Zsuzsa!
Feltétlenül meg kell nézni a szerződést. Megérzésem szerint az általad vázolt módszer nem biztos, hogy megállja a helyét. Ha csak bérleti díj szerepel a szerződésben, akkor azon felül semilyen költségtérítésről nem beszélhetünk. Akkor a rezsiszámlák összegét a bérleti díj tartalmazza. (persze a bérleti szerződést le lehet módosítani!!)
Leírom, én hogy csinálnám a dolgot, s ha nem értesz vele egyet, (vagy valaki másnak észrevétele lesz) akkor beszélgetünk még róla.
A bérleti szerződés megkötésénél megállapdnék X összegű ingatlanbérleti összegben. Külön kitérnék a rezsiköltség áthárításának kérdésére. Pld. "Az ingatlanbérleti díj nem tartalmazza a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges villany, viz és telefonszámla ténylegesen, a szolgáltató általi értéken kiszámlázott díját. Annak megtérítése a szolgáltató számlája alapján, a tényleges fogyasztás alapulvételével, közvetített szolgáltatás formájában történik. Számlázására a szolgáltató számlájának beérkezését követő napon kerül sor, tartalma pedig az áfa tv.8§(4) bekezdése alapján kerül meghatározásra"
Kiszámláznám a bérleti díjat azzal a telj.dátummal, amiben a bérl.szerződés megkötésekor megállapodtatok. A szállítói számla beérkezésekor lekönyvelném a szállító számláját bruttó módon (mivel alanyi mentes bérbeadóról van szó) az 52.igénybevett szolg.közé. A következő napon kiszámláznám a szolg.számlákat ulyanúgy, mint ahogyan azt kaptad. (én még a szállító számlájának fénymásolatát is mellé tenném)Arra vigyázni kell, hogy a kiszámlázáskor nem elegendő a közvetítés tényére utalni!!!!!!!. Ugyanúgy kell elkészíteni, mint ahogyan kaptad, eltérés csak abban lehet, hogy más áron számlázod tovább, de erről most ne beszéljünk.( Te ugyanolyan áron számlázol tovább, mint ahogyan azt kaptad.) A továbbszámlázás kelte a száll.számláját követő napi dátum lenne, a telj.dátum egyező a szll.számlában szereplővel, a fiz.hat.idő, pedig az, amiben a bérl.szerződésben megállapodtatok. Lekönyvelném árbevételként a száll.szla alapján továbbszámlázott összeg bruttó értékét árbevételként (mert alanyi adómentesként az áfát nem vontam le) és átvezetném a 52.számlacsoportból a végösszeget a 8.fők szlára a közvetített szolgáltatások közé. Így eredmény szempontjából a továbbhárítást bonyolító vállalkozás eredménye a továbbszámlázásból nulla, a fogadó fél pedig a közüzemi számlák közül a tel.számlánál foglalkozik majd a magánbeszélgetésekből eredő továbbszámlázási dilemmával.
A mostani hozzászólásommal egyben választ is adtam ez előző hozzászólásaimban szereplő bizonytalanságomra is, ami az áfa kérdést érinti. Ugyanis, ha ugyanannak a szolgáltatásnak vagyok az igénybevevője és nyújtója is, akkor egy közüzemi számla továbbszámlázásánál azt az áfa kulcsot kell használnom, amit felém továbbszámláztak, hiszen a szolgáltatást a törvényben meghatározott mértékű adókulcs terheli. Ebből a szempontból véleményem szerint közömbös, hogy én történetesen alanyi adómentes vagyok. Az alanyi adómentességem abban fog kimerülni, hogy a bérleti díjról szóló számlában nem számítok fel áfát.
A vázolt módszernek, illetőleg a közüzemi fogyasztások alapját képező mérőórák bérbeadó nevén történő meghagyása azért az alanyi mentes bérbeadónál gondot okozhatnak. A közüzemi számlák továbszámlázása (mégpedig nettó+áfa összegen) bel fog számítani az árbevételébe, s esetleg az alanyi adómentes határt pont ezekkel a tételekkel fogja túllépni. Azért erre is figyelemmel kell lenni.