Sziasztok! Szerintem a memóriát és az alaplapot külön tárgyi eszközként is kezelheti, és mint kisértékűt leírhatja.
Üdv:Éva
Szilvi!
Én sem vitatom az igazadat ezzel elismerve azt, hogy nem biztos, hogy az én logikám a jó. Én mindenesetre az általam képviseltek szerint járnék el. Mert azt bizonyára érzed, nem egészen gömbölyű az eset. Ha minden felújítási kiadás rögtön elszámolható lenne (összeghatárra tekintet nélkül) költségként, akkor mi a felújítás jelentősége? Ezzel az erővel lehetne "sima" anyag és egyéb költségként kezelni minden ilyen kiadást. Megveszek egy használt eszközt fillérekért és az egészet újjávarázsolom kétszer, vagy többszörös árért, azonnali költségelszámolási lehetőség mellett.
A kérdésed második részére válaszolva: ha januárban történt a beszerzés 5o/e Ft-ért, akkor az analitikában 5o/e ft bruttó é.szerepelne, költségként elszámolva ugyanez az összeg, a nettó érték nulla. 09.01-én felújítást végzek 1oo/e ft-ért. Miután ennek az eszköznek a felújítás elvégzése után 15o/e Ft lesz a bruttó értéke -tehát 2oo/e alatti-, élnék a 2 éves leírási lehetőséggel. 09.01-12.31 között elszámolnék 15o/e x 5o%=(75/e : 365 )x122=25068,-Ft. écs-t. Ha nagyon óvatos akarnék lenni, akkor a Te általad javasolt 1oo/e ft után számolnám el az écs-t (időarányosan 16712,-Ft-ot), de semmi esetre sem kezelném a 1oo/e Ft-ot egyszerre elszámolható költségnek. A felújítási összeg nem kezelendő külön, az a felújított eszköz bruttó értékét növeli.A felújítással növelt bruttó érték határozza meg a továbbiakban, hogy az eszköz hová sorolandó, a kisértékű t.eszközök közé, avagy az amortizálandó eszközök csoportjába tartozik.
Szilvi!-tényleg nem akarom senkire a véleményemet ráerőltetni, s az is lehet, hogy rosszul közelítem meg a dolgokat. De én a tv.olvasása alapján még most sem jutottam arra a következtetésre, hogy a felújítás azonnal költségként elszámolható lenne. S a szabályozásban sem az szerepel, hogy felújítás azonnal elszámolható a költségek között összeghatárra való tekintet nélkül. Az összeghatárokat pedig ugyanez a tv.szabályozza mégpedig olyan formában, hogy mi tekintendő kisösszegű azonnal elszámolható t.eszköznek és mi az, amely amortizáció útján íródik nullára. Egyébként az itt felvetett kérdést feltettem egy másik fórumon is, mert tényleg izgat, ki mit gondol erről a kérdésről. Még nem jött válasz. Ahogy jön, megírom. De remélem, e fórumon is bekapcsolódnak többen, s sikerül egy közös álláspontot kialakítani. Itt messze nem az erőviszonyokat akarjuk eldönteni, sokkal inkább megoldani azt a problémát, amely a jogszabályi értelmezések "sokszínűségéből " adódik. Ha a többség úgy látja, nem jól értelmezem az szja tv. írott sorait, én szívesen elfogadom a többség akaratát.
Évi!
S szerinted az alaplap és a memória önmagában is képes működni, mint önálló tárgyi eszköz?
Sziasztok!
Évához abban csatlakoznék, hogy nagyon nehéz ezeket a dolgokat konkrét gépre aktiválni sokszor. Legalábbis az a tapasztalatom, hogy nagyon sokszor átépítik a cégeknél, egyik gépből átteszik a winchestert, alaplapot, vagy két régi gépből || néhány megvásárolt alkatrészből készítenek egy másikat (pl. RAM, alaplap), amit aztán pár hónap múlva esetleg újfent átvariálnak. Főleg ha van a cégnél pár ilyen érdeklődéssel megáldott-megszállott pasi. Egy időben az agyamra mentek az ilyen dolgaikkal, azóta külön-külön tartom nyilván, tárgyi eszközként, és megelőzendő azt, hogy a költségelszámolásba belekössön az APEH, a számviteli politikába bele van írva, hogy minden ilyen cucc (szám.techn.) 3 év alatt íródik le a gyors avulás (erkölcsi,technikai) miatt. Slussz. Remélem, így jó.
