A Ptk. 246. §-a alapján a kötelezett meghatározott pénzösszeg (kötbér) fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni.
A kötbérigény rendezésének alapbizonylata az a szerződés, megállapodás, amelyben rögzítették a kötbér összegét, a kötbérfizetés feltételeit. Irásban rögzíteni kell azt is, hogy a kötbérfizetés feltételei mennyiben állnak fenn, a kivitelező milyen késedelembe került, ennek van-e, és ha igen, milyen hatása a fizetendő kötbérre. Ez utóbbi számítási anyagot mind a két félnek alá kell írnia, az abban foglaltak helyességének, elfogadottságának igazolásaként. Ezt követően a szerződést szegő fél a szerződésszegéssel okozott kárt megtéríti, azaz a kötbért a megrendelőnek átutalja.
A Ptk.296. §-a alapján a megrendelő jogosult arra, hogy a már esedékessé vált, dokumentált, egyértelműen forintosított kötbérkövetelését az utolsó számla alapján fennálló fizetési kötelezettségébe beszámítsa, azaz a kötbér összegével csökkentett összegben utalja át a kivitelező számlája szerinti ellenértéket. (Könyvelés a megrendelőnél - a fentiekben leírt - bizonylatokkal alátámasztott kötbérigény számlázott ellenérték pénzügyi rendezésébe történő beszámításakor: T 455 - K 9632, ugyanez a kivitelezőnél: T 8632 - K 311.) Üdv.: P.Zsuzsa