékemKözvetitett szolgáltatásnál az adóalany vevöje és nyujtója is a szolgáltatásnak,az adóalany a szolgáltatást részben vagy egészben közvetiti ugy hogy a megrendelövel kötött szerzödésböl a közvetités ténye hogy az adóalany a szolgáltatást értékesiti változatlan formában nem feltétlenül változatlan áron.Az alvállalkozói szerzödés a Htv.szigoru feltételhez köti az adózónak mind megrendelöjével mind szállitójával a Ptk.szerinti vállalkozási szerzödés kötve az alvállakozoi teljesitményt beépiti a saját teljesitményébe.Ezen három szereplös jogügyletben az adózot a megrendelövel és az alvállakozóval is külön-külön a Ptk szerinti vállakozási szerzödés kell,hogy össze kösse.Nézd meg a Ptk XXXV.fejezetében s azonbelül 389-es paragrafusában határozza meg a vállalkozási szerzödés kötelezöen elöirt tartalmát.Amely igy szól megnéztem neked valamely dolog tervezésére,feldolgozására,átalakitására üzembehelyezésére,megjavitásával,vagy munkával elérhetö más eredmény létrehozására a megrendelö pedig a szolgáltatás átvételére és dijfizetésére kötelezett.Tehát véleményem szerint neked alvállakozói szerzödést kell kötni.Tehát két szerzödésnek kell lenni egy a megrendelövel egy pedig a az alvállalkozóval.A Ptk-ban foglaltak szerint nem a szerzödés elnevezéséböl hanem az ügylet tényleges tartalmábol leginkább a szerzödés tárgyábol keletkezik.A számviteli törvény az alvállalkozóiszerzödés fogalmát nem ismeri három csoportba sorolja a szolgáltatásokat ugy mint közvetitett szolgáltatás ˙/815-be/ugymint egénybe vett szolgáltatásés ugy mint egyéb szolgáltatás.A Htv szerinti netto árbevételt csökkentö alvállakozói teljesités az anyagköltségként,közvetitett szolgáltatásként jelenhet meg.

[madora100]

Compunet!

Sokat tömprengtem a felvetett problémán. Meg kellene próbálni másik oldalról megközelíteni ezt az alvállalkozói dolgot, mert nagyon felháborító az önkorm.álláspontja annak ellenére, hogy a Htv vonatkozó §-ai egyértelműen az írásbeli szerződéshez kötik az adóalapcsökkentés lehetőségét. 

Ha jogi oldalról közelítjük meg a témát (bár én nem vagyok jogvégzett ember, de a jognak az igazságon kell alapulnia szerény véleményem szerint), akkor az kizárt dolog, hogy egy és ugyanazt a munkát kétszer adóztathasson az Önkormányzat árbevételi oldalról.  Pedig a kérdező esetében ez a helyzet.

Az alvállalkozó a fővállalkozó felé számláz a munka elvégzése után.  A számla nettó értéke bekerül az ipa bevallás nettó árbevétel sorába. Ez után megfizeti az alvállalkozó az iparűzési adót. Ugyanazt az alvállalkozói számlaértéket a fővállalakozó is beállítja a megrendelő felé történő továbbszámlázáskor az ipa bevallás nettó árbevételének sorába. Ha nem vonja, vagy nem vonhatja le a nettó árbevételből az alvállalkozói továbbszámlázás értékét, akkor megfizeti mégegyszer az alváll. teljesítmény után azt az adót, amit már az alvállalkozó egyszer megfizetett. Tehát az iparűzési adó kétszer kerül megfizettetésre egyetlen tevékenység után. Könnyű belátni, hogy ez jogellenes adóztatás. 

