Adófórum

Adózási és számviteli információk

Kezelhet-e pénztárgépet?

Számlázás

Kezelhet-e pénztárgépet?

HozzászólásSzerző: adamo21 » csüt. jún. 28, 2007 6:06 pm

Betanított szakács is van. Iroda vezető is van csak sima érettségivel. Ügyvezető is lehet bárki. A magántőkével müködő cégeknél nem kényszeríthetik a vállalkozásokat arra, hogy milyen képesítéssel alkalmaznak valakit. (Kivétel a veszélyes üzem ).

Ha valaki olvasott mostanában a pénkezelési szabályzatról éppen arról rendelkezik a változás, hogy a követleméynyeket a szabályzattal kapcsolatban azoknak is be kell tartani, ahol sajátos körülméynek miatt vagy az alacsony létszám miatt nincs szakképzett pénztáros és a pénztárt bárki kezelheti az alkamazottak közül.

Munka Törvénykönyvi előírás, hogy a munkavállalót megfelelő oktatásban kell részesíteni a munkakörének megfelelő szintű ellátásához.

adamo21
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Kezelhet-e pénztárgépet?

HozzászólásSzerző: zspotorke » csüt. jún. 28, 2007 6:31 pm

Szia Adamo!

Ebben a kérdésben nem értek egyet Veled és a kérdés sem kezelhető szerintem ilyen "lazán", mert bár véleményed szerint kommunista "csökevény" az erkölcsi bizonyítvány, azért az a jellemző és társadalmi, vállalkozási szinten a mai napig is alkalmazott gyakorlat, hogy a pénztárosok, a pénzkezeléssel foglalkozók jellemzően nem büntetett előélettel rendelkező emberek, az Uniónak pedig nem minden kívánalmát ültették át még a mi viszonyainkra, bár azt gondolom, hogy ott is hasonlóan gondolkodnak ebben a kérdésben leírás nélkül is.

Üdv: P.Zsuzsa

zspotorke
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Kezelhet-e pénztárgépet?

HozzászólásSzerző: garbo50 » csüt. jún. 28, 2007 7:12 pm

Ez egy szakmai fórum, és véleményem szerint itt nincs helye politikai megnyilvánulásnak, miszerint valami kommunista "csökevény" vagy sem ,és eddig mentes is volt ilyenektől a topik. Ami a  szakképzettségeket, alkalmazásokat illeti azért nem lehet azt sem állítani, hogy bárki bármilyen végzettség nélkül láthat el munkaköröket, hiszen akkor felesleges lenne az oktatási törvény, az ágazati szakképesítéssel kapcsolatos követelmények, a feor számokhoz kötött tevékenységek. Sőt felesleges lenne maga az oktatás. Ebből az aspektusból bárki bármit csinálhatna. Azért ez még sem ilyen egyszerű. Egyéni vállalkozó például törvényi előírásként az lehet, aki a vállalkozásának megfelelő szakképzettséggel rendelkezik, alkalmazottainak is rendelkeznie kell a feor szám szerinti szakképesítéssel, ha valakinek nincs szakács képesítése, nem dolgozhat szakácsként legfeljebb konyhai kisegítőként.  Én arra próbáltam rávilágítani a pénztárgépkezelői tanfolyam szervezéssel kapcsolatos megjegyzésememl, hogy ha nem fejlődne ilyen rohamosan a technika( pénztárgépek egyre több funkcióra képesek) akkor nem lenne szükség szintentartásra a képzésekben.
Az uniós törvények magasabb szintűségére sem hivatkoznék, mivel ránk a magyar törvények az irányadóak és nekünk ennél magasabb szintű nincs. Épp azért vannak a jogharmonizációk, hogy mindenkinek a sajátja feleljen meg a közösségi elvárásoknak.

Üdv. 

garbo50
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Kezelhet-e pénztárgépet?

HozzászólásSzerző: gyergyoiistvan » pén. jún. 29, 2007 7:55 am

Azért azt is meg kell jegyezni, hogy kerek egész legyen a történet, hogy ha bizonyos "szakmákban", illetve szakmáknak sem nevezhető munkakörökben hiány mutatkozik fizikailag vagy szakmai felkészültség terén, akkor az élelmes tanfolyamszervezők előrukkolnak valamivel, amiből siker esetén akkreditáció is születik. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az adott munkakör nem végezhető el a képesítés nélkül.

Valamint azt is ki kellene emelni, hogy pl. a könyvelés legtöbb valós és időtrabló teendője is nyugodtan végezhető képesítés és regisztráció nélkül. Csak a lényegi momentumokhoz nevesít a törvény végzettséget.

Üdvözlettel: Gyergyói István

gyergyoiistvan
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Kezelhet-e pénztárgépet?

HozzászólásSzerző: adamo21 » pén. jún. 29, 2007 9:36 am

Ez valóban egy szakmai fórum és nem is politikai célú az, hogy a régi rendszerban mindenkitől erkölcsit kértek a mai világban pedig a vállalkozó dönti el azt, hogy szükségessé teszi vagy nem.

Továbbá a munaktörvénykönyv a következőkre hivatkozik:

- a munkakörben: a konkrét munkakör megjelölése, amit köteles a munkavállaló elvégezni, mert például ennek ismeretében lehet vizsgálni a szakmai, egészségügyi alkalmasságot; 2006. január 1-jétől hatályos új rendelkezés szerint a munkáltató a munkaköri feladatokról és a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről a munkaszerződés megkötésekor, de legkésőbb az ezt követő 30 napon belül köteles a munkavállalót tájékoztatni. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség ismerete abból a szempontból is fontos, mert a garantált bérminimumot ennek függvényében kell a munkavállalónak biztosítani. A munkaügyi ellenőrök is a munkakör és az iskolai végzettség pontos ismeretében tudják a munkabérre vonatkozó szabályok betartását ellenőrizni. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről való tájékoztatás akkor maradhat el, ha a munkakört és a végzettséget jogszabály határozza meg, [pl. a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szerint gyógymasszőri munkakörbe csak középfokú iskolai végzettséggel és gyógymasszőr vizsgával rendelkező személyt lehet alkalmazni]

A szakképesítés előírását mindig az adott szakterület törvényében lehet negtalálni.

Pl. masszőr (rendelet a gyógyfürdőkről ) itt megjegyezendő, hogy pl 400 fő alatti kapacitásnál elég egy érettségi 400 főt meghaladóan kell csak szakmai képesítés

Pl. mérlegképes köynvelő (lásd számviteli törvény) itt szintén a regisztráció előírása attól függ milyen volumenű a könyvelendő cég.( a mérlegképes könyvelőknek nincs bérszámfejtői szakképzettségük mégis bérrel is foglalkoznak)

Pl. pénztárosi munkakör ( a kereskedelmi törvényt kell megnézni vagy rendeletet)

Ugyanakkor megjegyezendő, hogy a Tesco, Auchan, Metro alkalmaz csak érettségivel rendelkező munkatáársakat

pénztárosként. Persze ahogy már írtam a Munka Törvény kötelezi a munkáltatót, hogy szerződés kötéskor ki kell kötnie, hogy milyen képzettséget kiván meg a munkavállalótól. Ebből is látszik, hogy a munkaadónak kell a feltételeket megszabnia. Továbbá az előbb emlitett multiknál betenítják a munkavállalókat pénztárosként és nem kérnek szakképzettséget csak előnyt jelent. Érettségivel bárki elmehet. Azért tanítják be őket mert erre az egyik fent emlitett válaszomban ahogy írtam szintén a Mtv. kötelezi a munkaadót. A másik fontos elem amit az APEH és az egyéb szervek vizsgálnak a pénzkezelési szabályzat, amelyet a vállakozónak kell összeállítania abban szerepel, hoyg a pénztárt ki kezelheti stb., de a pénzkezelésért az első számú felelős a gazdasági társaság vezetője. 

 

 

adamo21
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Kezelhet-e pénztárgépet?

HozzászólásSzerző: tothkornelia69 » pén. jún. 29, 2007 6:30 pm

Sziasztok!

Most akadtam rá a KSH portálon a különböző FEOR-okhoz előírt minimális képzettségi szintek meghatározására.Nekem úgy rémlik, csak keresekedői  vagy boltvezetői képesítéssel rendelkező személy, esetleg pénztárgépkezelő végezhet kereskedelmi egységben ilyen jellegű munkát. Nálunk is a kisker egységben(igaz csak minimális a forgalmunk, mert főként gyártással és nagyker értékesítéssel foglalkozik a cég) a pénzügyes vagy a tulaj foglakozik a vevők kiszolgálásával. Korábban már keresgéltem ez ügyben, de nem tudom hová mentettem el az infót, így ismét felmerült nálam is a kérdés. Ezt találtam, hátha más munkakörnél is segítségetekre lesz Nektek is.

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/szolgaltatasok/hun/feor/4xxx/4212.html

4212 Bolti pénztáros

Kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozásoknál kezeli és megőrzi a készpénzt, a takarékcsekkeket, valamint vezeti a pénzkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat.

