Hallgató webolalkészítésről hogy tud számlát adni?

[holcam]

Egyetemi hallgató vagyok, weboldalkészítéssel foglalkozom. Hogyan tudok erről a tevékenységről számlát adni? Cégbe belépni nincs mód, tehát mindenképpen magamnak kellene megoldanom a dolgot. Mivel túl sok munka nincs, csak 1-2 évente, amikből a bevétel is 100 000Ft alatt lenne, a lehető legkedvezőbb megoldást keresem.

Olvastam a 7-es adószámról. Ez mi pontosan? Számlát ezzel lehet adni? Milyen levonások vannak ennél, illetve milyen kötelezettségei vannak? Járulékokat kell fizetni? Azaz például ha 35 000Ft-ot szeretnék zsebbe tenni, akkor mennyiről kell számlát adnom, hogy a levonások után ennyim maradjon?

[zspotorke]

Szia!

Gondolatébresztésnek íme egy cikk:

Szellemi szabadfoglalkozásúak adózása

A „szellemi szabadfoglalkozású” jogállást ugyan jogszabályaink csak az egészségügyi szolgáltatások keretében ismerik, mégis a gyakorlatban élő és népszerű intézményről van szó - a tevékenységek széles területén.
A kialakult gyakorlat szerint minden nem termelő, és nem kereskedelmi tevékenység - azaz szolgáltató tevékenység (jellemzően újságírás, tanítás, kutatás, szakértés, tanácsadás, művészeti tevékenységek stb.) végezhető szellemi szabadfoglakozásban, pontosabban az Szja tv. szerinti önálló tevékenység keretében, egyéni  vállalkozói igazolvány nélkül is. A szellemi szabadfoglalkozás csak egy adózási kategória  (az egészségügyben egy tevékenységi forma) van adószáma, tehát számlázhat, és költséget is elszámolhat, ezzel szemben vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység így nem végezhető. A szellemi szabadfoglalkozás előnye, hogy nem igényel külön alapítási eljárást, és költséget (csak egy bejelentkezést) gyorsabban megszüntethető, a működés során kevesebb adminisztrációt igényel, helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége sincs. A személyhez kötődő, rendszeresen jelentkező megbízások teljesítésére ilyen jellemzőinél fogva alkalmasabb, mint az  egyéni vállalkozás. A szellemi szabadfoglalkozásúak jövedelme az Szja tv. rendszerében önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely alapvetően három dolgot jelent:
1. A tevékenység bevételével szemben költségek számolhatók el, hasonlóan az egyéni vállalkozáshoz, szemben a munkaviszonyban végzett ugyanolyan tevékenységgel.
2. Az így számított jövedelem (bevétel mínusz költség) az összevont adóalapba tartozik, és az általános adótábla szerint adózik, hasonlóan a munkaviszonyból származó jövedelemhez, szemben az egyéni vállalkozásból származó jövedelemmel.
3. Az összevont adóalap adója az Szja tv. szerinti adókedvezményekkel  (tb. befizetések, tandíj, felnőttképzés kedvezménye, lakáscélú kedvezmények, tevékenységi kedvezmények, közcélú adomány- biztosítások kedvezménye)  csökkenthető - hasonlóan a munkaviszonyból származó jövedelemmel - szemben az egyéni vállalkozásból származó jövedelemmel. Igaz a vállalkozói adókedvezmények - mint pl. a kisvállalkozói kedvezmény a szellemi szabadfoglalkozásban nem érvényesíthető. 

A költségelszámolásban választható egy átalány (a bevétel 10%-a a költség) de választható a tételes költségelszámolás is. Ezesetben itt is érvényesül az az általános szabály, hogy csak az elismert, kifizetett, és igazolt kiadás számolható el költségként. Ezen kereteken belűl azonban  a szellemi szabadfoglalkozásban is van lehetőség a kiszámlázott bevétellel szemben az eszközbeszerzések (pl. számítógép, fénymásoló stb.), az anyag és árúbeszerzési költségek (írószerek, másolópapír, újságok, könyvek), a személygépkocsi használati költségek (üzemanyag, fenntartás, javítás, kisebb mértékben a beszerzés), az üzleti célú utazások, szállásköltségek, telefon és rádiótelefon költségek, a fűtés, világítás, bérleti díj, alvállalkozói és reklámköltségek elszámolására. 

Üdv: P.Zsuzsa

[zspotorke]

Illetve egy másik:

Adószámos magánszemély: aki adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítása végett köteles az adóhatóságnál bejelentkezni.