Más kérdés, hogy a fővállalkozónak kell bizonyítania, hogy alvállalkozói tevékenység az, amit történetesen a megrendelő felé kiállított számlájába beállított.  Közvetített szolgáltatásként az alvállalakozó számlája nem biztos hogy kezelhető, ettől tekintsünk el a jelen esetben is, hiszen nem biztos, hogy változatlan formában történik a továbbszámlázás. (pld.a főváll.más rezsióradíjjal dolgozik, mint az alvállalakozó) Viszont ha közvetített szolgáltatásnak nem lehet kezelni, mert nincsenek meg az ilyenfajta minősítéshez előírt feltételek, attól még alvállalkozókénti kezelése nem kizárt. Meg kell teremteni az összerendelés feltételét. Erre pedig a számviteli tv. és a könyvelés nyújthat segítséget. A 27.közvetített szolgáltatások között készletre kell venni az alvállalkozó által benyújtott számlaértéket. Erre számvitelileg lehetőség van, mert az alvállalkozó fogalmát a számviteli tv. külön nem ismeri. (megjegyzem: ha közvetített szolgáltatásként kezelnénk a bejövő számlát, akkor is az önköltség és ráfordítás 8-as számlaosztályban történő elszámolása előtt készletre kéne venni a tételt) Amikor a fővállalkozó elszámolja a megrendelő felé az alvállalkozója által elszámolt munkát, akkor az árbevételi számla könyvelésekor kapcsolódó tételt kell könyvelni. A készletet lecsökkentjük továbbszámlázás miatt és elszámoljuk a 815.számlával szemben ami ugyebár nemcsak a közvetített szolgáltatásokat tartalmazza, hanem az eladott szolgáltatások értékét is. Ezzel gyakorlatilag megteremtődik az összerendelés, s annak bizonyítása, hogy melyik számlán számláztam tovább azt a tevékenséget, amelyet felém az alvállalkozó leszámlázott. Ha ehhez kapcsolódóan prezentálok az önkormányzat felé egy alvállalkozónkénti keretszerződést is, amelyben meghatározok egy éves keretösszeget és esetleg egy rezsióradíjat is, akkor az írásbeli szerződés követelményének is eleget teszek. 

A Ptk a vállalkozási szerződésnél megengedi , illetve tárgyalja az alvállalkozó igénybevételének jogát, s a szerződést magát sem rendeli az írásos formához kötötten érvényes szerződésnek.  A szóbeli szerződés is ugyanolyan érvényű szerződés, mint az írásban kötött szerződés, ha abban mindkét fél akarata megnyílvánul. A Htv.írásos szerződéshez köti az alvállalkozóhoz kötött  adóalap  csökkentési lehetőséget, de a fent írt eljárás követése mellett az írásbeli szerződési kötelem teljesülhet. Emellé még párosul egy számlánként visszaellenőrizhető bizonyítás is. Véleményem szerint ezzel minden jogszabályi előírási kötelezettségnek eleget tehet a kérdező. 

Ne várjo kedvező választ a PM-nek feltett kérdésre a KFT. Engem személy szerint is nagyon érdekelne a válaszuk ,így ha lehetséges, szíveskedjék annak tartalmát e fórum keretein belül közkinccsé tenni.  

[compunet]

Madora100!

Köszi az ötleteket a problémámmal kapcsolatban. Az önk-nál történt első megjelenéskor, amikor a vállalkozással kapcsolatos alapdolgokat tekintette át a revizor az ipa-ra vonatkozóan, a helyben igénybevett, és helyben továbbértékesített alvállalkozói teljesítéssel kapcsolatban ugyanezt hoztam fel, vagyis mivel az alvállalkozó saját árbevételi számlája az ipa-ban már meg van adóztatva, ugyanazt a munkát így kétszer kívánják helyi adó alá vonni. Erre az volt a válasz, hogy igaz, viszont két helyen is keletkezett árbevétel, tehát a fővállalkozó is adózza le, hacsak az ominózus szerződésekkel egyértelműen nem követhető az alváll konkrét munkája, és annak díja a fővállalkozón keresztül a megrendelőig. Ezután jöttek a szakmai indokaim, hogy előre, vagy a munka kezdetén miért nem tudunk valós tartalmú szerződéseket produkálni. A keretszerződéseket ezért kötöttem meg anno azokkal a rendszeres alváll cégekkel, akikkel a Tao értelmében amúgy is kell. Mindenesetre kigyűjtöttem a Ptk-ból az összes, szerződéssel kapcsolatos idevágó dolgot a BH-kkal együtt, és az ön által megegyező álláspontot képviselek az ügyben.

A könyvelőmmel már többször kerestük annak a lehetőségét, hogyan lehetne a keretszerződés mellett a könyvelésben összerendelésekkel követhetővé tenni az alváll teljesítés útját. A fő probléma az, hogy egyszeres könyvvitelt folytató, Szja szerint adózó egyéni cég vagyok, így számviteli műveletekkel ezt megoldani nem tudjuk.

Azért köszönöm, és megvárom a PM állásfoglalást. Kiteszem a fórumra, mert biztosan sok vállalkozást érint. 15 éve folytatom a tevékenységet, de ilyen irányú önk ell még nem volt sem nálam, sem ismerőseimnél. Ha ezek az adatok, eljárási technikák, keretek megvannak előre, nyilván segítséget jelent az ellenőrzésre felkészülésben. Bizonyára másoknak is.