szig. számadású nyomtatványok selejtezése

[Ypszi]

Az érdekelne nagyon, mert ezirányú pontos szabályt nem találtam, hogy az említett nyomtatványok selejtezésénél mi a teendő. Gondolom jegyzőkönyv kell pl.

A fontosabb kérdés, hogy ha még használatba vétel előtt részesül mondjuk a számlatömb fizikai bántalmazásban (leöntik kávéval, megeszi a kutya, stb..) akkor a földi maradványokat meg kell-e tartani, vagy "nyugodtan" kukázhatjuk, esetleg teljesen megsemmisíthetjük (természetesen a megfelelő dokumentációval)? 

Erre vonatkozó okosságot sehol sem leltem.

 

(Már tegnap feltettem a kérdést, de sehol sem lelem, így ha mégis 2x ment el, akkor sorry..)

 

Köszönöm! 

Evelin 

 

 

 

[stamasi]

Szia Evelin!

Ha leöntünk kávéval egy számlatömböt akkor azt szigorúan tilos a kukába dobni.

Mi is az értelme a szigorú számadásnak például a számlákkal kapcsolatban?

Az, hogy nyomon követhető legyen, hogy amit megvásárolunk a nyomtatványboltban azt hogyan használtuk fel. Ha akárcsak egy példánnyal is nem tudunk elszámolni, akkor felmerül az adóeltitkolás.

Az a lényeg, hogy a szigorú számadású nyilvantartásból minden egyes számláról nyomon követhető legyen, hogy hogyan lett felhasználva, mekkora összeg lett számlázva, illetve ha rontott, storno példány van akkor is az összes példánynak meg kell lennie.

A selejtezés is néha szükséges, például most is aktuális a téma, mivel bizonyos nyomtatványokat csak dec. 31-ig használhatunk fel. A seletezésnél értelemszerűen a nyomtatványokat áthúzzuk, lyukasztjuk, stb. és a szigorú számadásba bevezetjük, hogy selejtezve, rontva, stb. Összekötjük egy spárgával és eltesszük a szekrénybe, (a leöntött kávéssal együtt) hogy amikor jön az adóellenőr, akkor megtudjuk mutatni, hogy ez bizony selejt, rontott, storno,stb.

Ha teljesen megsemmisült, ami azért elég érdekes, mert azt a magyarázatot nem fogják elfogadni, hogy megette a kutya, akkor igen jegyzőkönyv minimum kell róla, például ha ellopták az autóból, akkor rendőrségi, ha leégett a ház, akkor a biztosítótól, stb.

Tehát összegezve a fentieket a szigorú számadás elvéből következik, hogy minden példánnyal el kell tudni számolni, amelyet a nyomtatványboltban megvásárolunk, nem véletlenül csak adószámmal.

Üdv.: Szilvi

 

[Ypszi]

Szilvi,

 

értem én, de törvényben a szigorú számadású nyomtatványról csak annyit találtam, hogy a rontott példányt is meg kell őrizni 8 évig, a selejtezettről, használhatatlanná válóról, esetleg megsemmisülőről nem találtam semmit. Esetleg valami tv.pontot nem tudnál adni, hol van ez így pontosan leírva? 

A nagyobb gondom az, hogy bár poénosra vettem a kérdést, a szitu úgy néz ki, hogy a céges papírokat, amiken adatok szerepelnek, és már nem kellenek, azt nem kidobjuk, és nem is daráljuk, hanem égetésre visszük. Nos nagyon úgy néz ki, hogy egy tömb belekeveredett a kupacba. De még nem lett felhasználva.. akkor leírjuk ezt így, az elég vajon?

Más nem tud visszaélni vele ugye, lévén hogy már a számlatömbök vadászmezején járhat a nyomtavány...

 

Ev. 

[validitas]

Szia Evelin!

Ilyen esetben egy jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy mi történt, melyik számlatömbbel. Mást úgysem tudtok tenni, ha elég, ha nem. De elégnek kell lennie, mert ez történt, van ilyen.

Egyébként az elévülési időt követően (a számvit.tv-ben szereplő 8 év) le lehet selejtezni, jegyzőkönyvvel, és a megsemmisítés módjáról is rendelkezni kell. Kukába dobni nem lehet számlatömböt, a fizikai megsemmisítés (égetés, iratmegsemmisítőn, zúzdában lezúzás) lehetséges.

Üdv: Böbe 

[stamasi]

Szia Evelin!

A számviteli törvényben például le van írva, hogy a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a 8 év megőrzési kötelezettség 169 §. 3. bekezdés.

A megsemmisültet nyilván nem tudjuk őrizgetni. Ezt dokumentáljuk egyéb bizonylattal, amit fentebb is írtam jkv, stb.

A selejtezettet pedig szintén meg kell őrizni, mivel az elszámoltathatóságot biztosítani kell az elévülési időn belül. Szó szerint paragrafust, amiben így szerepel, hogy a selejtezettet hogyan őrízzük sajnos nem tudok neked ide írni, de talán valaki talál ilyet.

A szigorú számadást egyébként még a 24/1995 (XI.22.) PM rendelet is szabályozza.

Azt viszont nem javasolnám leírni, így hogy "elégettük véletlenül a többi irattal", kivéve, ha jogosan lettek az iratok megsemmísitve.

Kell lennie egyébként a vállalkozásnak a számviteli politikán belül bizonylati rendjének, ebben kell szabályozni például a selejtezést is.

Valamiféle jegyzőkönyvet mindenképpen írni kell, hogy miért nincs meg a számlatömb, rendőrségit, biztosítóst nem lehet produkálni. Kérdés még, hogy ennek a számlatömbnek az irodában kellett lennie? Arra gondolok, hogy ha például van telephely, akkor lehet azt írni a jegyzőkönyvben, hogy a dolgozó vagy tulajdonos a buszon felejtette a táskáját  miközben vitte a számlatömböt a telephelyre, nem valami eredeti ötlet, de hát valamit írni kell, hogy hova tünt.

Ha nincs ilyen, akkor nem tudom mit lehet írni, hogy hova lett az irodából?

Még az lehet, ha a megsemmisített papírok, amik elégtek, jogosan lettek megsemmisítve, akkor ha nincs más lehetőség bele kell írni a jegyzőkönyvbe, hogy megsemmisítésre került az elévült iratokkal véletlenül.

Üdv.: Szilvi