Üdv: Böbe
Évi!
A példád szerinti nyomtató természetesen önálló tárgyi eszköz, hiszen önállóan is működő képes, csak be kell dugni a kábeleket.(természetesen nem a konektorba, hanem a számítógéphez csatlakoztatva) A kártya, vagy bármi ehhez hasonló kütyü önmagában semmit nem ér, ahhoz hogy használni lehessen, be kell építeni a számítógépbe. Tehát nem önálló tárgyi eszköz. Amikor vásárolsz egy számítógépet, akkor az áll egy házból és a tengernyi különböző paraméterű kütyüből, ami azután maga a számítógép, mint önálló tárgyi eszköz. Ebből következően, a számítógép egyes alkotórészeinek, egységeinek cseréje csak akkor nem felújítás, ha azokat - a számítógép hasznos élettartamán belül a rendeltetésszerű használat, a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetés érdekében - az eredeti paraméterekkel rendelkező alkotórészekkel, egységekkel cserélik ki, és a csere eredményeként a számítógép hasznos élettartama nem nő meg. (A hasznos élettartam növekedésével járó csere már felújítás.)
"Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli." A számítógép egyes alkotórészei, ha elromlanak,s azokat kiserélik, de korszerűbb, modernebb, nagyobb teljesítményű egységekre,akkor a csere korszerűsítésnek is minősíthető (eredetitől eltérő megoldás, teljesítőképesség-növekedés stb.). Ez esetben viszont a csere során beszerzett egységek, alkatrészek bekerülési értékét, a cseréhez kapcsolódó javítási és egyéb költségeket a számítógép felújítási költségeként, az eredeti bruttó értéket növelő tételként kell elszámolni.
Kezelhetnénk a számítógép egyes egységei, alkotórészei cseréjét pótlólagos beruházásként is, hiszen a kritériumoknak (bővítés, teljesítőképesség közvetlen növelése) megvalósulnak. Ebből viszont az következik, hogy a csere során beszerzett alkotórészeket szintén rá kéne aktíválni az eredeti számítógépre, ezzel párhuzamosan viszont a régi egységeket, alkatrészeket ki kéne selejtezni (részleges selejtezés). Ez nagyon nehézkes lenne, mert a beszerzéskor nem biztos, hogy rendelkezünk külön árral az alkatrészek, egységek tekintetében, így nem tudnánk kivezetni sem az egység bruttó értékét, sem pedig az addig elszámolt écs-t. Tehát marad a korszerűsítéskénti kezelés, de az is az eredeti bekerülési értéket növeli.
Kedves madora100!
Ha mégis écs. számolok a felújitott számítógép után, akkor alkalmazhatom-e azt a módszert, miszerint első évben pl. 80%, második évben a fennmaradó összeget számolom el écs-ként? Ugyanis a 33%-os norma alá tartozó tárgyi eszközök esetében lenne rá lehetőségem. Jól gondolom?
Babina!
Szerintem az általános rendeltetésű számítógép nem tartozik a 33%-os kulcs alá. Oda például egy olyan programvezérlés tartozik, amellyel egy gépet irányítanak. De a választási lehetőséged ettől függetlenül megmarad. Vagy a 2oo/e alatti tételek leírási kulcsát választhatod (legalább 2 évnek kell lenni a leírásnak, tehát 5o%-os kulcs a maximum), vagy pedig a 11.mell.2/l pontja szerintit választhatod, de ott is 5o% a kulcs. Tehát arra nincs mód, hogy ennél gyorsabban számold el az écs.-t. A 8o%-os elszámolás ebbe a kategóriába nem fér bele. Illetve elszámolhatod gyorsabban, de a különbözeti 3o%-ot az adóalapnál nem veheted figyelembe.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 94 vendég