Adófórum

Adózási és számviteli információk

Dolgozó másoddiplomás képzése

Juttatások, költségtérítések

Dolgozó másoddiplomás képzése

HozzászólásSzerző: Lkarcsi45 » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Kedves Fórumozók! A következő lenne a kérdésem: hogyan lehetne megoldani azt, hogy Kft alkalmazottjának a 4 féléves másoddiplomás képzését (félévenként 120.000 Ft) a Kft fizesse, mint a munkáltató. Az említett alkalmazott egyébként tagja is a cégnek (nem többségi). Van-e mód arra, hogy a cég állja a másoddiplomája költségét? És ha igen, hogyan? A tandíjról cégnévre kell számlát kérni? Tanulmányi szerződést kellene kötni? Előre is köszönöm a válaszokat.
Lkarcsi45
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Dolgozó másoddiplomás képzése

HozzászólásSzerző: anit26 » pén. okt. 26, 2007 8:25 am

Szia!

 

Tanulmányi szerz -t úgy tudom hogy mvállalóval lehet csak kötni, de szla alapján ktgként elszámolható a tag képzése.

 

 

 

üdv

 

Ani 

anit26
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Dolgozó másoddiplomás képzése

HozzászólásSzerző: Lkarcsi45 » pén. okt. 26, 2007 8:28 am

Ez a tag munkavállaló, a Kft alkalmazottja, a munkáltatói jogokat nem ő gyakorolja. Mind a 4 félév képzési költsége elszámolható cégköltségként? A képzési költség hová könyvelendő? Személyi juttatások közé? Ez ugye nem adóköteles juttatásnak minősül?
Lkarcsi45
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Dolgozó másoddiplomás képzése

HozzászólásSzerző: anit26 » pén. okt. 26, 2007 8:28 am

Bocsi, nem figyeltem eléggé hogy mvállaló is akkor tanulmányi szerződést kell kötni.

 

Az Mt. azonban két esetben nem teszi lehetővé a tanulmányi szerződés megkötését, azaz

  1. munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására (pl. általános iskolai tanulmányokat folytató munkavállaló részére egyébként törvény szerint járó munkaidő-kedvezmény nyújtására), továbbá
  2. ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót .

A tanulmányi szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása is szükséges .

 

anit26
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Dolgozó másoddiplomás képzése

HozzászólásSzerző: Lkarcsi45 » pén. okt. 26, 2007 8:37 am

Esetünkben nem a munkáltató kötelezi a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére, a munkavállaló egyéni döntése. A másoddiploma nem feltétele a foglalkoztatásának, de jó, ha van, abszolút a szakmába vág. A legjobb nekünk az lenne, ha a cég fizethetné a költségeket, csak nem szeretném, hogy utána meg adóznia kelljen utána a magánszemélynek. Tudtok esetleg joszabályi helyeket írni, ami ezt a kérdést érinti?
Lkarcsi45
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Dolgozó másoddiplomás képzése

HozzászólásSzerző: stamasi » pén. okt. 26, 2007 10:48 am

Szia Karcsi!

Azt írod a tanulmányai abszolút a szakmába vágnak. Mi az akadálya, hogy a munkáltató elrendelje a képzést?

"A munkáltató és a kifizető által átvállalt képzés költsége

Nem minősül bevételnek az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontja alapján
    - a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költsége (akkor sem, ha azt nem a munkáltató viseli),
    - a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költségként elszámolt értéke, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza,
    - a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értékét, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést,
feltéve, hogy az említett költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiállításának tényét nem tüntette fel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
    - a munkáltató által átvállalt tandíj senkinél nem keletkeztet adókötelezettséget, ha a magánszemély munkájának elvégzéséhez szükséges ismeretek megszerzését célozzák a tanfolyam a közép- vagy a felsőfokú tanulmányok;
    - ha a munkavállaló továbbképzésére a munkáltató érdekében, a dolgozó munkavégzésével összefüggésben kerül sor, akkor az egyenértékű a kiküldetésben történő munkavégzéssel. Így a kifizető (munkáltató) nevére szóló tanfolyami számla (a tandíj) megtérítése nem számít természetbeni juttatásnak.
    - ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgálja, és az abban való részvételt a munkáltató rendelte el (ilyen esetben akkor sem keletkezik adókötelezettség, ha a költségeket nem a munkáltató viseli, hanem például annak alapítója vagy az általa alapított oktatási szolgáltató cég);
    - ha a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza és a képzésben a vele munkaviszonyban álló magánszemély vagy (társaság esetében) a tevékenységében személyesen közreműködő tagja vesz részt.