A magánszemélyek a saját nevük alatt kétféle formában végezhetnek gazdasági tevékenységet: Egyéni vállalkozóként - ez a tipikus vállalkozási forma - ennek megfelelően ezt minden adót- és köztartozást megállapító törvény megtalálja, társadalombiztosítási járulékkal, helyi iparűzési adóval. Ezek mellett a vállalkozói jogállással járó előnyök, kedvezmények csak ehhez a formához fűződhetnek (már ha vannak ilyen előnyök) – és egyes tevékenységek jogszabályi előírás szerint eleve csak egyéni vállalkozásban végezhetők.

Az un. önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzett gazdasági tevékenység ehhez képest - legalábbis a törvényi szabályozás oldaláról - nem tipikus "vállalkozási" forma - ezt jószerével csak az szja tv. és áfa tv. ismeri, miután pedig az ilyen tevékenységet végző magánszemély nem minősül (egyéni) vállalkozónak - helyi adókötelezettség sem terheli.

Az áfa tv. szabályozásából szükségszerűen következik, hogy az önálló tevékenységet végzőnek kell, hogy legyen adószáma, de az áfa körben választhatja az alanyi adómentességet is /4 millió forint bevételig/ - ez esetben áfa fizetésre nem kötelezett, de levonási /visszaigénylési/ joga sincs. A gazdasági tevékenysége körében keletkezett bevételével szemben a ténylegesen felmerült és igazolt költségeit elszámolhatja - az szja. tv. 3. számú melléklete szerint - vagy ez helyett választhatja a 1o%-os költséghányad szerinti költségelszámolást. Az egyéni vállalkozóhoz képest az önálló tevékenységet folytató magánszemély /tételes/ költségelszámolása korlátozottabb /pl. vállalkozói kivét, értékcsökkenés elszámolása/, és nem választhatja az szja. törvény szerinti átalányadózást sem. Jövedelme teljes egészében összevonás alá esik, és az adótábla szerint adózik, szemben a vállalkozói jövedelemmel, amely után 25% ill. 35% az adó mértéke, előtte azonban a 16%-os vállalkozói Szja-t is meg kell fizetni.

Az önálló tevékenységet folytató magánszemély is köteles az un. adónyilvántartások vezetésére az szja tv. 5. sz. Melléklete szerint.
A társadalombiztosítás terén az önálló tevékenységet /tb. zsargon szerint: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében
személyesen munkát/ végző magánszemély is biztosított, - feltéve, hogy innen származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megeloző hónap első napján érvényes minimálbér /jelenleg: 65.5oo,-Ft/ havi összegének harminc százalékát, ill. naptári napokra annak harmincad részét. A társadalombiztosítási járulékot azonban nem ő, hanem a foglalkoztató fizeti Ez nyilvánvalóan olyan körülmény amely meghatározó lehet abban a kérdésben, hogy a megrendelő cég egyéni vállalkozóval, vagy önálló tevékenységet folytató magánszeméllyel kössön szerződést.

Egyértelmű előny az egyéni vállalkozással szemben, hogy magánszemélyként e tevékenységből eredően a helyi adófizetési kötelezettség fel sem merülhet. A helyi adóról szóló törvény a vállalkozó fogalmat az egyéni vállalkozó szinonimájaként használja.

Mi a különbség a kétféle gazdasági tevékenység között? Jogi megközelítésben az egyéni vállalkozás a természetes gazdasági tevékenysége, azzal, hogy ez utóbbi fogalom alatt az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységet kell érteni. (1990:V. tv. 2.§) Minden ilyen tevékenység csak és kizárólag bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható (4.§). (Kivéve néhány kivételt pl. ügyvédek, végrehajtók, de az ő jogállásuk minden tekintetben azonos az egyéni vállalkozóéval.)

Ehhez képest az Szja tv. által ismert önálló tevékenységet folytató magánszemély kategóriája az egyéni vállalkozókon kívül átfogja mindazon tevékenységeket is, amelynek eredményeként a magánszemély - jellemzően nem munkaviszonyból eredően - bevételhez jut. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el. (Szja tv. 16.§)

Az áfa törvény kétféle gazdasági tevékenységet ismer el: a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy az üzletszerűen végzett gazdasági

tevékenységet. Hogy mi a rendszeres és ehhez képest mi az üzletszerű - erre nézve a törvényben nincs további kommentár. Az áfa törvény szerint a gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. Nem minősül gazdasági tevékenységnek, ha azt munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában. (Áfa tv. 5.§)

Ha szigorúan – szó szerint vesszük az egyéni vállalkozásról szóló törvény fogalmát – a magánszemély minden gazdasági tevékenysége csak és kizárólag bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lenne gyakorolható – és valóban az is a helyzet, hogy van némi ellentmondás ezen törvény és az adótörvények – különösen az Szja tv. 16.§-a között, hiszen az egyéni vállalkozás törvényi fogalma nem hagy teret az egyéni vállalkozáson kívűli önálló tevékenységeknek, jellemzően minden önálló tevékenységről elmondható ugyanis, hogy azt üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen végzik.

