Elvárt adó választási lehetőség

[kutacska]

Sziasztok.
Próbáltam értelmezni a 2007.évi XXXIX trv. 9§ (8) bekezdését, hogy mi is az egyéni vállalkozónál az a kétféle verzió, ami közül választhat, de sajnos nem sok sikerrel. Számszerűleg is levezettem, de nekem a két verzióban ugyanaz az adóösszeg jön ki, akárhogy számolom. Ha valaki már túl van ezen, segítene?
Arra jutottam, hogy az adóév egészére fizet az EV, de a fórumon már olvastam olyan véleményt is, hogy csak a 2. félévre. Hogy is van ez?
Szóval a két verzióm:
1. Mondjuk a jövedelem 1.000.000Ft az adóév egészére 01.01-12.31-ig.
Arányosítva naptári napokkal, ennek 50%-a jön ki első, és ötven a második félévre, így a 16% adóm 3200Ft lesz.
2. Mondjuk 1. félévben ebből 400.000Ft, másodikban 600.000Ft volt a jövedelem, így az elvárt adó 1 félévre 1280Ft, másodikra 1920Ft, ami szintén 3200Ft.
Vagy ott értem félre, hogy csak a 2. félévre eső összeget kell fizetni, ami a példa szerint az 1. verzióval 3200Ft, a 2-el 1920Ft?
Kérem, aki tud, segítsen. Köszönöm.

[validitas]

<>Szia!

<>Abban az esetben, ha a vállalkozó adóalap nem éri el a min.adóalapot, akkor 3 lehetősége van:

1. az art szerinti nyilatkozatot adja, hogy nem éri el, és csatolja az art.91/A § (1) szerinti nyilatkozatot;

2. az adóalapot az jan.01-jún.30.-ig eltelt napok arányában (50%) határozza meg úgy, hogy a z éves vállalkozó adóalap 50%-át veszi jún. 30-ig || az éves minimum adóalap 50%-át veszi júl. 1-től, és ez a két összeg adja ki a min.vállalkozói adóalapot, ennek fizeti meg az adóját.

3. veszi a tényleges vállalkozói adóalapot jún. 30-ig (magyarán kell csinálni egy levezetést jún.30-ra is, hogy mennyi, nem csak év végével) || kiszámítja az éves minimum adóalapnak a  jún.30-ig szóló minimum adóalapot meghaladó részét , és ez az összeg,|| a féléves tényleges vállalkozói adóalap adja ki a minimum adóalapot, ami után adót fog fizetni.

Remélem, érthető volt. Üdv: Böbe 

 

<>

[kohnmari]

Sziasztok!

Böbe válasza pontos, csak igen nehéz megérteni ezt az egész számítási módot.

Arányosítás esetén:

- 2007. adóév egészére megállapított adóalapnak a június 30. napjáig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított - két tizedesjegyre kerekített - arányával számitott része, és

- az egész évre megállapított jövedelem (nyereség)minimum összegéből a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig számíott napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyitott - két tizedesjegyre kerekitett  - arányával meghatározott rész együttes öszege.

Kutacska példáját annyival módosítva, hogy az adózás előtti eredmény legyen 800.000 Ft, az egész évre megállapított jövedelem (nyereség)minimum pedig 1.000.000 Ft.

Január 1-től június 30-ig 180 nap van, az arányszám: 180/365= 0,49

Tehát az első rész: 800.000 Ft x 0,49 = 392.000 Ft

Július 1-től december 31-ig 185 nap, az arányszám: 185/365 = 0,51

Tehát a második rész: 1.000.000 x 0,51 = 510.000 Ft

A kettő összege adja az elvárt adó alapját.

Böbe, nézz már rá légyszives, hogy jól gondolom-e?

Van egy kidolgozott példám a közbenső mérleg alapján történő megállapításra, ha érdekel benneteket, ideírom, csak kicsit hosszú. Üdv. Mari

[stamasi]

Teljes évi működés esetén az arányszám 50-50 %, szerintem.

06. 30-ig 181 nap van. 181/365 = 50 %

07.01-12.31-ig = 184 nap, 184/365 = 50 %

Üdv. Szilvi

[kohnmari]

Szia Szilvi!

Igazad van, rosszul számoltam.

Akkor a következőkben módosul:

Első rész: 800.000 x 0,50 = 400.000 Ft

Második rész: 1.000.000 x 0,50 = 500.000 Ft

A kettő összege (elvárt adó alapja): 900.000 Ft

Üdv. Mari

[stamasi]

Sziaztok!

A törvény 2007. 07. 01-én lépett hatályba, 2007. évre átmeneti szabályokat tartalmaz,  a második félévtől kell figyelembe venni, ezért van az arányosítás.

Üdv.: Szilvi

[stamasi]

Tehát a második félévre vonatkozik a nyereségminimum (nem elvárt adónak hívjuk, hanem minimumadónak)

Az arányosítás 2007. évi átmeneti szabály.

Lényege, leegyszerűsítve: Kiszámítjuk az adóalapot egész évre rendesen, az szja szerint,  ebből megállapítjuk az első félévre jutó adóalapot, majd ezek után kiszámítjuk az egész évi nyereségminimumot, megállapítjuk ebből a 07.01-12.31-re eső részt. Ezután a "normál" adóalapot össze kell adni a második félévre megállapított jövedelmminimum összegével és ezután számítjuk ki az adót.

Üdv.: Szilvi

[validitas]

Szia!

Bocsánat, de nem voltam gépközelben. Szóval majdnem jól számoltok, de azért nem 50-50%, mert a törvény úgy írja, hogy két tizedesjegy pontosságig kell a százalékot kiszámolni, ezért az I. félév 49,59%, a második pedig 50,41%.

Egyebekben egyetértek.

Üdv: Böbe 

[validitas]

Ez az arányszámmal történő számítás melletti második variáció, így is lehet. Csak még nem számoltam ki, hogy melyik módszer kinek előnyösebb, azaz mikor kell a több bevételnek lennie. Azt már látom, hogy olyan rettentő nagy különbség nincs.

Üdv: Böbe 

[kutacska]

Sziasztok! Köszönöm az eddigi válaszokat is, de vagy én vagyok nehéz fejű ebben a témában, vagy nem tudom, de még mindig nem tiszta. Nekem minden válaszból az jön le, hogy gyakorlatilag az egész év adóalapja után fizet, akkor mi értelme van a számolgatásnak? Pl. kohnmari 4. válasza alapján az első és a második félév összeadódik, és gyakorlatilag az egész év lesz a minimumadó alapja. Akkor mit számolnuk??? Szerintem sincs valami nagy különbség, úgyhogy igazából nem is nagyon éri meg arányosítgatni, de azért nagyon szeretném megérteni!! Mari példája alapján ha végülis a 900.000Ft az adó alapja, akkor mégiscsak az egész éves jövedelem után fizetünk, nem a 07.01-12.31-ig eső részre, nem?