Ezekben az esetekben a képzési formától függetlenül az oktatási szolgáltatás, a taneszközök ellenértékének megfizetése mellett felmerülő más költségekre (pl. utazás, szállás) a hivatali üzleti utazásra vonatkozó általános szabályok alkalmazhatók abból eredően, hogy az oktatásra kötelezett a kifizető tevékenységével összefüggő feladatot lát el azzal, hogy részt vesz az oktatásban.
    - amikor nem a munkavállaló vagy a társaság személyesen közreműködő tagja, hanem más, a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély olyan képzési költségének átvállalásáról van szó, amely az adott feladat ellátásához szükséges felkészítést (ide nem értve az iskolai rendszerű képzést) szolgálja, szintén nem kell az oktatási szolgáltatás elszámolt költségét jövedelemként figyelembe venni.

Természetesen nincs akadálya annak, hogy az iskolai rendszerű képzés költségét a kifizető átvállalja a vele munkaviszonyban nem lévő vagy nem személyesen közreműködő tag magánszemélyek esetében is, ekkor azonban - miként minden más, az előzőekben nem említett esetben - nem pénzben juttatott adóköteles jövedelem keletkezik, amelynek az adókötelezettségét a juttató és a magánszemély (vagy közöttük és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a juttatás körülményei határozzák meg [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés].

(A társasági adó alanyainál a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősül a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költsége, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, valamint a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítés költsége, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.

Ez a rendelkezés tehát ugyanabban a körben jelöli a meg az oktatási szolgáltatások elismert költségeit, mint amelyek átvállalása miatt az Szja-tv. szerint a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége.

A társasági adó szempontjából is elismert tényező, hogy az adózóval munkaviszonyban nem álló, illetőleg nem személyesen közreműködő tag magánszemélyek iskolai rendszerű képzésének az adózó által viselt (a nevére számlázott, oktatási ráfordításként elszámolt) költsége nem minősül külön nevesítve elismert költségnek (Tao.-tv. 3. számú melléklet B/14. pont).

Ugyanakkor az említett magánszemélyek iskolai rendszerű képzési költségeinek a nevükre kiállított számlák alapján történő megtérítése és közterhei, mint személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg nem növelik a társasági adó alapját, ha a magánszemélyek a Tao.-tv. 3. számú melléklet B/3. pontjában nevesített körben szerepelnek.

Tanfolyamok

Ha a munkáltató az alkalmazottját vagy a társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagját olyan tanfolyamra (szakképzésre) küldi - tanulmányi szerződéssel vagy anélkül -, amely a kifizető tevékenységének ellátásához szükséges szakismeretek megszerzését célozza [Szja-törvény 7. § (1) bekezdés p) pont], akkor az utazás és a szállás költsége (hasonlatosan a hivatali kiküldetéshez), az oktatás részeként nem jelent jövedelmet a magánszemélynél. Ha a képzés nem felel meg a törvényben előírtaknak (a kifizető nem alkalmazottjának vagy személyesen közreműködő tagjának képzését és/vagy nem a kifizető tevékenységével összefüggő szakismeretek megszerzését szolgáló képzést finanszírozza), akkor - ha az oktatásról szóló számlák a kifizető nevére szólnak - az természetbeni juttatásnak minősül.