Feladatai:

  • a pénztár kezelése
  • a pénztárban levő pénzkészlet, a pénztárgépszalag ellenőrzése
  • fizetéskor a pénz, illetve a takarékcsekk átvétele, a visszajáró összeg és a számla átadása a vásárlónak
  • pénztárjelentés készítése, a bevétel elszámolása

Jellemző munkakörök:

  • Áruházi gyűjtőpénztáros
  • Gyűjtőpénztáros
  • Hálózati pénztáros
  • Önkiszolgáló-bolti pénztáros
  • Vendéglátó-ipari hálózati pénztáros

Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:
5112 Eladó

Minimális képzettségi (képesítési) feltétel:
II. szint

« Vissza a négyszámjegyes rendszeres jegyzékre« Vissza a tartalomra

© Központi Statisztikai Hivatal, 2006

Üdv:Nelly(ezt már jól elmentem én is)

Ismét rábukkantam egy hasznos dologra, mert engem sem hagy nyugodni a kérdés,és úgy emlékeztem a kereskedőkre vonatkozóan szigorítottak, íme:

Munkaügy [munkaügyi folyóirat] - Szakképzettségi követelmény.. Szakképzettségi követelmény a kereskedelmi üzletekben A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvényt 2006. június1-jétől felváltó, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény(Kt.) 3. §-a szerint a Magyar Köztársaság területén kereskedelmitevékenység - a határon átnyúló kereskedelmi tevékenység és atörvényben meghatározott kivételekkel - külön jogszabály alapjánmeghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható.Az értelmező rendelkezések szerint üzletnek minősül a szilárdtérelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagyideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű-és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató,idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikkjavító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikkjavító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, araktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytatóhelyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket és a csomagküldő kereskedésnek vevőszolgálatcéljából működtetett helyiségét. A Kt. 3. § (2) bekezdése előírja, hogy az üzletben kereskedelmitevékenységet végző személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. A Kt-ben felhatalmazást kapott a kereskedelemért felelős miniszter, hogy az egyes ipari, kereskedelmiés vendéglátóipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket rendeletben meghatározza. Ilyen külön új rendelet ezidáig nem került megalkotásra, ezért a gyakorlatban értelmezési problémát okozhat, hogy az üzletben egy adott kereskedelmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos résztevékenység, munkakör konkrétan milyen minimális szakképzettséggel tölthető be. Ennek ellenére fellelhetőek olyan jogszabályok, amelyek a szükséges képesítések tekintetében jelenleg is eligazítást nyújtanak. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet amellékletében megjelöli például a bolti eladó szakképesítés OKJszámát, a szakképesítés elágazásait (műszaki cikk eladó, ruházatieladó, élelmiszer-és vegyiáru eladó, stb.), továbbá aszakképesítéshez rendelt FEOR számot is (FEOR 5112). Az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységekgyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIMrendelet is irányadónak tekinthető, amelynek hatálya az ipari,kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységet folytató jogiszemélyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaságitársaságokra és egyéni vállalkozókra terjed ki. A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek csak az ott megjelöltképesítésekkel végezhetők. Így pl. a könyvértékesítés könyvesboltieladó szakképesítéssel végezhető. A rendelet a tevékenységek nagyrészénél megfelelő szakképesítésként elfogadja a szakiránynakmegfelelő egyéb szakképesítést vagy magasabb szintű szakirányúszakmai végzettséget is. Létezik egy további jogszabály is: az ipari és kereskedelmiszakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995.(VI. 6.) IKM rendelet megnevezi az adott szakképesítést, az OKJszámot, a szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkaköröket(TEÁOR számmal is), a betölthető további és rokon munkaköröket,leírja a végezhető tevékenységeket. Így pl. az ABC-eladók (OKJ31786201) legfontosabb feladata a vevők kiszolgálása a korszerű kereskedelem követelményeinek megfelelően, valamint egyéb - azáruforgalomhoz, bolti munkához kapcsolódó - feladatok ellátása.Munkájuk során a boltban alkalmazott árusítási módtól függően résztvesznek az áruk megrendelésében, gondoskodnak az áruk megfelelőtárolásáról, kezeléséről és a minőség megóvásáról, az áruk eladásra történő előkészítésében, a vevők tájékoztatásában, reklamáció intézésében, a bolt egyéb munkáiban (szolgáltatások, leltár,adminisztrációs munkák stb.). A Kt. (bár kihirdetésére már 2005. decemberében sor került) 2006.július elsején lépett hatályba. A megfelelő felkészülés biztosítása érdekében azonban a törvény a szakképesítési követelmények vonatkozásában nem határozott meg átmeneti szabályokat. Tehát a kereskedelmi tevékenységet végző üzletnek a Kt. hatályba lépésének napjától kezdve meg kell felelnie a Kt-ben előírtalapkövetelményeknek. Ezért a kereskedőt az sem menti fel a  szakképesítéssel rendelkező eladó alkalmazásának kötelezettsége alól, ha igazolja, hogy az alkalmazottja megkezdte a szakképesítés megszerzése érdekében a tanfolyamot. Kérdésként felmerülhet, hogy milyen munkajogi következményekkel járhat az, ha a kereskedő munkáltató a boltban olyan személyt foglalkoztat eladóként, aki az előírt szakképesítéssel 2006. július1-jét követően továbbra sem rendelkezik. Az Mt. 75. § (2) bekezdéseszerint jogszabály meghatározott munkakör betöltésétszakképesítéshez kötheti. A Kt. 3. § (2) bekezdése lényegében ilyen,a munkakör betöltésének feltételeként meghatározott képesítést írelő. Nincs jelentősége annak, hogy mi az elnevezése a munkakörnek,egyedül a munkavállaló által ellátott feladatok jellege, tehát a munkakör tényleges tartalma a meghatározó. Tehát nem megoldás, ha a szakképesítés nélküli munkavállaló továbbra is eladói tevékenységetlát el, csak a munkaköre más elnevezést kap. Véleményünk szerint akkor is szükséges a szakképesítés, ha a munkavállaló csak részben lát el kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat azüzletben. Megoldás lehet, ha a munkáltató a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosításával a szakképesítés nélküli munkavállalót a továbbiakban olyan munkakörben foglalkoztatja, amely tekintetében azalkalmazási feltételeknek megfelel. Véleményünk szerint, ha munkaszerződés megfelelő módosítása tekintetében a felek között nincs egyező akarat vagy nincs olyan felajánlható munkakör a munkáltatónál, amely szakképesítést nemigényel, akkor a munkáltató jogosult a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással megszüntetni. Ez esetben a rendes felmondás indoka a munkavállaló képességével összefüggő ok, ezen belül a jogszabály által előírt szakképesítés hiánya miatt a munkakörbetöltésére való alkalmatlanság. A képesítés hiánya következtében a munkaviszony már nem töltheti be a rendeltetését. A munkáltató nem köteles a megfelelő szakképesítés megszerzését támogatni, tehát a munkavállaló nem hivatkozhat arra, hogy azért nemszerezte meg a képesítést, mert a munkáltatója nem iskolázta beilyen tanfolyamra. Amennyiben a kereskedő olyan személyt alkalmaz, aki nem rendelkezika megfelelő szakképesítéssel, akkor a törvény szerint szankciókalkalmazására van lehetősége az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak.A Kt. 9. §-a alapján az egyes kereskedelmi tevékenységek folytatására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartásának ellenőrzését a jegyző, illetve a külön jogszabályokban meghatározott hatóságok végzik. Amennyiben a kereskedő a kereskedelmi tevékenység folytatásához előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget a jegyző az üzlet ideiglenes bezáratásáról, azonnali bezáratásáról, az éjszakai nyitva tartás korlátozásáról, éjszakaikötelező zárva tartási időszak megállapításáról, illetve a működésiengedély visszavonásáról külön jogszabályban foglaltak szerinthatározatban dönt, amely határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. Továbbá az ellenőrzésre jogosult hatóság akülön jogszabályokban megállapított jogkövetkezményt alkalmaz és a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki. 

 Így már egyértelmű a dolog szerintem!

 

   

 

tothkornelia69
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Kezelhet-e pénztárgépet?

HozzászólásSzerző: adamo21 » pén. jún. 29, 2007 7:12 pm

A fővárosi Munkaügyi központ szerint létezik betanított eladó és pénztáros szakképesítés nélkül.

A KSH csak osztályozza a szakmákat és nem tiltja, hogy képzettség nélkül valaki ne lehetne betanított eladó vagy pénztáros. Auchan Tesco ....több ezer példa még. Nyári idény munka a büfésnek sem kell pénztárosi képzettség mégis kötelező a pénztárgép használata.

adamo21
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Kezelhet-e pénztárgépet?

HozzászólásSzerző: bunny » szer. aug. 01, 2007 3:09 pm

Erre nincs központi előírás. A tulaj dönti el, hogy kiben bízik meg, ki kezelheti a gépet. Az üzletekben sincs mindenkinek pénzügyi végzettsége.
bunny
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Kezelhet-e pénztárgépet?

HozzászólásSzerző: attisan » csüt. aug. 09, 2007 8:12 am

moderált hosszászólás
attisan
 

Kezelhet-e pénztárgépet?

HozzászólásSzerző: adamo21 » pén. nov. 07, 2008 1:54 pm

nem engedélyhez kötött szakma az eladó.

Engedélyhez kötött szakmák amekyek regisztrálva is vannak pl: mérlegképes könyvelő - ingatlaközvetítő, adószakértő, ügyvéd, stb. az eladó nem az a kategoria bár a KSH azért szerepelteti mert van ilyen OKJ -s szakma nem pedig azért hogy kötelező a képesítéssel bíró eladó alkalmazása. De cégben legalább egy személynek kell lenni aki kereskedelmi végzettséggel bír.

 

adamo21
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Előző

Vissza: Számlázás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 20 vendég

cron