Mindazonáltal az Szja tv. és az Áfa tv. hivatkozott rendelkezései alapján egy magánszemély - áfa és szja kötelezettségek terhével - törvényesen végezhet a saját nevében gazdasági tevékenységet. Ha a tevékenység egyébként megfelel az adótörvényeknek – akkor az törvényes, ha nincs is összhangban az egyéni vállalkozásról szóló törvénynek. Mikor lehet tehát önálló tevékenységet egyéni vállalkozói jogállás nélkül folytatni? Az elhatárolás ismérve talán az lehetne, hogy az önálló tevékenységet folytató magánszemély gazdasági tevékenységet végez - ugyanúgy mint az egyéni vállalkozó - de vele szemben nem üzletszerűen, és nem rendszeresen. Az Szja tv. nem a tevékenység intenzítása (üzletszerűség, rendszeresség), hanem a bevétel oldaláról közelíti meg az önálló tevékenységet: bevétele van. Mondjuk, tehát, hogy az Szja tv. szerinti önálló tevékenység jellemzője az, hogy a tevékenység nem rendszeres. Persze ezt is lehet cáfolni, hiszen az Szja törvény igen részletesen szabályozza itt is a bevételek (2.sz. Melléklet) és költségek (3. sz. Melléklet) elszámolásának szabályait – önmagában ez a szabályozás a tevékenység rendszeres végzését feltételezi.

Az adószámos magánszemély fogalma alatt azt a természetes személyt értjük, aki nem egyéni vállalkozóként az Szja törvény szerinti önálló tevékenységet végez – így fogalma egybevág az Szja tv. idézett 16.§-ával. Ez mellett adószámos magánszemély a bérbeadó is, aki választhat, hogy e tevékenységére a 25%-os forrásadó fizetés helyett – a költségelszámolást is engedő önálló tevékenység szerinti adózást választja (Szja tv. 74.§/7/).

A köznapi szóhasználatban elterjedt „adószámos” megnevezés pedig az adózás rendjéről szóló törvény 16.§-ából ered, amely előírja, hogy adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a törvényben írt némely kivétellel. A kivétel nem vonatkozik arra az esetre, ha a tevékenység egyben áfa köteles is – és ez a jellemező. Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni .

P.Zsuzsa

[holcam]

Megbízási szerződés alapján dolgoznék, egyszeri alkalommal 35000Ft-ért, majd negyedévente 10000Ft-ért. Ez gondolom nem rendszeres jövedelem. Akkor kiváltom ezt az adószámot, ezzel veszek egy számlatömböt, és mehet is a dolog? Azaz nem kell vállalkozói igazolványt kiváltanom? SZJ számokat tudok írni a számlára? Ha 35 000Ft-ot szeretnék zsebbe tenni, akkor mennyiről kell számlát adnom, hogy a levonások után ennyim maradjon?

[kaloczy]

Ígen, ha kiváltod ezt a bizonyos 7-es adószámot, akkor veszel egy számlatömböt, és már mehet is a dolog. A helyzet azonban az, hogy ezt a 7-es adószámos számlát a gyakorlatban a legtöbb helyen rosszul kezelik. Ebből ugyanis - annak ellenére, hogy számla - mindenfélét vonni kell: szja-t, nyugdíj- meg egészségbiztosítási járulékot is. Azaz ugyanúgy, mintha nem is lenne számla. És utána be kell fizetni a járulékokat. Szóval, abszolut nem úgy működik, mint a vállalkozói számla.

Azt, hogy mennyit kéne a számlára írnod, hogy 35000 Ft megmaradjon, csak akkor tudnám megmondani, ha tudnám, hogy mekkora költség-igényű a tevékenységed. Azaz mennyi költségről tudsz számlát gyűjteni. De olyat, ami tényleg a tevékenységhez tartozik. Ha mondjuk a kiállított számla felét el tudod költségelni, akkor pl 40.000 Ft-os számlából olyan 34000 Ft körül marad. 

 De amennyiben egyetemista vagy, és kiváltod a vállalkozóit, akkor megoldható a dolog úgy is, hogy év közben gyűjtöd a költségszámlákat, a bevételeddel szembeállítod ezeket, és az esetleges nyereséget mint osztalékot veszed ki. Ekkor 16+35 %-ot kell fizetni utána, de ha ügyesen bánsz a költségszámlákkal, akkor minimálizálni lehet ezt a befizetést.