Az oktatási szolgáltatás gyakran kiegészül - az utazási, a szállásköltség átvállalása mellett - az élelmezési költségek átvállalásával, sőt néha járulékos juttatások, szabadidőprogramok is kiegészítik a tanulmányi programot. A nyújtott étkezés és az ilyen más szolgáltatások esetében a természetbeni juttatásokra vonatkozó adózási szabályokat kell érvényesíteni. Ez az adókötelezettség a vonatkozó szerződések, illetőleg az ezeket tükröző számlák tartalma alapján terhelheti a megrendelőt vagy az oktatásszervezőt, az erre vonatkozó magatartásukat a szerződési szabadság általános elve alapján egymás között szabadon határozhatják meg.

A bizonylatok tartalmától függő adójogi helyzetek a következők:
    
a) Ha az oktatásszervező megtérítteti a megrendelővel a természetbeni juttatásnak minősülő tételeket, akkor az adózás rendjéről szóló törvény alapján a bizonylatot (adott esetben a számlát) úgy kell kiállítania, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
    b) Ha az oktatásszervező nem a számlában tünteti fel az adóköteles természetbeni juttatás értékét, hanem ezt egyéb módon hozza a megrendelő tudomására (vonatkozó szerződés, ajánlat tartalma, erre vonatkozó külön igazolás stb.), akkor a megrendelő ezt a szokásos piaci ár adózó által kialakított egyéb módszerének tekintheti, és ez alapján teljesíti adókötelezettségét.
    c) Ha a természetbeni juttatás az oktatást szervező által a magánszemélynek (az üzleti partnere képviselőjének) nyújtott reprezentációnak minősül (azt nem térített meg a megrendelővel), akkor természetesen ezt a számlán külön nem kell feltüntetni, mivel ekkor az adókötelezettség is az oktatásszervezőt terheli.

Az a) és b) esetben, ha a természetbeni juttatás munkaviszonyban elrendelt belföldi kiküldetésben történik, akkor a természetbeni juttatás utáni adókötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni a napidíjra vonatkozó rendelkezéseket is.

Képzési költségek a béren kívüli juttatások rendszerében

Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése alapján a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által az alábbi - a törvény rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított - juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap):
    a) az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
    b) az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt, viselt költségből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
    c) az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke,
    d) az adómentes iskolakezdési támogatás értéke,
    e) a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény előírása alapján megillető adómentes ruházati költségtérítés, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megillető adómentes ruházati költségtérítés,
    f) az adómentes internethasználat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke,
    g) a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke,
    h) az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet formájában kapott adómentes bevétel.

Mint láthatjuk, az adóköteles béren kívüli juttatások körébe tartozik az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt, viselt költségből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, vagyis az, amely a magánszemély esetében nem minősül bevételnek az Szja-tv. 7. §-a alapján.

A munkáltatónál az adóköteles béren kívüli juttatás adója az adóalap 54 százaléka, melyet az értékhatár túllépését követően az említett juttatás napjára - a munkaviszony év közben történő megszűnésekor arányosítva a munkaviszony megszűnése napjára - állapít meg a munkáltató, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be az adó összegét."

Üdv.: Szilvi

stamasi
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Dolgozó másoddiplomás képzése

HozzászólásSzerző: Lkarcsi45 » pén. okt. 26, 2007 10:58 am

Húhh. Köszönöm Szilvi a kimerítő csatományt, nekem még nem volt időm keresgélni a témában. Összegezve akkor mit kellene tenni? A munkáltató elrendeli a továbbképzést (milyen írásnak kell lenni róla, taggyűlési határozat??) Így akkor nem kell tanulmányi szerződést kötni, hanem a tandíjról számlát kérni, a könyvelésben a fizetett tandíj pedig személyi jellegű juttatás. Jól gondolom? A tandíjon kívül a tankönyvek, jegyzetek költségét is állhatja a cég, vagy azt már nem? Ja és még egy kérdés: ha a cég fizeti a tandíjat, akkor annak meg kell majd jelennie a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos bevallásban, amikor a dolgozó képzésére fordított összeg sorról van szó?
Lkarcsi45
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am


Vissza: Juttatások, költségtérítések

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég